Ha szeretnék megismerni a Nyírségre oly jellemző homokbuckás, néhol akácos erdővel borított területeket, vagy megnéznénk az itteni híres alma és más gyümölcsös kerteket, akkor ideális választás a városból induló valamelyik turistaút. Az Alföldi Kéket járva pedig meglátogathatjuk a környék kisebb településeinek középkori templomait is. Nyírbátor, a sárkányok földje - Hírnavigátor. De elsétálhatunk a "piros" Mária úton az innen csak 12 kilométerre található Máriapócsra is, ahol a görögkatolikusok szenthelye dacol az évszázadokkal. Még több nyírségi túrát itt találsz »» Akácos Nyírség Mária út Fotók: Tasi Zsolt A szerző további írásait a oldalon olvashatjátok. Sort by Recent Most Positive Most Helpful Látogatók véleményei
Nyírbátor, a sárkányok földje, számomra mindig izgalmas és rejtélyes város volt, amely egy sokat vitatott, regényes életű család származási helye, majd otthona volt, amely még a National Geographic figyelmét is felkeltette. Ők a Báthoryak, kiknek neve sokaknak – igen sajnálatos módon – főként Báthory Erzsébet alaptalan és koholt persorozatát juttatja eszébe, melynek révén a köznyelv és a legendák egy vámpírúrnő alakját formálták meg benne. Nyírbátor a sárkányok városa videa. Az igazság azonban az, hogy az utóbbi évek kutatásainak és levéltári feljegyzéseinek köszönhetően mára már ismertté vált, s a Báthory család méltó megbecsülésnek örvendhet az utókor szemében. Jelen cikk tisztelgés ezelőtt a nagy múltú, hatalmas történelmi örökséget maga után hagyó család előtt, s azt is megtudhatjuk belőle, hogy a germán és skandináv mitológia mellett a mi legendáink is szerepeltetnek sárkányokat. Az utóbbi évek során sok információ került birtokunkba a Báthory családdal kapcsolatban, ami nagymértékben köszönhető a Nyírbátori Báthori István Múzeum Baráti Köre és a vajai Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény hagyománykutatási és -őrzési munkálatainak.
A legtöbben csak a fantasztikus filmekből ismerik a sárkányokat, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők közül sokan úgy tartják, hogy egykor hazánkban éltek ezek a misztikus teremtmények. Fodor Imre, a közmédia műsorvezetője a nyírbátori sárkány legendájának nyomába eredt a Duna Televízió NYÁR 21 című magazinjában. EGY VÁRATLAN UTAZÁS A SÁRKÁNYOK FÖLDJÉN - Nyírbátor pop-up sztorija | URBACT III. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont Magyarország. Nyírbátor városának címerében nemcsak egy békés bárány, hanem két tüzet okádó sárkány is található – nem véletlenül. A településen egy régészeti feltárás során ismeretlen állattól származó csontokat találtak, amelyeket a szakértők képtelenek voltak beazonosítani, mert azok egy létező állatfaj csontvázába sem illettek bele. A helyiek ezután sárkánycsontoknak titulálták a maradványokat, innen eredeztethető a város legendája. A településre látogató turisták egy 450 méter hosszú sétányon ismerhetik meg a mágikus históriát, valamint a Báthori-család történetét – derült ki a NYÁR 21 legutóbbi adásából, amelyben a műsorvezető, Fodor Imre kalauzolta a közmédia nézőit. A bejátszásban ellátogatott ahhoz a két köztéri szoborhoz is, amelyek a misztikus regét jelenítik meg: az egyikben a sárkánycsontok felfedezésének pillanatát örökítették meg, míg a másik a nyírség és a szatmári síkság közelében lévő ecsedi láp mocsarában tanyázó sárkány tusáját ábrázolja, ami felett egy Vid nevű Báthori-ős győzedelmeskedett.
