Hozzávalók 6 adaghoz 1 bögre rizs 1 teáskanál olívaolaj 1 darab hagyma 3 gerezd fokhagyma 250 gramm gomba 1 csipet pirospaprika 0. 5 teáskanál kakukkfű 1 teáskanál bazsalikom ízlés szerint só, bors 1 fej káposzta 420 gramm paradicsomszósz 1 doboz sűrített paradicsom 1 teáskanál fokhagymapor 1 teáskanál bazsalikom ízlés szerint só, bors 0. 5 teáskanál kakukkfű 0. 25 teáskanál pirospaprika ízlés szerint cukor 1. Főzzük meg a rizst. 2. Amíg fő a rizs, addig tegyük fel az olívaolajat egy serpenyőbe, tegyük bele az apróra vágott hagymát. és addig dinszteljük, amíg üveges nem lesz. Isteni, szaftos vega töltött káposzta: a húsevők is imádni fogják - Receptek | Sóbors. 3. Mehet hozzá az összezúzott fokhagyma, az apróra szeletelt gomba, a pirospaprika, a kakukkfű, a bazsalikom, a só és a bors. Hagyjuk pirulni 7-10 percig, hogy a gomba is elkészüljön. 4. Egy másik serpenyőben álljunk addig neki a mártásnak. A paradicsomszószt, a sűrített paradicsomot, a fűszereket és az egy csipet cukrot tegyük a serpenyőbe, és forraljuk össze őket 5 perc alatt. 5. A káposztaleveleket tegyük egy nagy lábasba, öntsünk rájuk forrásban lévő vizet, majd fedjük le őket.
teniszlabda nagyságút, betekerjük úgy, mint a videóban, fontos, hogy ne szorosan, csak lazán tekerjük be a káposztalevélbe a tölteléket. Felezhetjük a teljes káposztalevelet, ekkor fele mennyiségű töltelék elég. Amikor készen vagyunk és már ott sorakoznak a töltikék, ekkor elővesszük a kész pörköltet. A fazék aljára kerüljön egy merőkanál pörkölt, erre egy sor káposzta, egy sor töltikék, a vékony szeletre vágott házi sonka, ezt szórjuk meg egy evőkanál rétesliszttel. Öntsünk 2 dl paradicsomitalt és a savanyú káposzta levéből is. Addig folytatjuk, míg tele nem lesz a fazekunk így sorba rétegezve. A legtetején legyen a káposzta, melyre még rátesszük a megmaradt fűszereket, a pirospaprikát a pörkölt levét, a paradicsomitalt és a káposztalét. Amennyiben befedi a töltött káposztánkat a lé, akkor nem kell vizet hozzáadni, a lényeg 3 cm-rel magasabban legyen a lé a fazékban. Felforraljuk, levesszük takarékra, annyira, hogy csak kicsit rotyogjon és fedő alatt 3 óra hosszáig főzzük. Közben azért nézzünk rá, hogy legyen elég lé a fazékban, lehet utána is pótolni paradicsomlével, vagy vízzel.
8×5 cm-re a lapockával együtt. Ehhez felvágunk 2 db nagyobb vöröshagymát, 3 db nagyobb gerezd foghagymát. A hagymát libazsírban, vagy mangalica zsírban (egy fakanálnyi) egy evőkanál tengeri sóval ¾ dl vízzel üvegesre párolom. Ha kész, leveszem a tűzről és beleszórok házi piros paprikát 2 púpozott evőkanállal. Hozzáadom a kockára vágott a 3 db fehér húsos paprikát és az 1 db paradicsomot 1×1 cm-re felvágva. Betakarjuk és felforraljuk, majd takarékra tesszük, hogy lassan, de kicsit zubogva főjön 10 percet, ha sótlan utána sózzuk. Amikor ez az alap kész ekkor tesszük bele az előre darabolt csülköt és a lapockát. Felforraljuk, takarékra tesszük és félig megpároljuk, ez kb. 20 perc, ezután lehúzzuk a tűzről és félretesszük. Töltelék elkészítése 1 db nagyobb hagymát megtisztítunk, és apróra vágjuk, üvegesre dinszteljük. Majd 5 db tisztított, zúzott foghagymát csak 2 percig együtt dinszteljük fedő nélkül. Levesszük a tűzről és rögtön 1 evőkanál házi csemege piros paprikával jól összedolgozzuk.
