A fiú gyerekek állami nevelése 7 éves kórtól kezdődött, a nevelésben a fő hangsúly testedzésen és a fájdalom eltűrésén volt. 20 éves korig felkészítették őket a katonai szolgálatra. 20-30 éves korig katonai táborokban laktak. 30 éves kortól házasodhattak. 60 éves korig tartott a katonai szolgálat. Kétségtelenül kiváló katonákká lettek a spártaiak, de az egyenlőség mégis lassan névlegessé vált. Ezt mutatta az állam szervezete is. Az állam vezetői a két király és a 28 tagú vének tanácsa mindig ugyanazokból a családokból kerültek ki. Az állam vezetésében fontos szerepe volt az 5 felügyelőnek vagyis az ephorosznak. Az ephorosz 30 év feletti férfiakból állt. Ők voltak a követek, ők ellenőrizték a tisztségviselőket, a perioikoszokat és a helótákat. Ötszázak tanácsa (bulé) | zanza.tv. A valóságos hatalom az ő kezükben volt. Az egyik király gondoskodott a hadseregről, a másik király az igazságszolgáltatást tartotta a kezében. A királyok vétó joggal rendelkeztek. A vének tanácsa vagyis a geruszia hozta létre a törvény javaslatokat.
Termelőmunkát csak ők végeztek, minden termésfelesleget kisajátítottak tőlük, és kegyetlenül elnyomták őket. A spártaiak mindenfajta fizikai munkát mélységesen megvetetek. A hódító spártaiak csak akkor tarthatták fenn elnyomó hatalmukat a sokszorosan nagyobb létszámú akháj őslakosok felett, ha maguk között a nemzetségi társadalom egyenlőségét mesterségesen is fenntartották. Ezért a föld vagyis a klérosz az állam tulajdona maradt, s egyenlő parcellákra osztották. Minden spártai egy parcellát kapott használatra, sorhúzás útján. Ezt a földet nem lehetett eladni, fölosztani, apáról első szülött fiúra szállt. Akinek nem jutott föld az állami tartalékokból kapott, ez meggátolta a vagyoni különbségeket. Az egyenlőség fenntartását és a hódítók uralmának biztonságát szolgálta a nevelés állami, katonai jellege. Amikor megszületet egy gyerek akkor a vének tanácsa döntötte el, hogy életben maradjon e: ha nem találta a vének tanácsa elég 'rátermettnek' a csecsemőt akkor kihelyezték a Taügetosz hegyre és ott hagyták meghalni.
Valamikor az i. században bevezették a bulé tagjainak fizetését (buleutikon), valószínűleg azért, hogy bátorítsák a szegényebbeket is részvételre, akik egyébként vonakodtak jelentkezni. A bulét a demokratikus alkotmány sarkkövének tekintették, ami terepet szolgáltatott a napi politikai aktivitásnak és egybefogta a kormányzat sok adminisztratív funkcióját. A tagok rotációja miatt úgy tartották, hogy az mentes bármely frakció dominanciájától, bár van rá bizonyíték, hogy a gazdagabbak többet szolgáltak, mint a szegények, ami a sok időráfordítással magyarázható, amit a szegények létfenntartásuk miatt nem engedhettek meg maguknak. Bulé más görög városokban [ szerkesztés] Spárta [ szerkesztés] Spártában a buléhoz hasonló funkciókat a gerúszia, az öregek tanácsa látott el. A gerúszia tagjai 60 éven felüliek voltak, a vezető családokból jöttek és élethossziglan szolgáltak. 28 tagja mellett az ülésein a két király is részt vett, akármilyen életkorúak is voltak. A gerúszia tanácsadó szerepe mellett nagyobb bűnügyekben bíráskodott, felügyelte a törvényeket és szokásokat és talán a külügyekben is játszott valamilyen szerepet.
