Azok, akik a korlátozások alatt is felfedezőútra indulnak, általában a természeti látványosságok felé veszik az irányt, pedig Budapest is rengeteg gyönyörű helyet és titkot rejt magában. A Budai Várat járjuk körül, amely a 13. század közepétől a második világháborúig sok szempontból az ország legfontosabb központja volt. Mostanában egy biztos: turisták tömege nélkül járhatjuk végig ezt a negyedet, amely a prágai után a világ második legnagyobb vár komplexuma. 1. Mátyás templom kívülről – belülről A korlátozások miatt igen kevés helyre mehetünk be. A Mátyás templom, mivel működő katolikus templom az imádkozóknak nyitva áll. Akkor is bemehetünk, ha csak az épületre vagyunk kíváncsiak, de arra mindenképp figyeljünk oda, hogy tilos bent a fényképezés és az imádkozók zavarása. A templomot hét éve újították fel, és belépve ugyanúgy fogad minket, ahogy a Millenium évében, 1896-ban, Schulek Frigyes 22 évig tartó újraépítése után. Nemzeti Hauszmann program. A legendás templom szinte az egész városból látható Mátyás templom – Fotó: BudaPestkörnyé Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket!
Hangsúlyozták, hogy természetesnek veszik, ha egy ilyen kiemelt ingatlan sorsával kapcsolatban szakmai vita alakul ki, amelyben az elképzeléseikkel ellentétes vélemények is vannak. – Ezeket is mérlegelve hoztuk meg a döntésünket az ingatlanról, amelyet tudományos konferenciaközpontként kívánunk hasznosítani. Az alapítvány minden, a Várnegyedben eddig megvalósított rekonstrukciójánál az eredeti, több évszázados történelmi épület korhű felújítását ötvözte az új funkcióval és a modern belső megoldásokkal. S91-es tesztbusz belülről, a Budai Várban /2011.07.29/ - YouTube. Ennek egy speciális formája lesz a mostani. Ebben a háború előtt a területen álló, a környezetbe illeszkedő épületek homlokzati képét szeretnénk visszaállítani, míg magát az épületet belülről a jelen kor és az új funkció követelményeinek megfelelően alakítjuk ki, ahol a modern és a klasszikus vonalvezetés egy időtálló miliőt hoz majd létre – fogalmazott a PADME. Levelükben állították, hogy a szükséges bontási engedély megszerzése után kezdte meg a kivitelező az épület lebontását. – A bontás folyamatát csak szakmai szempontok befolyásolták.
A Halászbástya, a Nemzeti Galéria vagy a Mátyás-templom aligha szorul bemutatásra. Ám a Várhegy tetején akadnak kevésbé ismert látnivalók is. Az I. kerület szívében alkimista labort és egy szabadon bejárható műtermet is találunk. A régi laktanyában pedig néhány fegyvert is kézbe vehetünk. Arany Sas Patikamúzeum Cím: Tárnok utca 18. A régi idők kémikusai ambícióban nem szenvedtek hiányt, hisz hol az örök élet, hol pedig az aranycsinálás titkát kutatták. A Patikamúzeumban az alkimista labor úgy áll, mintha még mindig használatban lenne. Az autentikusság jegyében még halott állat is lóg a plafonról (persze nem valódi). 10 budapesti épület, amit minden egyes embernek látnia kéne - belülről is | Éva magazin. A tetemekkel annak idején a kor tudósai a tolvajokat igyekeztek elijeszteni. A múzeum bejáratánál azt is láthatjuk, hogy miként nézett ki egy XVIII. századi gyógyszertár. A parányi, de annál érdekesebb kiállítás gyorsan 10-15 perc alatt bejárható. Amerigo Tot műteremháza Cím: Táncsics Mihály utca 5. Mielőtt Amerigo Tot Brüsszelt, Párizst és New Yorkot is lenyűgözte munkáival, a híres szobrász a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult.
A kerületi főépítész szerint a bontások és a visszaépítések jelentősen átalakítják a Várnegyed arculatát. Emlékeztetett rá, hogy a második világháború előtt átlagosan egy-két emelettel magasabb volt a Vár, és csak az ostromot követő helyreállítás során döntöttek úgy az építészek, hogy nem állítják vissza az eredeti méreteket, néhány épületről még le is bontották az emeleteket. – Ezzel a ma is látható középkori jelleget erősítették a XIX–XX. századi arculattal szemben. Az elmúlt hetven év során ehhez szoktunk hozzá, a jelenlegi rekonstrukció ugyanakkor a második világháború előtti hangulatot igyekszik visszahozni, és annak a Várnak a méretei mellett a meglévő házak eltörpülnek, így szűkebbek és sötétebbek lehetnek az utcák, ami jelentős karakterváltást eredményez. – A modern épületek számára a kormányváltás jelentene valódi védelmet – mondta V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere. – Ha egy olyan politikai erő jutna hatalomra, amely nem akarná kormányzati negyeddé átalakítani a Várat, akkor a második világháború után felhúzott, és egyértelmű értéket képviselő alkotások megmenekülhetnek a pusztulástól.
