Század Intézet elemzője, aki hozzátette: amennyiben nyernének, akkor még nagyobb lenne a feszültség a pártok között, hiszen a hatalmi osztozkodásban a közöttük lévő távolság vagy ellentét még inkább előtérbe kerülne, és az politológiai közhely, hogy minél több tagja van egy koalíciónak, annál inkább instabil. Az Európai Unióban nincs olyan ország, ahol egy hatpárti koalíció hosszabb távon el tudott volna kormányozni egy országot – húzta alá a politikai elemző, aki rámutatott, hogy kísérlet volt rá Hollandiában, Olaszországban, de nem tudták hosszú távon kormányozni az adott országot. – Abban a helyzetben, amelyben most vagyunk, hogy a szomszédunkban háború zajlik, és kilábalóban vagyunk egy világjárványból, még nagyobb veszélyt jelentene az országra egy instabil, cselekvésre képtelen, egymással hadakozó koalíció – húzta alá az elemző. Facebook Az ellenzéki összefogás egyfajta rehabilitációs kísérlet is annyiból, hogy a Jobbik rehabilitálja Gyurcsány Ferenc 2010 előtti bűneit, azaz megbocsátja neki többek között a 2010 előtti rendőrterrort, ahogy Gyurcsány Ferenc is rehabilitálja a Jobbikot, így megbocsátja a korábbi náci politikáját a pártnak.
Balsai szerint "megalapozottan feltehető", hogy a rendőrség nem gondatlanságból, hanem tudatosan hajtotta végre a túlkapásokat. Balsai szerint a rendőrök "legfelsőbb politikai utasításra", vagyis Gyurcsány Ferenc parancsára cselekedtek. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője az Origónak adott interjújában arról beszélt, hogy ma már jogerős ítéletekkel, felvételekkel, szemtanúkkal, jelentésekkel is alátámasztott tény, hogy szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmaztak törvénytelen eszközökkel, amelynek célja a megfélemlítés, a hatalom megőrzése és az alapvető jogok gyakorlásától való elrettentés volt. Egy tüntetőt földre tepernek a rohamrendőrök az Alkotmány utcában, 2006. október 23-án Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt A bevetett fegyverek közül a szemkilövetésre is használt vadászfegyverekről és a gumilövedékekről szakértők is megállapították, hogy élet kioltására is alkalmasak voltak. Ráadásul az arcukat eltakaró és azonosító nélküli rendőrök számtalan esetben súlyos sérülések okozása céljából fejmagasságra lőtték ki nemcsak a gumilövedékeket, hanem a könnygázgránátokat is.
A kommunizmus legsötétebb napjait idéző rendőrterrorral akarta Gyurcsány elhallgattatni az embereket A 2006. őszi áldozatok tucatjait képviselő Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője Gaudi-Nagy Tamás az Origónak korábban arról beszélt, hogy éppen az őszödi hazugságbeszéd nyilvánosságra kerülése utáni események mutatták meg, hogy mekkora veszéllyel járhat a Gyurcsány-féle baloldal visszatérése Magyarországon. Gaudi-Nagy szerint a 2006 őszén történt események a Kádár-rendszer brutalitását is meghaladták azzal, hogy szisztematikusan és terrorisztikus erőszaksorozatot alkalmaztak a tiltakozók megfélemlítésére, valamint a bosszú érdekében. Mindenképp példátlannak mondható, hogy Gyurcsány Ferenc parancsára lovasrohamot vezényeltek az emberek ellen. Szintén a diktatúrákat idézi, hogy a rendőrök arcukat eltakarva, azonosító jelzés nélkül, viperával vertek össze számos embert. Orbán Viktor korábban a 2006-os őszi eseményekről elmondta, hogy aligha tudjuk elfelejteni, vakuemlék, villanásszerűen képes visszaemlékezni rá az ember.
