Kár, hogy a második órában leginkább unatkozik az ember, mert ha csak egy kicsit is odafigyel arra, mi történik Warrenéknél, még amikor az USA-ban vannak, akkor simán kitalálja, mi lesz a film befejezése. A 40 millióra feltornázott büdzsé ráadásul elég szegényesnek bizonyult egy, ismét csak teljesen feleslegesen betolt mellékszálban, a megjelenített entitás annyira balfaszul nézett ki, hogy nincs az a gyerek, aki megijedne tőle, nemhogy egy Evil Deaden edződött horrorfan. A díszletre viszont rendesen költöttek, egy szó nem érheti a ház elejét ebben a tekintetben, és ugyan én a szinkronos verziót láttam, de a hanghatásokkal sem volt baj, szóval a szakmunka oda volt rakva a vászonra, csak a kreatívok mondtak csődöt. Warrenék saját bevallásuk és a Wikipédia szerint még legalább négy olyan esetben végeztek szellem-, ördög- vagy démonűzést, amit nem, vagy csak egyszer filmesítettek meg (bezzeg az Amityville-i esetet vagy hatszor, és akkor a connecticuti szellemjárásról még nem is beszéltünk), szóval ha Wan úgy akarja, és a Démonok között 2 lesz olyan sikeres, mint az első rész volt, ami 20 milliós büdzsére hozott 318 milliót a világpiacon, akkor lesz folytatás.
Amiben viszont a Démonok között 2. gyökeresen eltér az elődjétől, az egy drasztikus műfaji módosítás. A 2013-as film is egy mit sem sejtő, ártatlan családot állított a természetfeletti, horrorisztikus események középpontjába, ám ezzel semennyire sem lépte túl a zsáner kereteit, a papa-mama-gyerekek szentháromsága csupán a kötelező kellék volt, ami segített kibontakoztatni a rémségeket. Az igényes forgatókönyvnek és színészi játéknak köszönhetően ugyan valamennyire megismertük őket, de nem kerültünk igazán közel hozzájuk, tulajdonképpen nem jelentettek a néző számára többet, mint a mű bármely más, a hatásos ijesztgetést szolgáló eszköze. A Démonok között 2 -ben azonban a fókuszba állított família szinte teljesen átveszi az uralmat a cselekményben. Már az szokatlan, hogy a kísértetházas horrorokban megszokott sablonos tökéletesség, a szerető szülők teljessége helyett itt egy csonka családot kapunk: egy nemrégiben elhagyott egyedülálló anyát, nem kevesebb mint négy gyerekkel, kicsitől a kiskamaszon át a nagyobbacska tiniig, fiúkat és lányokat vegyesen (sőt felesben).
Ennek hála nem csak a fikcióra kellett hagyatkozniuk az alkotóknak, meglepően korrekt tudásháttér került a birtokukba, még ha annak teljes valóságtartalma a mai napig megkérdőjelezhető… mint ugye minden hasonló esetnek. Akár fikció, akár valóság volt, a Démonok között első része zsigeri borzongást kínált a kendőzetlen Gonosz szereplésével, ami a boszorkányságot a 2015-ös, abszolút korhű The Witch-hez hasonlatosan nem megszépített, elmismásolt formában, hanem a maga könyörületet nem ismerő kegyetlenségében ábrázolta, a démoni megszállottság minden borzalmával. A második rész nagyjából hasonlóan teljesít. A Gonosz nem jópofa, nem vicces karikatúra, ami elhinti az emberben a látszatot, hogy van árnyékolt képpel bíró démoni jelenlét, van a vászonról a nézővel haverkodó rosszindulat… de nem, nincs ilyen, a Gonosz bizony csak szimplán gonosz. A Marilyn Mansonra hajazó Bonnie Aarons, és a már az első epizódban is ügyesen borzongató Joseph Bishara ismét jól teljesít ezen a téren (na meg filmzene tekintetében is), a félelemkeltésre született figurákból csak úgy árad a megmásíthatatlan ördögi esszencia.
Jelen állás szerint persze még mindig csak az Annabelle -t mutatták be, amely ugyan a nézőket is megosztotta és a kritikusok is lehúzták, anyagilag azonban teljesen megtérült a New Line Cinemának, ugyanis a 6, 5 millió dolláros költségvetésére világszerte 256, 8 milliót termelt. Érthető tehát a stúdió ambiciózussága, pláne ha figyelembe vesszük, hogy a két Démonok között-filmmel együtt eddig három produkciót számláló franchise már több, mint 900 millió dollárt hozott a konyhára.
A színészi játék kiváló (főleg a házaspárt játszó színészek remekelnek), a hangkeverés kiemelkedően jó, a fényképezés pedig pazar – a gond, hogy az egészből hiányzik a tűz, a lelkesedés, a passió; tisztes iparosmunkának érződik az egész semmi többnek. Egy jelenetet leszámítva, amiben a kamera fókusztávolságát nagyon ötletesen kihasználva borzolták a kedélyeket a készítők, egyszer sem éreztem azt, hogy bármi formabontót vagy kiemelkedőt látnék – és ami még rosszabb, egyszer sem féltem. A film sajnos beleesett a "több mindig jobb" tévhit hibájába, és a viszonylag visszafogott és lassan építkező első film után alkottak egy folytatást, ahol több pusztítás, több démon, és sokkal, sokkal több jumpscare van – kár, hogy ilyen sótlanra sikerült az egész. Aki horrorfilm rajongó, annak mindenképp ajánlott, hiszen minden hibája ellenére a kategóriája kiemelkedő darabjáról van szó, mindenki más viszont nyugodt szívvel kihagyhatja a filmet. Értékelés: 5/10
Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek (forrás: Kresz)
A közúti járművek emberi vagy állati erővel vont, vagy gépi meghajtású teherhordó és/vagy személyszállító egy, két, három vagy négy kerékkel ellátott eszközök. Lehetnek: emberi erővel tolt vagy vont teherhordó és/vagy személyszállító egy vagy két kerékkel ellátott eszközök ( talicska, kézi targonca, riksa). állati erővel vont teherhordó és/vagy személyszállító egy, két, három vagy négy kerékkel (kerekes jármű) ellátott eszközök ( taliga, szekér, kocsi). emberi erővel meghajtott személyszállító egy, két, három vagy négy kerékkel ellátott eszközök ( kerékpár, tricikli). gépi meghajtású személyszállító és/vagy teherhordó két vagy négy kerékkel ellátott eszközök ( motorkerékpár, gépkocsi / autó, tehergépkocsi / teherautó, autóbusz, stb. ). Alkategóriák Ez a kategória az alábbi 9 alkategóriával rendelkezik (összesen 9 alkategóriája van). Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. A(z) "Közúti járművek" kategóriába tartozó lapok A következő 9 lap található a kategóriában, összesen 9 lapból.
A mai pótkocsik zöme már 40-50 km/h vagy még nagyobb menetsebességre is képes – fotó: A '70-es és '80-as években még a hazai gyártásban megkülönböztettünk traktorvontatású mezőgazdasági (MBP) és közúti (KBP) billenőplatós pótkocsikat, így fékrendszerük, futóművük, illetve annak felfüggesztése ennek megfelelően volt kialakítva. Ezek közül az MBP-6, 5 és az MBP-9, illetve az AGROBIL-04 típusok még mind a mai napig, több mint 30-40 év után is gyártásban vannak, szinte változatlan formában és konstrukcióban. Beavatkozás közúti járművek baleseténél - Lánglovagok. Az egyik legnépszerűbb és legrégibb gyártású, ma is elérhető hazai pótkocsi az MBP-9 – fotó: A mai pótkocsik zöme viszont már alkalmas nagyobb, 40-50 km/h vagy még magasabb menetsebességre is. Napjaink korszerű, kéttengelyes, forgózsámolyos kormányzású pótkocsijai már eleve úgy vannak fejlesztve, hogy közúton a nagy sebességű traktorokkal is biztonságosan vontathatók legyenek. Ezek a járművek általában laprugós futómű-felfüggesztésűek, létravázas kialakításúak. Szinte mindegyik típusnál lehetőség van járműszerelvényben való alkalmazásra, hiszen mind felszerelhető vonófejjel, pneumatikus, hidraulikus, illetve elektromos hátsó csatlakozással.
Ezeknél az eszközöknél már olyan kiegészítők növelik a menetbiztonságot, a kényelmet és a stabilitást, mint a kormányzott, illetve rugózott vonórúd, a többféle megoldású – pneumatikus, laprugós vagy hidraulikus lengéscsillapítású – futómű-felfüggesztés, a kormányzott keréktengely, a LED közúti világítás vagy az aláfutásgátló. Ma már nagyon sok gyártó kínál cserefelépítményes rendszerű pótkocsikat, amelyek ugyanazon alvázzal, többféle rendeltetésű felépítménnyel különféle speciális szállítási feladatokat tudnak ellátni. Ennek a cserefelépítményes megoldásnak két válfaja is létezik. Az egyik a letalpalható felépítménycsere, amelynél alátolat a felépítménynek a vontatott pótkocsialvázzal az erőgép, és kézi átszerelést követően tudja "átköltöztetni" a különböző felépítményeket. Az utóbbi évtizedben már egyre több ilyen rendszerű pótkocsi állt munkába a nagyobb hazai gazdaságokban is. Közúti szállító jammu and kashmir. A horogemelős alvázzal szerelt kocsik, vagy ahogyan sokan ismerik, a HakenLift-es pótkocsik lényegében régi konstrukciók, amelyek korábban leginkább az építőipari szállításoknál teherjárművek gyors felépítménycseréjeként voltak elterjedtek, de mint ahogy sok más hasznos fejlesztést, ezt is átadaptálták mezőgazdasági célokra.