A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. zsákodi Csiszér János (1883-1953), éremművész. Érmei: Magyar Anyák Nemzeti Ünnepe, 1928 Irodalom [ szerkesztés] Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, 2010. 260-261. XI. fejezet Kronológia – Wikiforrás. -- arckép Supka Géza Prohászka Ottokár Horthy Miklós 1920 Horthy Miklós Szendy Árpád zongoraművész, zeneszerző 1911 Magyar Anyák Nemzeti Ünnepe 1928 Szent Imre herceg 1930 Szent Imre 1930 Hóman Bálint Magy. Kir. Vallás és Közoktatásügyi miniszter ületésnapjára 1935 Szent István - Ifjú Polgárok Lapja első díj 1938 Prohászka Ottokár 1913
Marton János, Papp Kornélia (szerk. Szegedi Egyetemi Almanach 1921-1996. 2. köt. Szeged, Dobozy Attila Pléh Csaba (1992). Pszichológiatörténet: A modern pszichológia kialakulása. Budapest, Gondolat Pukánszky Béla (1999). Pedagógiai és pszichológia. In: Rácz Béla (szerk. ) A szegedi tudományegyetem múltja és jelene 1921-1998. Szeged, Officina, 215-227. Ravasz János (szerk. ) (1984). Schneller István és Imre Sándor tantervelméleti törekvései: válogatott írások. Budapest, OPI Rácz B., Békési I., Minker E., Molnár I. és Szentirmai L. (szerk. ) (2006). Szegedi Tudományegyetem 2006. 85 éves a szegedi felsőoktatás. Szeged, SZTE Rácz B., Szentirmai, L., Gulya K., Balázs M. és Balogh E. ) (1999). A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene 1921-1998. Szeged, Officina Szegedi Tanárképző Főiskola: 1873-1998. Történet; Almanach (1998). Szent-Györgyi Albert – Wikidézet. Szeged, Békési Imre Szegedi Tanárképző Főiskola: 1873-1998. Tanszéktörténet (1999). Szeged, Galambos Gábor Szeged, Tudományegyetem JATE A József Attila Tudományegyetem évkönyve 1967/68 — 2000/2003.
Ha rendkívül tetszett ez a fost, adományozhatsz egy-két piros aranyat /u/Gercsa felhasználónak, ha ide írod, hogy +pirosarany. Erre a fostra eddig 4 piros arany érkezett, és /u/Gercsa felhasználónak összesen 1 darabja van. Én csak egy kicsi robot vagyok, ha többet akarsz megtudni rólam, vagy valami problémát észlelsz velem kapcsolatban, ezt itt teheted meg.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Horthy Miklós (1868. – 1957. ) 1920. március 1-től 1944. október 15-éig a Magyar Királyság kormányzója. Neki tulajdonított idézetek [ szerkesztés] Horthy Miklós gyermekkori kézirata Polgármester Úr! Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor — kimondom — gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Ki volt horthy milos forman. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.
(1969—2005). Szeged, [JATE-SZTE] A Szegedi Tudományegyetem Tanrendje az 1949-50. tanév első felére (1949). Szeged, A Tudományegyetem Kiadása Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mójzes Katalin (szerk. ) (1996). Ki volt horthy miklós. Szegedi Egyetemi Almanach 1921-1995. 1. Szeged, Mészáros Rezső A Tudományegyetem Tanrendje az 1945/46—1948/49 (1945-1948). Szeged, A Tudományegyetem Kiadása Vincze Gábor (2006). A száműzött egyetem: A Ferenc József Tudományegyetem sorsa Kolozsvártól Szegedig (1919-1921). Szeged, JATEPress Zibolen Endre: A szolgálat jegyében: Tettamanti Béla életművéből születésének századik évfordulóján. Pedagógiai Szemle, 1984.
Írótollat, palavesszőt, tintát se vesz soha. Neki jó a használt írótoll is, amellyel megajándékozzák. A rövidre fogyott palavesszők is őhozzá kerülnek. Tintát is kérencsél mindig egy nyakatörött orvosságos üvegbe. Néha több a tintája, mint akárkinek. Hát mondom: szeretik őt. De hát mért nem választja senki párjának? Itt megint visszatérek az én falusi gyermekkoromba. Mihelyt a falusi fiú iskolába kerül, azonnal kap szeretőt. Kiosztják neki. Ha csereberél egy lánnyal, vagy egy falatot ad neki a tarisznyájából; vagy ha egyfelé laknak, s együtt járnak haza, már akkor nyilvánvaló, hogy az az ő szeretője. A leány pirul persze, ha emlegetik. A fiú is tagadja. De nincs tovább. Juliska és laci teljes film. Ők maguk között nem beszélnek róla, legföljebb, ha összetéved egy egymást vizsgáló ártatlan pillantásuk, vagy ha valamelyikük a társas játékban nyilvánítja, hogy igenis, ez az ő választottja. Később, mikor kikerülnek az iskolából, változik ez a kapcsolat: a legénynek más lány tetszik meg, a lány is mást választ. De néha megmaradnak a gyermekkori választásnál, s ezekből válnak a legboldogabb házasok.
