Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Magyarország Országok Europe America Africa Asia Oceania Városok Hegyek Síközpontok Magyarország Síközpontok Úti célok Magyarország Úti célok Koordináta-keresés Tengeri időjárás-jelentések Csúsztassa a piros jelölőt az érdekes pontra Szél. : 46, 62 | Hossz: 19, 29 | Előrejelzés a magasságra: 101m | Térképek Kiskőrös, időjárás Holnap hétfő 04 április 2022 Kiskőrös: A hőmérséklet Holnap Élő műhold képek Időjárás térképek Legutolsó frissítés: ápr. 03, 04:42 UTC copyright ©2007-2022 Freemeteo
Az ilyen adatokat felhasználhatjuk a felhasználói élmény, rendszereink és szoftvereink javítására vagy fejlesztésére. Az "Elfogadom" gombra való kattintással engedélyezi a cookie-k, eszközazonosítók, web beacon-ök és egyéb, hasonló technológiák használatát. Időjárás kiskunhalas 30 napos 7. Beállítását az eszközén található böngészőjével módosíthatja. Különböző céljainknál a beleegyezés helyett jogos érdekeinkre támaszkodunk. Erről többet is megtudhat Adatvédelmi és Cookie Irányelveinkben.
G. Fodor Gábor: Az ellenzéki káosz az átalakuló világrendben csak még nagyobb válságba sodorna minket Miért taszító mind racionálisan, mind morálisan az ellenzéki szivárványkoalícióra szavazás gondolata? Miért van a baloldal beoltva a nemzet ellen? A jelenlegi krízisek során (koronavírus-járvány, háború) miért sodorná hazánkat még nagyobb válságba a baloldal hatalomra kerülése? G. Fodor Gábor: Az ellenzéki káosz az átalakuló világrendben csak még nagyobb válságba sodorna minket - Hírnavigátor. – többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor a XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorának legújabb adásában.
című kiállítása követett. A sorozat harmadik része Georg Baselitz – Újrajátszott múlt címmel volt látható 2017-ben. A bemutatókkal a második világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismertetik meg a magyar közönséggel. Úszók, 1965 Fotó: Gerhard Richter Gerhard Richter művészete több szempontból is érdekes a magyarok számára: összeköt bennünket a bonyolult és fordulatokban bővelkedő közös múlt és Közép-Európa, ahol az eredetileg keletnémet alkotó élete első mintegy harminc évét töltötte. Richter 1932-ben Drezdában született, Kelet-Németországot 1961-ben hagyta el, s jelenleg Kölnben él. A mostani budapesti kiállítására külön rajzsorozatot is készített, amelyet most először láthat a közönség. Gerhard Richter 1961-ben újrakezdett életművében több mint ötven éve központi szerepet tölt be a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosása, a keretek tágítása, a különböző "realitások" ábrázolhatóságának, valamint az adott pillanat megragadásának és egy szempillantás alatt történő megszüntetésének kérdése.
Értékelés: 126 szavazatból A Mások élete című Oscar-díjas film rendezőjének új filmje a velencei filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be, számos nemzetközi díjat nyert, két Oscar-díjra jelölték. A német művész, Kurt Barnert két egymást követő diktatúra elnyomásában kezdi meg alkotói útját. A fasiszta Németországban születik, majd az NDK-ban válik fiatal felnőtté. Néhány évvel később megszökik Nyugat-Németországba, de sötét múltját nem képes a háta mögött hagyni. A művészi útkeresés, a meghasonlás, a siker visszásságait bemutató és a 20. századi történelem monumentális tablóját képező film az egyik legnevesebb kortárs festő, Gerhard Richter életén alapul. Bemutató dátuma: 2019. október 10. Forgalmazó: Cirko Film Streamelhető: Stáblista: Szereplők Professor Antonius van Verten Streamelhető:
A tárlat a drezdai Gerhard Richter Archivval, a művésszel és a művész kölni műtermével való szoros együttműködésben jött létre. A sorozat szakmai együttműködő partnere a budapesti Goethe Intézet. A kiállítás kurátora: Bódi Kinga művészettörténész.
