Luxemburgi Zsigmond 1387-1437 Trónra kerülése A) Örökösei N. Lajosnak csak lányai voltak - Mária férje Luxemburgi Zsigmond - Hedvig férje Jagelló Ulászló (Litvánia) B)Trónkövetelők Luxemburgi Zsigmond: IV. Károly német-római császár másodszülött fia volt, több nyelven beszélt Prágában nevelkedett, Brandenburg grófja Az özvegy királyné akarta a hatalmat, Garai Miklós segítségével, de Máriával elrabolták és meggyilkolták. Anjou Kis Károly: Nápolyi délvidéki urak, és a megyei nemesség támogatta, 1385-ben hívei elkergették Zsigmondot és őt megkoronázták, azonban az özv. királyné és Garai nádor hívei megölték. Luxemburgi zsigmond uralkodása. Ennek hatására lázadás tört ki a délvidéken, és a királynét Garaival együtt meggyilkolták Orleans-i Lajos C)Trónra kerülése 1386-ban a bárók(A Lackfiak vezetésével) ligát alapítottak(önmagukat vallották az ország vezetőinek) Zsigmond segítésére. Felruházták a Magyarország Védelmezője címmel majd királlyá koronázták Uralkodása A) A "korona ára" Szövetséget kötött a bárókkal a liga segítségéért, honorbirtokokat adományozott örökbirtokként, a királyi birtokok 20%-a maradt meg.
[1] A XIV. század gazdasági fejlődése a városok, különösen a szabad királyi városok számának és lélekszámának növekedését eredményezte. Kevés szabad királyi város volt, mint pl. Buda, Pozsony, Bártfa, Eperjes, Kassa, a városfejlődés viszont önmagához képest jelentős volt Magyarországon. Mivel a városok lakossága elkötelezetten támogatta Zsigmondot, nagy szerepük volt a politikai stabilizációban, hiszen egyikük sem akart főúri függés alá kerülni. Az uralkodó növelte a fallal körülvett városok számát, amivel kedvezett a városok kereskedelmének, s elrendelte a súly- és mértékrendszer egységesítését. 1405-ben a király városi dekrétumokat bocsátott ki; ezek a törvények a városok és polgárságuk pozícióit erősítette. Egyebek közt szentesítette a városok jogát a lakosaik feletti önálló ítélkezésre, a bírákat pallosjoggal ruházva fel. Kossuth Kiadói Csoport. Az 1435-ben tartott rendi gyűlésen már a negyedik rend, a polgárság is képviseltethette magát. [1] Zsigmond 1408-ban Budára költöztette udvarát. Uralkodása alatt, 1395-ben új egyetem létesült Óbudán.
A Vár két, jól elkülöníthető területegységből áll: a polgárvárosból és a királyi palotaegyüttesből. Születése IV. Bélához köthető, aki az 1241-42. évi tatárjárást követően várak építését rendeli el. Az általa építtetett Budavári Palota köré is falat húzat. 1247 tavaszán kerül sor a budavári építkezések elindítására, melyek nyomán a budai Várhegyen alig néhány évtized alatt királyi lakóhely és templomokkal, kolostorokkal díszes város születik. Buda a következő évszázadban már az ország fővárosa, a XIV. század közepétől királyi székhely. Luxemburgi Zsigmond uralkodása. A XIV-XV. században fénykorát élő város nemcsak az ország politikai, hanem gazdasági és kulturális életének is központja. Ekkor fejlődik Európa jelentős nagyvárosává és nyeri el azt az elrendezést, melyet a török kor végéig megőriz, amely még a mai városképről is leolvasható. században a Várhegy déli végén lázas ütemben folyik a Királyi Palota építése, a polgári negyedben lakóházak sokasága épül, nagyobbá válnak a templomok is. Zsigmond uralkodásának végén, 1437-ben már befejezettnek tekinthető a város építésre alkalmas területének felhasználása.
Innentől öccsét, a jóval tehetségesebb magyar királyt tekintették tényleges fejüknek, de Zsigmond csak bátyja halála után lett hivatalosan is cseh uralkodó (1420). Zsigmond mindig is császár akart lenni mint apja volt, ám ez az álom csak élete vége felé, 1433-ban teljesült, amikor a pápa Rómában fejére tette a császári koronát.