Az Országgyűlés keddi döntésével felkérte a kormányt arra, hogy kártalanítsa azt a mintegy ezer diákot és nyugdíjast, akik a Czeglédy-Gyurcsány botrány miatt nem juthattak hozzá a pénzükhöz. A baloldal szombathelyi képviselője, akit még júniusban helyeztek előzetes letartóztatásba egy rendkívül szövevényes hálózatot működtett. A gyanú szerint a cégei több mitn hárommilliárd forintot nem fizettek ki a költségvetésnek. A Czeglédy-botrányban feltűnik Gyurcsány Feerenc és Dobrev Klára, de az MSZP Nemzeti Választási Bizottsághoz delegált tagja ellen is nyomozhatnak. Az M2-es és M4-es metróvonalra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos nyomozásban november 10-én újabb embert hallgatott ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Az Alstom-ügyben - ahogy írták - gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnsegédként elkövetett vesztegetés gyanúja miatt történt a kihallgatás. Teljes körű anyagi, jogi és erkölcsi felelősség terheli az MSZP-t és a korábbi SZDSZ-t a budapesti 4-es metró építésénél feltárt szabálytalanságokért és a korrupciógyanús ügyekért – döntött szerdán a Fidesz–KDNP-s többségű Fővárosi Közgyűlés.
A november végi 110 millió euróról (34 milliárd forint) nullára esett december végére a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékain belül a monetáris aranytartalékok szintje. Ilyenre az 1998 óta elérhető idősor szerint nem volt még példa, azaz az összes aranytartalékát eladta az MNB. A Portfolió szerint, a piaci árfolyamok alapján ez nem volt túl jó időzítésű, mivel 10 havi mélyponton 1150 dollár körül járt az árfolyam, és arannyal dollárban kereskednek. Magyarország a rendszerváltáskor több mint hatvan tonnányi aranykészletének nagy részét folyamatosan eladta, árából devizás befektetései voltak a kilencvenes években a nemzetközi kötvénypiacon. Az ország aranytartaléka 1989 májusától 1992 októberére 65 tonnáról, több lépcsőben 3 tonnára csökkent – írta a az MNB sajtóosztályától kapott információkra hivatkozva. Jelenleg ez a szám nulla. A Magyar Nemzeti Bank azt mondta a Portfóliónak, hogy "nem adta el az aranytartalékot", hanem a derivatív ügyleten keresztüli befektetés miatt egy másik soron bukkant fel a friss jegybankmérlegben az aranytartalék.
A teljes tartalék jelenleg 2300 darab aranytömbben van, egy aranytömb hossza 23 centiméter, 8 centiméter szélesek és 4 centi magasak, egy tömb súlya 12, 5 kilogramm. Az aranytartalék emelésére és fizikai formában történő hazaszállítására 2018 októberének első felében került sor – áll az MNB honlapján közzétett közleményében. A sajtótájékoztatón nem hangzott el, hogy milyen áron vásárolta meg az aranyat az MNB. Az aranytartalék állományának növelése és hazahozatala gazdaságtörténeti szempontból is jelentős lépésnek tekinthető. A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapításától fogva tart aranytartalékot, ennek állománya azonban a tartás céljainak függvényében nagymértékben ingadozott az évtizedek alatt. Az aranytartalék mennyisége a II. világháborúig növekedett, majd annak végén mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki az MNB legendás "aranyvonatán" az ausztriai Spital am Pyhrn-be. Ez a mennyiség a háború után teljes mértékben visszakerült az országba, egyúttal fedezetet nyújtva az ország új fizetőeszközének, a forintnak a bevezetéséhez, ezzel támogatva a pénzügyi konszolidációt és a háború utáni magyar gazdaság stabilizációját.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait szem előtt tartva 31, 5 tonnáról 94, 5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát. A jegybank ezzel a döntésével folytatta az aranytartalék 2018-as megtízszerezésével elkezdett folyamatot, amelynek következtében az aranytartalék nagysága alapján 2021 márciusára Magyarország a nemzetközi rangsor középmezőnyéből annak felső harmadába lépett elő. Bár monetáris politikai tekintetben az arany jelentősége az 1970-es években csökkent, de tradicionális tartalékeszköz szerepe ezt követően is kiemelten fontos maradt. A jegybankok arany iránti kereslete rekordmagasságú volt 2018-ban (656 tonna), majd 2019-ben is (669 tonna). Ha baj van, jól jön az aranytartalék A jegybank mostani döntésében fontos szerepet játszott a koronavírus járvány időszakában jelentkező új kockázatok kezelése is, olvasható az MNB közleményében. A globálisan megugró államadósságok vagy az inflációs félelmek megjelenése tovább erősítik az arany nemzetstratégiai jelentőségét, menedékeszköz szerepét és értékmegőrző funkcióját.