A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában. A Szépművészeti Múzeum 2012-ben Günther Uecker Képpé formált anyag című tárlatával indította el a sorozatot, amelyet 2014-ben Jörg Immendorff Éljen a festészet! című kiállítása követett. A sorozat harmadik része Georg Baselitz. Újrajátszott múlt címmel volt látható 2017-ben. A bemutatókkal a második világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismertetjük meg a magyar közönséggel. Gerhard Richter művészete több szempontból is érdekes a magyarok számára: összeköt bennünket a bonyolult és fordulatokban bővelkedő közös múlt és Közép-Európa, ahol az eredetileg keletnémet alkotó élete első mintegy harminc évét töltötte. Richter 1932-ben Drezdában született, Kelet-Németországot 1961-ben hagyta el, s jelenleg Kölnben él. A mostani budapesti kiállítására külön rajzsorozatot is készített, amelyet most először láthat a közönség.
1960-as években készített úgynevezett fotófestményeivel elsőként reflektált a fotográfia és a festészet sajátos viszonyára, s oldotta fel a kettő közötti korábbi ellentmondást. Mesterien és tudatosan használ mindent a modern festészet és régebbi korok művészetének eszközeiből (elsősorban Tiziano, Vermeer, Caspar David Friedrich festészetéből), kipróbálja az elődök témáit és formáit, miközben úgy teremt folyamatosan újabb és újabb, egymástól a végtelenségig különböző festői univerzumokat, hogy eltávolodik minden előzőtől, megfosztja a témákat, az előzményeket és saját jelenét is a szubjektivitástól. Gerhard Richter sokrétű munkássága nem egyetlen, önmagában teljes és célirányos művészeti koncepcióból ered. Sokkal inkább egy olyan szövevényből, amely gyakran következetes intenciókból épül fel, néha viszont a festészet, illetve a művészet feltételeiről szóló, egymásnak ellentmondó elképzelésekből áll össze. Az új lehetőségek folyamatos keresése, a határok átlépése, a kiszámíthatóság és a kötelező doktrínák kerülése melletti elkötelezettség köti össze Gerhard Richtert a 20. század legfontosabb művészeivel.
A nácizmus idején cseperedő, a kommunizmus éveiben felnőtté érő s az ideológiát kelletlenül kiszolgáló művésszé váló, majd Nyugatra menekülvén a művészet fogalmának kiüresedésével szembesülő (Richterrel nem azonos! ) festő története mégsem elvont esszé. A lényegre, vagyis egy ember (nem csak művészi értelemben vett) érlelődésére koncentráló biográfia egyszersmind nagy ívű tabló is a 20. századi német történelemről (sőt: történelm ek ről). Nem a história fontos csomópontjainak sokadik szemrevételezése, sokkal inkább az egyén, az azt elszenvedő, abban részt vevő vagy azt éppen tevőlegesen alakító egyén nézőpontjából tekintett megannyi átalakulás. A hithű náci orvos, aki gyógyítás helyett halálba küldi a birodalom építésére alkalmatlanná nyilvánított fogyatékosokat, stréber kommunistaként emelkedik tovább a ranglétrán, majd problémamentesen lesz jó állampolgár az NSZK-ban. Ő rendeli el a kényszereutanáziát a főhős szépséges és szépségre fogékony, érzékeny és szerető, ám túlfűtöttsége és szókimondása miatt skizofrénnek minősített nagynénje számára.
Számomra a legérdekesebb festmény a "csík" című kép, melyen rengeteg színes csík látható. A csíkokat az értelem alig-alig tudja értelmezni és már-már szédelegni kezd az ember miközben nézi. Minél jobban közeledtem a képhez és próbáltam elmélyülni részleteiben, annál több csíkot és színt véltem felfedezni, mintha végtelen mennyiségű csíkot ábrázolna a kép. Egy másik kép mely megfogott az 1970-ben festett "Városkép" című festmény. Ezen kép elkapta a tekintetem és meg is tartotta magának és el is mesélt egy történetet. Mikor végig néztem a szürke árnyalataival festett képet számomra egyből egy lebombázott főváros jutott eszembe, mint például Berlin vagy akár Budapest a második világháború után. Egy bombázás utáni állapotot láttam a képen, mikor már lement a támadás és a por meg a hamu rátelepedett a romokra. Kedvenc képem a kiállításról – melyhez vissza is tértem a körbejárást követően – a "tengeri látkép" címet viseli. Ezen kép a felkelő nap színeivel fogott meg. Mindig is békével töltött el a reggelek hangulata, a frissesség és a tisztaság tapasztalata.