Az országnagyok szerződést csikartak ki tőle, amely minden hatalmat a "királycsináló" liga tagjainak juttatott. Az országos tisztségeket a liga családjai egymás között osztották szét, emellett a Garaiak a Lackfiak, a Kanizsaiak és a Bebekek a megmaradt királyi uradalmak közel felét is széthordták. Zsigmond az első évek bénult helyzetéből lassan felocsúdva egyre nehezebben tűrte a bárók gyámkodását. Arra törekedett, hogy új arisztokráciát alakítson ki saját, megbízható híveiből, a bárókat pedig fokozatosan kiszorította a hatalomból. A sértett nagyurak Zsigmond új politikájára pártütéssel válaszoltak, fogságba ejtették a királyt, és a "Szent Korona nevében" átvették az ország kormányzását. Zsigmond és a Hunyadiak | Magyar Nemzeti Múzeum. A küzdelemből végül a király került ki győztesen, aki bölcs önmérsékletet tanúsított: csak a legmakacsabb lázadókat száműzte, mindenki más kegyelmet kapott. A király uralmát elsősorban az általa teremtett új arisztokráciára alapozta, mely részben a régi udvari családok ifjaiból, részben idegen jövevényekből tevődött össze.
Az erdélyi urak természetesen csak időt akartak nyerni, és egy pillanatig sem gondolták komolyan az egyezség betartását. Kápolnán unióra, azaz szövetségre léptek egymással, melyben Erdély "három politikai nemzete", vagyis rendje vett részt: a magyar nemesség, a szász patríciusok és a székely előkelők. Luxemburgo zsigmond uralkodása. A szövetségben kölcsönös segítségnyújtásra kötelezték magukat a parasztokkal szemben. A kápolnai "három nemzet uniója" ezután évszázadokra meghatározta az erdélyi rendi társadalom kereteit. Az egyezmény szövegét megerősítés végett követek vitték a királyhoz, ám az uralkodó intézkedésére már nem kerülhetett sor, mert Zsigmond időközben elhunyt. A király halálával egy időben a nemesi hadak elfojtották a felkelést és a vezéreket kivégezték.
Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtania az adóbevallást. Soron kívüli adóbevallás benyújtására köteles adózó az adózás rendjéről szóló 2017. törvény 52. §-ában meghatározottaknak megfelelően. A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozó a KATA alanyisága kezdő napjától számított 45 napon belül vagy az adóév február 15-éig dönthet arról, hogy adókötelezettségét a helyi adókról szóló 1990. törvény 39/B. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően teljesíti. Helyi iparűzési adó alá bejelentkezés. Az adózó a 2021. évtől állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét - ideértve bármely korábbi adóévről benyújtott adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést - kizárólag az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti. Az ehhez szükséges nyomtatványok a NAV honlapján ÁNYK formátumban találhatóak.
Az adatkezeléshez az ügyfél hozzájáruló nyilatkozata is szükséges, ami az e-Önkormányzat Portál felületén az első bejelentkezéskor tehető meg. A Portál a következő címen érhető el:. Az e-Önkormányzat portál a városi honlap kiemelt információk között elhelyezett linken keresztül is elérhető. NAV elérhetőségek NAV Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága 1132 Budapest, Váci út 48/c-d. 1438 Budapest Pf. 510. NAV Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóság Észak-budapesti Igazgatósága 1139 Budapest, Teve u. 8-10. 1387 Budapest Pf. 45. NAV Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóság Kelet-budapesti Igazgatósága 1144 Budapest, Gvadányi u. Helyi iparűzési adó bejelentkezés nyomtatvány. 69. 512. NAV Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóság Dél-budapesti Igazgatósága 1096 Budapest, Haller u. 3-5. 1476 Budapest Pf. 93. NAV Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóság Pest megyei Igazgatósága 1134 Budapest, Dózsa György út 128-130. 1397 Budapest Pf. 535.
Az adó alapja általános esetben iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a 3. Helyi iparűzési adó bejelentkezés magyar. számú mellékletben meghatározottak szerint meg kell osztania. Az adó mértéke Eger Megyei Jogú Városban iparűzési tevékenység esetén a Htv. -ben meghatározott adóalap 2%-a. Eger Megyei Jogú Városban a számított adóból 50%-os kedvezményre jogosult az a vállalkozás, amelynek a vállalkozási szintű adóalapja a 2, 5 millió forintot nem haladja meg, illetve szintén 50%-os helyi adókedvezményre jogosult az a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végző, akinek a vállalkozási szintű adóalapja a 20 millió forintot nem haladja meg és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység végzésére vonatkozó, az OEP-el kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik.