A tragédiák megelőzése érdekében a katasztrófavédelem kiemelte: a nyílt égésterű fűtőeszközök és vízmelegítők számára biztosítani kell a levegő-utánpótlást az ablakba épített résszellőzővel. Emellett javasolják a fűtőeszközök és a vízmelegítők ellenőriztetését évente legalább egyszer, valamint szén-monoxid-érzékelő beszerzését is. A katasztrófavédelem azt is közölte: a fűtési szezonban 912 kéménytűz volt, a lángok 84 alkalommal, az esetek 9, 2 százalékában terjedtek tovább az építmény más részére, átlagosan tíz négyzetméteren okozva további károkat. Kéménytűz miatt összesen 845 otthonban keletkeztek kisebb-nagyobb károk. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a lakossági kéményseprés változatlanul ingyenes.
Nem elég kinyitni az ajtót vagy az ablakot, egy résszellőzőt kell beszereltetni az ablakba. A szellőzőnyílásokat tilos letakarni, vagy átépítésnél megszüntetni. A fűtőeszközöket, vízmelegítőket évente legalább egyszer szakemberrel kell ellenőriztetni. Használjuk ki erre az otthon töltött időt és hívjunk szakembert! Egy megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelő életet menthet, hiszen jelez, ha veszélyes mennyiségű szén-monoxid keletkezik. Fontos a jól megválasztott érzékelő is. A magunk mögött hagyott fűtési szezonban, 2020. október 15-e és 2021. április 15-e között 22 alkalommal riasztották Nógrád megyében a tűzoltókat szén-monoxid miatt, az esetek során négy ember szenvedett mérgezést. Országosan 210 ember szenvedett mérgezést, három ember orvos által igazoltan szén-monoxid-mérgezés következtében hunyt el, további tizenegy ember pedig vélelmezhetően szén-monoxid következtében vesztette életét. A szén-monoxid mellett a fűtési szezon másik jellemző "károkozói" a kéménytüzek. Az idei szezonban 69 kéménytűz volt a megyében.
A katasztrófavédelem adatai szerint a mérgezéses esetek 36 százaléka fürdőszobában, 13-13 százaléka konyhában és hálószobában, 12 százaléka nappaliban, 26 százaléka pedig egyéb helyiségekben következett be. A tragédiák megelőzése érdekében a katasztrófavédelem kiemelte: a nyílt égésterű fűtőeszközök és vízmelegítők számára biztosítani kell a levegő-utánpótlást az ablakba épített résszellőzővel. Emellett javasolják a fűtőeszközök és a vízmelegítők ellenőriztetését évente legalább egyszer, valamint szén-monoxid-érzékelő beszerzését is. A katasztrófavédelem azt is közölte: a fűtési szezonban 912 kéménytűz volt, a lángok 84 alkalommal, az esetek 9, 2 százalékában terjedtek tovább az építmény más részére, átlagosan tíz négyzetméteren okozva további károkat. Kéménytűz miatt összesen 845 otthonban keletkeztek kisebb-nagyobb károk. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a lakossági kéményseprés változatlanul ingyenes. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Elég csak az ajkai kórház intenzív részlegére gondolni, ahol felmondtak az ápolók. Ideje lenne szembenézni azzal, hogy a bérek tartós rendezése nélkül ki fog ürülni az ágazat, s ezen nem sokat segít, hogy az intézményvezetők zöme kifelé azt kommunikálja, hogy a betegellátás zavartalan" – mondta el a Heteknek Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) vezetője. Hozzátette: minél nagyobb az emberhiány, annál leterheltebbek és stresszesebbek a kollegák. A Magyar Orvosi Kamara adatai szerint a minimumfeltételek teljesítéséhez 600 sürgősségi szakorvosra lenne országosan szükség, ehelyett 140 praktizál. Honvéd kórház sürgősségi centrum. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet A FESZ számításai szerint a tartós bérrendezéshez évi 150-200 milliárd forintos többlet kellene az egészségügyi kasszában. Ez 100 százalékos béremelést jelent, amire nem csak a Honvéd Kórház dolgozóinak és nem csak az orvosoknak lenne égető szükségük, mivel nagyobb az ápolóhiány, mint az orvoshiány. A szaktárca által hangoztatott idei emelések viszont csak további bérfeszültséget szültek, mivel a szakdolgozók bruttó 8 százalékos béremelése gyakorlatilag a mintegy 180 ezres garantált bérminimumot eredményezi, amivel nem lehet embereket a pályára vonzani.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI
Ezzel szemben Zacher a felmondásakor azt nyilatkozta, az elmúlt időszakban 9 orvos távozott az osztályról. A kórház pénteken reagált a főorvos felmondására: mint írták, Zacher idén lejáró szerződését nem hosszabbítják meg, és erről már korábban döntöttek. A sürgősségi osztályról Zacher négy és fél éves vezetői időszaka alatt 200 dolgozó távozott, egy részük a főorvos miatt.
A Honvédelmi Minisztérium az alábbiakat reagálta az esetre a HVG-nek: "A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Sürgősségi Centrumban a betegek ellátása nem érkezési sorrendben történik, hanem az állapotuk súlyosságának függvényében. 2018. július 10-én a délelőtti órákban a megkeresésében említett külföldi fiatalember egy korábbi sérüléssel és napok óta fennálló panaszával jelentkezett a Honvédkórházban. A jelentkezését követően azonnal elvégzett állapotfelmérés eredménye nem indokolta a soron kívüli sürgősségi ellátást. Honvéd kórház sürgősségi bejárat. A férfi jelentkezésének időpontjában rajta kívül közel 100 beteg várakozott a Centrumban, akik közül 45 beteg – súlyos sérülésükből, kritikus állapotukból kifolyólag – haladéktalan orvosi ellátás, illetve közvetlen beavatkozást igényelt. A férfin – a sérülésének és állapotának megfelelően – a szükséges vizsgálatokat a kórház orvosai elvégezték. A várakozási idő hosszúságát az érintett személy sérülésénél súlyosabb esetek ellátása, adott esetben életmentő beavatkozások végrehajtása indokolta. "