Habár a többemeletes magtárépületet átalakították a XVIII. században, az mégis sokkal régebbinek hat. Bizonyítja ezt a dongaboltozatos, hevederekkel megerősített pincéje, de ezt támasztják alá az emeleten található méteres vastagságú falak is. Az épület jelentőségét mutatja, hogy a minorita templommal azonos méretű, illetve az, hogy minőségi nagy téglákból készült, amelyeket kőkeményre szilárdult, meszes habarcsokba raktak. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a pince és a felmenő falak is a várkastély épen maradt részéből származnak, aminek építését egyébként a XV-XVI. Észak-Alföld, a sárkányok földje – Rejtélyes csontokat találtak Nyírbátorban | MédiaKlikk. század fordulóján már reneszánsz stílusban fejezték be. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1985-ben műemlékké nyilvánította az épületet, így a rendkívül rossz műszaki állapotban lévő északi palota az ország egyik legjelentősebb késő-gótikus emléke lett. A Báthori Várkastélyt 2006-ban újjáépítették – ennek köszönhetően ma már látogatható –, hiszen ez a korabeli kastély egyetlen olyan részlete, ami felmenő falaiban középkori maradványokat őriz.
Nyírbátor számára a kenyérmezei csata nagy jelentőséggel bír. 1479. október 13-án a Báthori István, Kinizsi Pál és Brankovics György által vezetett magyar keresztény had legyőzte a törököket a Maros folyó partján. 3 / 6 Báthori megfogadta, ha győzedelmeskednek, két templomot építtet a városnak. Ígéretét teljesítette, így Tóni a monumentális méretű református templomot a hozzá tartozó, 1640-ben épült fa harangtoronnyal és a minorita templomot nézte meg a várkastély után. A református templomban Tárnok Tamás lelkész vezetésével még a tetőszerkezetet és az orgonát is megnéztük. A szintén gyönyörűen felújított minorita templom a város ékszerdoboza. Nyírbátor a sárkányok városa 2. Tóninak legjobban az impozáns és gazdagon díszített oltárok tetszettek. 4 / 6 Nagyon érdekes a két épületet összekötő várostörténeti sétány, amelyen szintén sárkányok és szobrok mesélik el a város történetét. Ezután Tóni a Kőtár étterem séfjének segítségével a slambuckészítés rejtelmeit tanulmányozta. Ebéd után pedig egy vizes sárkányt látogattunk meg, mert a Sárkány fürdőben Tónit iszappakolás és masszázs várta.
A tanárnő búcsúlevele pedig, mely végül előkerül, a fentebb emlegetettel ellentétben szép, csendes és átgondolt; egy kiábrándult ember tökéletes lélekábrázolása. Ahogy a tanárnő tettére és levelére adott többi reakció is. Babarczy eszter fia pro. Összességében tehát egy ígéretes szépírói indulást láthatunk, egy olyan kötettel, mely borítójának finom visszafogottsága egészen éles ellentétben áll beltartalmával. Asszonyok, lányok, nagymamák jönnek velünk szembe a napokon, nézegetjük, kóstolgatjuk egymást; sírunk, nevetünk, szörnyülködünk, és ugyanúgy sorsközösséget érzünk az elszántan koplaló tinédzserrel, mint a halál küszöbén álló idős, beteg asszonnyal. A kötet minden egyes darabjában vár ránk valamiféle meglepetés, hol kellemes, hol kellemetlenebb, és szinte mindegyikben vár ránk valamiféle kulcsmondat elrejtve, úgy mint " Hát így lettem nő helyett mindenekelőtt anyuka. " Mélyre kell merülni ezekhez a novellákhoz, ám annál édesebb az első korty levegő, mikor aztán végül visszahoz a felszínre. Bráder Edina Babarczy Eszter: A mérgezett nő Jelenkor Kiadó, 256 oldal, 2999 Ft
Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Életrajza a BME honlapján További információk [ szerkesztés] A portálon közzétett blogbejegyzései Az "Örülünk, Vincent? " blogon közzétett bejegyzései Publikációi 1996–2010 között Életrajza a MOME honlapján Kortárs Irodalmi Adattár Kortárs magyar írók Babarczy Eszter: Azt a szép, régi asszonyt – Ponticulus Hungaricus, 2002. A nő huszonkétszer – Babarczy Eszter A mérgezett nő című novelláskötetéről - Könyvhét. április Presseurop Bemutatkozás Antistigma-díj Szomjas Oázis Babarczy Eszter: A harag születése –, 2009. május 11. Eurozine bemutatás European Council bemutatás Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 28805018 OSZK: 000000002298 NEKTÁR: 180583 PIM: PIM42401 LCCN: n96122969 ISNI: 0000 0001 1612 8373 NKCS: xx0251693
