Leszerelése után repülőmérnöki és űrmérnöki diplomát szerzett, majd tesztpilóta lett az amerikai űrkutatási hivatal elődjénél. 1962-ben lett űrhajósjelölt, a világűrben először 1966-ban a Gemini-8 parancsnokaként járt, küldetése során úrrá lett az egyik hajtómű meghibásodásán. 1968-ban egy holdmodulhoz hasonló szerkezettel végzett próbarepülés során katapultálnia kellett, de ezt a kalandot is túlélte. Egyéb jó adottságai, és a holdkomp földi tesztpéldányának bravúros kezelése mellett talán az ekkor tanúsított higgadtsága és problémamegoldó képessége is közreműködött abban, hogy rá esett a választás: legyen ő az első ember, aki egy másik égitest felszínére lép. Egy évvel később őt választották a Holdra szállást végrehajtó Apollo-11 űrhajó parancsnokának. A NASA megmutatta a rakétát, amivel az emberiség visszatér a Holdra - Rakéta. Az "űrversenyben" addig sorozatos vereségeket elszenvedő Egyesült Államok (a szovjetek bocsátották fel az első mesterséges holdat, és szovjet volt az első űrhajós is) 1961-ben 25 milliárd dolláros programot hirdetett, hogy az első ember a Holdon már amerikai lehessen.
A filmben a kocsivá alakuló gigarobotok űrhajója zuhant le a Holdon, de még arra is van utalás, hogy a csernobili atomkatasztrófát a Transformers-technológiát megfejteni képtelen szovjet tudósok okozták. Az, hogy ebben a filmben Megan Fox helyett már Rosie Huntington-Whiteley rohangált Shia LaBeouf mellett az Álcák és az Autobotok harca közepette, lényegében nem is fontos... Az első ember (2018) A 2012-ben, 82 évesen elhunyt Neil Armstrong az Apollo 11 parancsnokaként még az életében nemzeti hős lett. Tavaly Ryan Gosling főszereplésével készült róla mozifilm. Hogy mi a Hold csodája? Visszanézni a Földre!. A zsigeri, szubjektív krónika Neil Armstrong 1961 és 1969 közti időszakára koncentrál, és James R. Hansen könyve alapján készült. A film feltárja, milyen áldozatokat követelt Armstrongtól és az Amerikai Egyesült Államoktól a történelem egyik legveszélyesebb tudományos küldetése.
Ebben a tervezett első emberes Hold-expedíció komplett legénysége odaveszett. A Virgil I. Grissom parancsnokkal (†40), Edward White II. (†36) és Roger B. Chaffee (†31) pilótákkal a fedélzetén az Apollo–1 földi gyakorlata során rövidzárlat miatt kigyulladt a kabin. Belülről nem volt nyitható, így mindenki bennégett. Több lehetséges amerikai űrhajós közül végül Neil Armstrongra esett a választás, ő kapta a feladatot /Fotó: Profmedia-Red Dot Grissom az űrkutatási ügynökség (NASA) legtapasztaltabb pilótájaként várományosa volt a holdra szállás parancsnoki posztjának. Halálával újra kezdődött a versengés az asztronauták között. – Nem volt előre szigorúan eldöntve, melyik legénység és ezen belül ki tegye meg az első lépést a Holdon. Gus halálával Frank Borman és Jim McDivitt a Gemini-programból lett a legesélyesebb jelölt, de bíztam Neil Armstrongban is – mondta Donald Slayton (†69), aki a NASA személyzeti vezetőjeként kijelölte a küldetések résztvevőit. Donald Slayton döntötte el, ki szálljon először a Holdra /Fotó: Profmedia-Red Dot Botrányos konkurenciaharc előzte meg az űrruhák kivitelezését is.
A dokkolás után az űrhajó egyik hajtóműve meghibásodott, de Armstrong úrrá lett a helyzeten, így a küldetés nem fulladt tragédiába. 1968-ban ismét életveszélyes helyzetbe került, amikor egy holdmodulhoz hasonló szerkezettel végzett próbarepülés során tűz miatt katapultálnia kellett, de ezt a kalandot is ép bőrrel úszta meg. A rendkívüli helyzetekben tanúsított lélekjelenlétének nagy szerepe volt abban, hogy őt választották a Holdra szállást végrehajtó Apollo-11 űrhajó parancsnokának. Az amerikaiakat heves vágy fűtötte, hogy "visszavágjanak" a szovjeteknek, mert azok lőtték fel az első műholdat és szovjet volt az első űrhajós is, a szovjet propaganda-gépezet pedig alaposan kihasználta a lehetőséget a kommunizmus felsőbbrendűségének bizonyítására. John Kennedy elnök 1961-ben bejelentette, hogy az Egyesült Államok az évtized végéig embert juttat a Holdra, s a program megvalósítása érdekében óriási erőforrásokat mozgósítottak. A Mercury, majd a Gemini-program után beindították az Apollo szakasz t, a háromszemélyes űrhajócsaláddal a holdra szálló egységet, a holdkompot tesztelték.
Faliórák felvásárlása - magas áron! Az óra használata mindennapi életünk során mindenkinek szükségszerű és elengedhetetlen. Hiszen az idő és annak beosztása határozza meg életünk ritmusát. Nem mindegy azonban, hogy milyen időmérőt használunk. Az óraválaszték óriási, számtalan ismert és kevésbé ismert márka kínálja termékei sokaságát. Faliórák tekintetében is hatalmas a kínálat, lehet hagyományos, egyszerű vagy modern digitális készülékünk. Lehetnek egyedi, stílusos darabok is, melyek az adott helyiség központi elemeként funkcionálhatnak. Működése szerint lehet halkabb, vagy csendesen kattogó a falióra, mely küllemével különleges hangulatot teremt. Egy antik falióra tekintélyparancsoló megjelenése, díszes, aprólékosan megmunkált részei mind-mind sajátos jelleget hoznak létre környezetükben. Akár egy modernen berendezett házban is helyet kaphat egy antik falióra. Ez a szerkezet nem rontja az összhatást, régisége lévén is harmóniába hozható a lakás bútorzatával és színeivel. Eladó antik falióra óraszerkezet mutatóval. Amennyiben Önnek van eladó faliórája, ami régiségnek számít, keressen fel minket!
A HASZNÁLT-Ó piactér üzemeltetői nem vállalnak felelősséget a hirdetések valóságtartalmáért! Kérjük, legyen körültekintő a vásárlások során! Nem működőképes Junghans falióra. A hirdetés feladási dátuma: 2021. 11. 14.
A szállításban tudunk segíteni! Kérjük érdeklődjön telefonon! 06-30-9473-739 Köszönjük! Elérhetőségek Ország: Magyarország Megye: Pest megye Város: Budapest, I. Telefon: 06 30 947 3739