És a szmokingos cigányok bandája ott Budapesten nem ringatja nagyobb gyönyörűségbe a selyemmel födött szíveket, mint itt a Cigány Laci két kis fadarabja. Hanem a kicsinyek világába is kerül néha újság. A nagyok kapnak évenkint két-három új nótát, a kicsinyek kapnak egy-egy új szót, vagy sort, vagy új mozdulatot az ismert játékaikba. Honnan kapják a nagyok? Hozzák az aratásból. Honnan kapják a kicsinyek? A faluba látogató vendéggyerekektől. Ilyenkor aztán hetekig azt játsszák, s elmondják százszor-ezerszer ugyanazt a négy sort, nyolc sort egymás után. Így jött egyszer a Kék paradicsom, liliom játék versébe ez az új sor: Édesem, sem, sem, sem! "Kék paradicsom, liliom..." – Wikiforrás. s attól fogva mindig ez járta az udvaron. Cigány Laci is abbahagyta a hegedülést. Befogták maguk közé a körbe. És a fekete szemű kis vidám cigánygyerek buzgón és gyönyörűséggel fújta velök, hogy: A játék különben csak annyi, hogy körbe keringélnek, s egy leány magányosan áll a kör közepén. Mikor odajutnak a dalban: Akit szeretsz, fogd meg! megérint egy fiút.
"Elképesztő módon szeretjük egymást Lacival. Le szeretném szopni toroczkai lászló faszát : mi_hazank. Ugyan már nem vagyunk férj és feleség, de anya és apa, vagyis egy család maradunk. (…) A miénk egy abszolút sorsszerű találkozás és hatalmas szerelem volt, kérdés sem fér hozzá, hogy a családunknak annak idején létre kellett jönnie" – árulta el a 28 éves táncművész, aki a válása óta önismereti munkába fogott, hogy a belső, lelki fejlődésére koncentráljon. Bővebben a legfrissebb Story magazinban! Nekik sem sikerült megmenteni a házasságukat: Válik Kovács Áron, a 47 éves rádiós és párja 25 év után döntött így 7 év után válik Mádai Vivien és Szabó Zoltán Válik Szabó Zsófi és Kis Zsolt
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
úgye lemondasz Róla, ha én kérlek! - Hah, máris látlak ugorni, Mint ragadod nyakon a tollat, mint vágod az orrát A tintába, miként huzod a sok hosszu barázdát A papiron, ringy-rongy eszméket vetve beléjök... Mert ne is írj inkább, hogysem bölcs gondolatokkal Terheld meg leveled s gyomrom, mert semmi bolondabb Nincsen, mint az okos levelek, s én iszonyuképen Irtózom tőlök; tán mert én nem tudok olyat Kompónálni, azért. Ez meglehet. Ámde hogy úgy van, Esküszöm erre neked túróstésztára, dohányra És mindenfélére, mi csak szent s kedves előttem. - Drága komámasszony, kegyedet kérem meg alássan, Üsse agyon férjét és szidja meg istenesen, ha Még ezután sem fog nekem írni az illyen-amollyan. Írjon mindenről hosszan, de kivált, ha kegyedről Ír röviden, haragunni fogok majd hosszu haraggal. El ne feledje a barna Lacit s a szőke Julist, e Kedves gyermekeket. Hát a kert hogy van, amelynek Rózsáin szemeim sokszor függének, amíg a Messzeröpűlt lélek hívemhez vitte szerelmét? Juliska és lci.tf1. És a csonka torony, mely a harcoknak utána Most szomorún hallgat gyér fű-koszorúzta fejével, S várja jövendőjét, mely lábát ráteszi, s akkor Összeomol, mint a koldús, ha kikapja kezéből A mankót a halál... áll még a gólya fölötte, Méla merengéssel nézvén a messze vidékbe?
Rácz Laci: És szól és meg sem áll, Fel a kéklő mennybe száll, Ez a mélységes, Szívet átjáró, tovaröppenő, Tovaszálló szó, Óh, szárnyalj messze hát, A felhős égen át! (Juliska: Jaj, de még csak rám se nézel! ) Laci: Száz rózsás, drága angyal... Tán csak nem süket szegény? ) Laci:... már rám vár égi hanggal, Óh, csak várjál, szép legény! ) Laci:... Juliska és laci teljes. és zengőn szól e lény, Az élet szózatán, A lelkünkbe cserébe már A békét hozva tán, Száll a szó, száll a szó... Együtt:... a szívünk vágyó Szárnyával az égig Száll a dal, Száll, óh, száll! Juliska: A legszebb égi hangszer Az angyalkák dala, A legszebb tánc a valcer, Járjad hát, trallalla. Gingalló, Mint a pillangó, Libben angyalkák Selymes, illanó kis szárnya, Nézd, a vén Péter, Ő is így járja, Nézd csak, a vén Péter, Ő is így járja! Lebben angyalkák Együtt: Ő is így járja!
Tihanyi Pista falun kezdi az évet. Csak később költöznek majd a városba. Pista anyja vezeti őket. A tanítóbácsi az asztalnál ül már. - Ne féljetek, - mondja nekik, - szeretem én a gyerekeket. De a gyerekek mégis félnek. Jaj, nem voltak ők soha ilyen helyen, ahol mindent tudnak. Hogy is ne félnének, mikor ők nem tudnak semmit. Jaj, ha a tanítóbácsi azt találná kérdezni: melyik az á betü? Pedig azt már a kiscsacsi is tudja, az igaz, hogy csak az i betüvel együtt. Ahogy a tanítóbácsi Pista anyját meglátja, leszáll a nagy székről, odalép Pistához, megsímogatja Pista buksi fejét és azt kérdezi tőle: - Hogy hívnak édes fiam? Pista félénken felel: - Úgy hinak, hogy: Gyere ide, Pista! A gyerekek nevetnek a padban. - Csend - mondja a tanítóbácsi, - mit nevettek?! Jól felelt a Pista. Őt csakugyan úgy hívják: Gyere ide Pista! Pista felbátorodik. Annyira, hogy már hátra is tekint a pajtások közé. Zeneszöveg.hu. Alig várja, hogy ő is beülhessen a padba Cserepes Laci mellé. Lacival a nyáron együtt nyargalászott a réten.