Szerbiába ugyanis dél felől csak a Šar-hegység szűk átjáróin, a Kačanik-szoros és Preševo-szoroson keresztül (a mai macedón-szerb határon) lehetett bevonulni, így a Rigómező északi oldalán fekvő Kopaoniki előhegyekben lehetőség nyílt a behatolók megállítására. A "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csatában, 1389-ben, a mai Priština városa közelében halt meg I. Murád szultán A "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csata a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt, amely 1389. június 28-án (a régi ortodox naptár szerint június 15-én, Szent Vid napján) történt a szerbek és az Oszmán Birodalom hadai között, Priština városa közelében. A csatában részt vett I. Murád, az Oszmán Birodalom harmadik szultánja, aki egyike volt a legnagyobb török hódítóknak. Féltékenység vezetett az első rigómezei vereséghez » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek Nyomtatás. A csata végét azonban Murád már nem érhette meg: egy Kobilovics (Obilić) Miloš nevű, hazáját fájlaló szerb ifjú a szultánt a csatában leszúrta. A csata helyén, Pristinától északnyugatra találjuk Murád szultán nyughelyét (mauzóleumát, türbéjét – a Gizi Map térképén is megtaláljuk Mausoleum of Sultan Murat I felirattal).
I. Murád egyike volt a legnagyobb török hódítóknak, majdnem háromszorosára növelte a hatalma alá tartozó Oszmán Birodalmat. Azonban a "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csatában, 1389-ben meghalt. A csata a mai Koszovói főváros, Priština városa közelében zajlott, a szultán emlékére pedig egy türbét emeltek. Murád szultán türbéje piros ponttal jelölve Rigómezőn A Koszovó név Kosovo Polje (szerbül: Kosovo Polje – Косово Поље, albánul Fushë Kosova) vidék nevének lerövidült változata, amelynek jelentése: Rigómező (a szerb kos magyarul (fekete) rigó t jelent). A környéken zajló és a magyar történelemhez is kapcsolódó két középkori csata ezért rigómezei csata néven ismert. Rigómezei csata (1448) – Wikipédia. Rigómező egy 50 km hosszú és 20 km széles síkság Koszovó területén Pristinától nyugatra, itt épült a reptér is. A síkságról kapta a nevét Rigómező városa, a szélesebb értelemben vett Koszovó régió és maga az ország is. Rigómező területén több csata is zajlott. A síkság stratégiai szempontból nagyon fontos terület volt.
Másnap az anatóliai szpáhik támadtak, de rohamukat visszaverték a magyar lovasok, azonban ellentámadásba nem tudtak átmenni, a török centrumban álló gyalogság helytállása miatt. A lovasságban pánik tört ki a török centrum áthatolhatatlanságát látva, ami a szárnyak megfutamodásához vezetett. Ekkor Hunyadi parancsot adott a centrum rohamára, a lovagok megrohamozták a janicsárokat, de még a török tábor előtt megállították és megfutamították őket. A keresztes lovasság visszavonult saját táborába, sorsára hagyva a gyalogságot, melyet így a törökök könnyűszerrel bekeríthettek és felőrölhettek. A több napos csata végül meggyőző török győzelemmel zárult. Első rigómezei csata ta 1389. A csatában elesett Székely János horvát–szlavón bán, a balszárny parancsnoka, számos nemes, több báró, köztük Tallóci Frank, Bebek Imre, Marcali Imre, Szécsi Tamás. A keresztes hadak veszteségeit tovább tetézte, hogy mélyen ellenséges területen voltak, ahol mind a szerb, mind a török csapatok vadásztak rájuk, így sokan menekülés közben lelték halálukat, vagy estek fogságba.
Valószínűbb azonban, hogy Branković később, a vereséget látva vonult el, hogy megkímélje embereit. ) A csatamezőn ott maradt a szerb nemesség színe-java, élükön Lázár fejedelemmel, de az ütközetet a török források is keserűen említik, mert I. Murád is életét vesztette (ő volt az egyetlen török uralkodó, aki csatában halt meg). Az ma sem világos, hogy harc közben esett-e el, avagy - ahogy a török források írják - már a győzelem után, a csatamezőn sétálva döfte le egy magát színleg megadó szerb nemes, Miloš Obilić. Index - Külföld - Mindenkinek megvan a maga Mohácsa. A szerb források szerint ugyanakkor Obilić még a csata előtt, megadást színlelve ment a török táborba, és saját sátrában egy mérgezett késsel végzett Muráddal. Bajazid mindenesetre azonnal cselekedett: magát nyilvánította szultánná, öccsét pedig (aki a csatában a balszárnyat vezette) ott helyben megfojtatta, hogy elkerülje a trónviszályt. A csatában mindkét sereg súlyos veszteségeket szenvedett, de a törököknek - a szerbekkel ellentétben - szinte kimeríthetetlen tartalékaik voltak.