A tüll sok szempontból jobb nyárra, mint a fátyolfólia: nem tartja bent a hőt és teljes egészében átengedi a fényt – csak sokkal drágább. Ha nem szeretnénk egy lagzinyi pénzt eltapsolni, maradnak a 17 gramm alatti fátyolfóliák. (Az ennél vastagabbak inkább télre jók, mert még jobban szűrik a fényt és fogják a hőt. ) A fátyolfólia telepítésénél két dolog fontos: már közvetlenül a vetés után kerüljön a fóliára, hogy ne legyen a rovaroknak idejük feltérképezni az új kajaszállítmányokat, s legyen a szélnek ellenálló, de könnyen kezelhető módon rögzítve. * Tényleg szükséges a vegyszer vásárlás?. Praktikus a féltégla vagy a homokzsák. Ha körülbelül egyméteres cölöpöket verünk le, az is fenttartja nyáron a fóliát, hisz nem kell a hó súlyától tartani. Fedél nélkül A növények, amelyeknek nem sok esélyük van fátyolfólia nélkül: – rukkola és más mustárfélék – káposztafélék – dinnyefélék (nekik kell a plusz hő is) A növények, amelyeknél jól jön: – répa – retek – hagyma – burgonya (krumplibogár ellen) – padlizsán (krumplibogár ellen) – cukkini, bab, tök (melegítéshez) A növények, amelyeknél nagyjából felesleges, vagy még árt is: – paradicsom – paprika – borsó Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Mivel egyes vegyszerek is ezt a hatást keltik, nem írhatjuk mindig a levélaknázók számlájára az ilyenfajta károsodást. Hogyan ismerhetjük fel a levélaknázókat? Fanedvet kiszívó lárva: Ez a lárva fehér színű, lapos, V alakzatú, láb nélküli rovar, amelynek a mérete 1-2, 25 mm között van. Szövetevő lárva: Fehér vagy sárga, henger alakú, apró lábai vannak és 2, 5-4, 5 mm hosszú. Báb: Színe váltakozó rendszerint sárga vagy sötétbarna, az egyik vége csúcsos. Így védheti meg a zöldségeit vegyszer nélkül | 24.hu. Érett egyed: 3-5 mm hosszú molylepke aranyos-bronz színű szárnyakkal. A levélaknázó molyok életciklusa A bábok a száraz levelek belsejében vagy a gyümölcsös talaján vészelik át a telet. A felnőtt molyok az alma virágzása előtt jelennek meg. A nőstények a levelek alsó felére teszik le a petéiket, amelyek kikelve behatolnak a levelekbe, és bábosodásukig a levélaknákban táplálkoznak. Évente körülbelül 2-3 levélaknázó generáció fejlődik ki. Megfigyelésük és szabályozásuk A megfigyelés által felbecsülhető a levelek felületén látszó aknák száma, illetve a más paraziták által meggyilkolt levélaknázók száma is.
Gombás betegségek A retekperonoszpóra kórokozója nemcsak a leveleket, de a gumót is károsítja. A szik- és lomblevél színén sárgászöld foltok, a fonákán fehér penészgyep (sporangiumtartó gyep) látható. A gumón, leggyakrabban a felső harmadán apró, elmosódott szélű, sötétszürke foltok figyelhetők meg, melyek később a gumó nagy részére kiterjednek. Felületükön szintén fehér sporangiumtartó gyep képződik. A gumó belsejében nagy kiterjedésű, szürkésbarna elszíneződés található. A kórokozó a növénymaradványokon telel, ahonnan a sziklevelekre, majd a lomblevelekre kerül, s onnan az öntözővízzel lemosódik a gumókra. Szaporítóképleteik a vízcseppben csíratömlőt fejlesztenek és a levélalap-maradványokon vagy az ép bőrszöveten keresztül a növénybe jutnak. A védekezést már szikleveles korban kezdjük meg és a lomblevelek megjelenésétől -- az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával – 7 naponként ismételjük meg. Az albugós betegség is megjelenhet esetenként. A leveleken kezdetben sárgászöld foltok láthatók, melyeken később elszórtan vagy körökbe rendeződve, 1-2 mm átmérőjű fehér telepek (sporangiumtelepek) fejlődnek ki.
Évente kb. 5-6 nemzedékük fejlődik ki. A körte-levélbolha elleni védelem fontos eleme a vízhajtások képződésének megakadályozása, azok haladéktalan eltávolítása. Ezzel nagymértékben lecsökkenthetjük a tojásrakásra és lárvák fejlődésére alkalmas felületet. Fontos továbbá a hajtásnövekedés ütemének csökkentése, melyet a harmonikus tápanyagellátással, öntözéssel érhetünk el. A védekezés alapja tehát egyrészt a tápanyag-utánpótlás, metszés és öntözés olyan összhangja, melynek eredményeként a hajtásnövekedés a nyár közepére leáll. A vegyszeres védelem fontos szempontja a természetes ellenségek (pókok, ragadozó katicabogarak, virágpoloskák) megóvása. A védekezési hatékonyságot a rügypattanás előtt végzett olajos lemosó permetezéssel növelhetjük. A körte-levélbolha ellen a védekezést akkor kezdjük el, amikor a tojások 40-50%-a már a kelés előtti állapotban van (sárga színű). Hatékonyak lehetünk akkor is, ha a kezelés időpontjában még a fiatal lárvák vannak túlsúlyban. A lárvák megjelenését kézi nagyítóval ellenőrizhetjük.