Nincs abban semmi meglepő, ha női sorsokról szóló kötetek születnek. Babarczy Eszter szikár prózanyelvű, tematikailag sokszínű, mégsem széttartó debütáló szépirodalmi könyvének megjelenését követően mégis felbukkant a tabudöntögetés címkéje. Babarczy Eszter Fotó: Barbara Gabriella/Népszava Az egyetemi oktatóként, műfordítóként, eszme- és művészettörténészként ismert Babarczy Eszter novellafüzérének első meglepetése, hogy nem egy műveltségét fitogtató entellektüel írásait olvassuk. A mérgezett nő borítóján, ha nem is egy kékharisnya, de egy kék háttér előtt merengő nő áll, aki hátat fordít a szögesdrótoknak (és az olvasóknak), melyek úgy ágaskodnak, mint a tilalomfák. Babarczy eszter fia teljes film. Hogy mérgezett volna? Talán kicsit megbolondult, talán kissé szembemegy a társadalmi elvárásokkal, aztán kontyba fűzi a haját. Annyi bizonyos, hogy Babarczy karakterei fokozatosan esnek át a nőiség felfedezésének és megélésének társadalmi elvárásokkal teli, kényszereket szülő állomásain, úgymint a punci felfedezése, a copf, a Barbie, a fürdőruhafelső, a melltartó, a testsúlypánik, a szempillafesték, a mammográfia, az abortusz, az orgazmus és a fogamzásgátlás.
Mert baj mindig lesz, lesz baj, fonnyadó eper, vihar a piacon, ott állsz majd az esőben, és nem jön senki venni, és nem lesz mihez nyúlni. Azért mondom. Számolni kell.
Mindez higgadt és tárgyilagos hangot eredményez. Ettől az olvasó egyszerre lesz beavatott és egy analízis külső szemlélője. Babarczy szövegei – néhány kivételtől eltekintve – úgy hatnak, mint Brecht elidegenítő effektusai, de miközben Brecht kiszakít az élményből a reflexióhoz szükséges távolságtartás érdekében, addig Babarzcyt olvasva végig tudatában vagyunk a fikcionáltságnak. Valójában azért nem tudunk igazán egyetlen elbeszélővel és szereplővel sem azonosulni, mert a személyesség kilúgozásra kerül – érzékeljük a feszültséget, de a drámaiság megteremtéséhez, pláne a katarzishoz hiányoznak a személyes bevonódást célzó és kiváltó részletek. Bár a novellák fontos problémákra irányítják a figyelmünket, az elbeszélésmód egérutat biztosít az olvasó számára, hogy könnyűszerrel távol maradjon a tragikus témáktól. Az érzelmileg kopár világ megteremtésének egyik eszköze a jó ritmusú, precíz prózanyelv is. Alig találni költői képeket, kivéve a Szabó T. Babarczy Eszter | Média Oktató és Kutató Központ. Anna Törésteszt című kötetének líraiságát idéző Emlékpogácsa és Az erőszak nyelve című szövegeiben, illetve A mérgezett nő ben, mely címadó volta ellenére (vagy talán pont ezért? )
Továbbá olvashatók a kötetben olyan novellák is, amelyek azzal hívják fel magukra a figyelmet, hogy egy-egy érdekes sors- vagy életesemény lehetőségét gondolják végig ( Sennyei Ilma eltűnt), illetve szürreálisba csúszó szexuális fantáziákat ( Az erőszak nyelve, Itáliai utazás) visznek színre. Az Itáliai utazás a legemlékezetesebb novellák egyike, kitüntetett figyelemre méltó sajátossága az érzéki kaland utáni vágy, illetve az attól való félelem megragadásában rejlik. Babarczy eszter fia teljes. Ebben Babarczy jó arányokban adagolja a valószerűt és a fantáziát – így csúszik át szereplője az érzéki kalandtól az erőszaktevés mezsgyéjére, és mindehhez két becketti figura (egy impotens és egy domináns) statisztál. A legmegkapóbb szövegekben – ilyen még például A levél is – a vágyak és a félelmek közel kerülnek egymáshoz, a határátlépés már-már prostitúcióval fenyeget. Fotó: Draskovics Ádám/Magyar Narancs Babarczy kötetének legkomplexebb darabja műfaji és társadalmi szempontból mégis egy egzisztencialista detektívnovella, mely egy tanárnő eltűnéséről szól.