A mai palota helyén állt középkori palota építéstörténete csak a 14. század közepétől követhető többé-kevésbé nyomon, de - a pusztítások miatt - mind a középkori, mind a török kori építészettörténet számos részlete homályos vagy vitatott. Bővebb, tervanyagot is tartalmazó adatok csak a barokk kortól állnak rendelkezésünkre.
Szépen felment az ára Munkácsy Mihály festményének, a Poros út I-nek: a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja most félmilliárd forintot ad érte, tizenöt évvel ezelőtt 220 millió forintért kelt el árverésen. "Hihetetlenül hangzik, de Munkácsy egyik legnépszerűbb művének, a Poros útnak, illetve az e címen ismert két változatnak keletkezési időpontja mind a mai napig kérdéses a szakirodalomban. A helyzetet bonyolítja, hogy nem alakult ki igazi egyetértés a két változat egymáshoz való viszonyáról sem. A szakemberek hol az egyiket, hol a másikat tekintették vázlatnak, illetve befejezett változatnak" – olvasható a Virág Judit Galéria (akkor Mű-Terem Galéria) 2003-as katalógusában Munkácsy Mihály Poros út I. című festményéről. Boros Judit tanulmányából kiderül: Charles Sedelmeyer műkereskedő 1881-ben vásárolta meg a Poros út I. -et Munkácsytól. A kép 1921-ben bukkant fel először Magyarországon, az Ernst Múzeum egyik aukcióján, itt ragadhatta meg Vida Jenő gyűjtői figyelmét. A második világháború után majd fél évszázadig a Magyar Nemzeti Galéria leltárába került, a reprezentatív tárlatain a Poros út valamelyik változata mindig szerepelt.
2014. február 20. 10:07 MTI Százhetven éve, 1844. február 20-án született Munkácsy Mihály, az első világhírű magyar festő, a magyar nemzeti festészet egyik megteremtője. Lieb Mihály néven látta meg a napvilágot Munkácson, egy elmagyarosodott bajor tisztviselőcsaládban. Apját 1846-ban helyezték Miskolcra, ahol az öt gyermek néhány gondtalan évet töltött, de 1852-ben teljes árvaságra jutottak. Mihály Békéscsabára került anyai nagybátyjához, aki az általa gyenge képességűnek tartott fiút az elemi iskola után asztalos inasnak adta. A műhelyben dolgoztatták, éheztették, ütötték-verték, ő pedig sorsába belenyugodva gyalult hat hosszú évig. A segédlevél megszerzése után Aradra ment, itt születtek első rajzai. Egy súlyos betegség miatt visszakerült nagybátyjához, s a lábadozása során ismerkedett meg Szamossy Elek vándor portréfestővel, akitől első leckéit kapta a képzőművészetből. Hamarosan felhagyott szakmájával és beállt Szamossy mellé segédnek. Az asztalosból lett piktor 1863-ban került a fővárosba, nevét is ekkor magyarosította Munkácsyra.
MUNKÁCSY MIHÁLY: Poros út I. Olaj, fa, 77 x 117, 5 cm Romantikus már maga a motívum is: a lassan alkonyba süllyedő puszta magányában háromlovas szekér vágtat a semmiből sehova vezető úton. Az első változaton a felvert por a tanya házai előtt függönyként húzódó füsttel keveredve száll, kering a vászon kétharmadát kitevő égbolt fénnyel telített távlatai előtt. A horizont alá bukó nap fénye nem baljós, csak távoli. Az atmoszferikus hatások festői megjelenítése azonban ugyanúgy nélkülözi a naturalista ábrázolás objektív ridegségét, mint a senyvedő fák, az inkább csak felsejlő, de részleteiben meg nem ismerhető tanya képe. A második változat ugyanezt a motívumot mintegy kihegyezi: eltűnik a környező valóságra való minden utalás, a szekér - akárcsak Turner gőzmozdonya - a vágtatás, a rohanó idő, az élet irdatlan körforgásának romantikus szimbólumává válik. Mint Perneczky írja, ez maga a "heroikusan átértelmezett kozmosz", mely éppen ebben a tartalmi távlatosságban különbözik Claude Monet 1872-ben festett, emblematikus képétől, az Impression, soleil levant -tól.