Életében Miloš Nikolának hívták. A későbbi nevét Obilić, korábban Kubili, Kubilović vagy Kobilić, valószínűleg a török szóból kubila=gyilkos kapta. És ténylegesen, a török történetíró Idris Bitlisi a 15. században egy Miloš Nikolát említ a szultán gyilkosaként. A legenda egy további szereplője Marko szerb királyfi (Kraljević Marko), aki a legenda szerint nem vett részt a csatában. Későn érkezett, így hát ő lett az egyetlen királyi sarj, aki a csatát túlélte és a török uralmat el kellett ismernie. Marko Mrnjavčević a mai Makedóniában uralkodott Prilep város környékén. 1393, vagy 1394-ben halt meg a rovinei csatában, I. Bajazid oszmán szultán havasalföldi hadjárata során. Utolsó szavai állítólag azok voltak, hogy inkább meghal, ha cserébe a kereszténység diadalmaskodik. A legendában 160 évig élt, és prilepi várából kilovagolva keresztény szűzeket mentett meg az oszmánoktól való megrontástól. A szultán tiltása ellenére bort ivott a ramadán ideje alatt. Emellett a szultánnal harcolt egészen Arábiáig.
Például a Szerbián át menekülő Hunyadit Brankovics elfogatta, s csak a magyar országnagyok erélyes fellépése miatt nem adta ki Murád szultánnak. Hatásai [ szerkesztés] Ezután Rigómező oly mértékben meg volt pestissel fertőzve, hogy évekig nem lehetett élni az amúgy igen termékeny területen. A későbbiekben Koszovó területét szerb lakossága elhagyta, helyükre rengeteg albán települt be (ezzel egyidejűleg Makedónia északi felébe is), akik ma is ott élnek. Bár a második rigómezei csatában a szerbek nem vettek részt, valószínűleg ez a csata szintén hozzájárult a Rigómezővel kapcsolatos szerb nemzeti legenda kialakulásához. Források [ szerkesztés] Stephen R. Turnbull, The Ottoman Empire 1326–1699, Osprey Publishing, 2003 Jean W. Sedlar, East Central Europe in the Middle Ages, 1000–1500, University of Washington Press, 1994 Matthew Bennett, The Hutchinson Dictionary of Ancient & Medieval Warfare, Taylor & Francis, 1998
2643 Diósjenõ, Szabadság u. 51. | +36/35/364-144 | +36/30/932-9468 Téli nyitvatartás: Hétfõ: 17. 00-20. 45 Kedd: 17. 45 Szerda: 17. 45 Csütörtök: 17. 45 Péntek: 17. 45 Szombat: 12. 45 Vasárnap: 12. Monalisa pizzéria diósjenő. 45 Konyhazárás 20. 30-kor. Bemutatkozás Elérhetõség Étlap Vendégkönyv Programok Étlap Pezsgõk Charmant Doux pezsgõ mennyiség/méret: 1ü ár: 1800 Ft | Levesek | Tészták | Köretek | Készételek és Frissensültek | Pizzák | Saláták | Desszertek | Üdítõk | Forró italok | Sörök | Borok | Pezsgõk | Röviditalok | Mona Liza Pizzéria és Ételbár | Minden jog fenntartva! © 2010. | Az oldalt a web-sys informatika készítette.
Népszerű úticélok még a régióban: Esztergom, Gödöllő, Szentendre, Visegrád, Pilisszentkereszt, Aszód, Budaörs, Cegléd, Dabas, Dorog, Dunakeszi, Érd, Leányfalu, Mogyoród, Monor
Dicséret a szakácsnak és a személyzetnek:RAGYOGÓmélem még sokáig tudunk oda visszatérni. Hamarosan újra megyünk. Köszönez mindenért. Palásthy József (2013-09-25 10:45:21) 2013 augusztus elsõ napjaiban feleségemmel és három unokánkkal néhány napot Diósjenõn töltöttünk, és a Mona Lizába jártunk ebédelni. Az ételek minõsége és mennyisége elsõrangú volt, a személyzet rendkívül barátságos. Az árak is elfogadhatók. Mindenkinek melegen ajánljuk a Mona Lizát! Nagyszülõk (2013-07-14 09:41:36) Egy halastó környéki nagy séta után szerencsénkre felfedeztük éttermüket, ahol széles választékból rendeltünk minden finomat. A kis "kerthelyiségben", friss levegõn bõséges, udvarias és gyors kiszolgálásban volt részünk, elfogadható árakon, jó minõségben. Köszönjük Tamás (2013-04-25 19:53:02) Gratulálok nagyon finom minden étel!! A kiszolgálás és az árak is tökéletesek!! Köszönöm RoCa (2012-07-30 19:32:54) A környék legjobb pizzái egy helyen!! Ja, és az ezzal-azzal töltött borda se semmi! Csak egy telefon, és csinálják, csak érte kell mennem, és meg is van az olcsó és finom vacsora:) Takács László (2012-06-10 22:41:28) Nagyon jól éreztem magam az önök éttermében és elképesztõ pizzát csiná, esetleg lehet önöktõl rendelni Budapestre?