2020. aug 10. A saját tőke emelésére jellemzően két ok miatt kerül sor. Vagy kötelező a tőkeemelés, vagy a vállalkozás saját döntése alapján emeli azt. A kötelező tőkeemelésről korábbi cikkünkben már írtunk. A vállalkozás tőkehelyzetének javítása érdekében dönthet a saját tőke növeléséről. Ez esetben tehát nem veszteséges gazdálkodás miatt kell tőkét növelni, hanem valamiféle üzleti megfontolás hatására (például a tevékenységi kör bővítése érdekében) emelik a tulajdonosok a saját tőkét. A saját döntés alapján történő tőkeemelés megvalósulhat – a már korábban is említett – a jegyzett tőke emelése, illetve ázsiós tőkeemelés alapján. Azt azonban szükséges kiemelni, hogy a tőketartalékba csak jegyzett tőkeemeléssel egyidejűleg helyezhet vagyont tulajdonos, így, ha a tulajdonos nem emeli meg a jegyzett tőkét, akkor a tőketartalékba sem adhat vagyont. Arra vonatkozóan nincs előírás, hogy az ázsió mértékének milyennek kell lennie, így e kérdéskörben a tulajdonosok dönthetnek. Ezt a szabályt erősíti a számvitelről szóló 2000. A jegyzett tőke emelés könyvelése tulajdonosnál?. évi C. törvény 36.
A módosítás az ázsiós tőkeemeléshez kapcsolódóan a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti összhang megteremtését szolgálja. A tőketartalék növekedéseként a tulajdonosok által a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök értékét kell kimutatni a cégbírósági bejegyzés napjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával történik, amennyiben az eszköz átadása a tőkeemelés bejegyzésének időpontja előtt megtörtént. Abban az esetben, ha annak átadására a tőkeemelés cégbírósági bejegyzését követően kerül sor, úgy a tőketartalék növekedését csak és kizárólag az eszköz átadásakor lehet elszámolni (ez az előírás nem változott). Az ázsiós tőkeemelés buktatói. Ugyanezzel az időponttal kell a tőketartalékból történő jegyzett tőkeemelést is elszámolni. Tőkeleszállítás esetén a tőketartalék csökkenését a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával kell elszámolni (akár tőketartalék javára, illetve tőkekivonással valósul meg a tőkeleszállítás).
A cikk a Számviteli és Adózási Tanácsadó 2020. novemberi lapszáméban jelent meg. Írta: Botka Erika, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének elnöke
Az érintett tagnak adókötelezettsége sem származik az ügyletből, sem a tőke emelésekor, sem később, mivel – az szja-törvény vélelme alapján – a tagi kölcsönt a rendelkezésére álló (adózott) szabad pénzeszközeiből adta korábban. Az apportból történő tőkeemelés számviteli lépései az alábbiak. Az átvételt – nem lehet azonnal tőkeemelésként könyvelni, ezért azt mint a tulajdonossal szembeni – célszeruen rövid lejáratú – kötelezettséget kell kimutatni: – T 3654. Nem pénzbeli hozzájárulásként kapott (átvett) követelések – K 4792. Alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek Az Szt. 35. Tőkepótlás tőketartalékba helyezett összeggel? - Adó Online. paragrafusának (4) bekezdése alapján a társaságnál a jegyzett tőke (az alaptőke, a törzstőke) felemelése miatti jegyzett-tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni: T 4792 – K 411. Az ügyletről számvitelileg is ugyanaz mondható el, mint jogilag, azaz a tagi követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként a társaság rendelkezésére bocsátása valójában azt jelenti, hogy a tulajdonos a társasággal szembeni követelését átengedte a társaság részére.
Az eredménytartalék számlán nyilvántartott vagyonelemből tőkét lehet emelni, adómentesen. Feltétele, hogy az ezen a módon megvalósuló tőkeemelést külön tartsuk nyilván mert egy későbbi üzletrész értékesítés esetén személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás is terhelheti. Eredménytartalékból történő tőkeemeléshez hat hónapnál nem régebbi beszámoló szükséges. Könyvelése a cégbírósági bejegyzéskor: T 413. Eredménytartalék K 411. Jegyezett tőke Tőkeemelés tagi kölcsön apportálásából A tagi kölcsön a tulajdonos részéről követelés (a Kft. -vel szemben), a Kft. részéről pedig kötelezettség (a tulajdonossal szemben). Fentebb írtuk, hogy apport tárgya lehet egy elismert követelés is, azaz a tulajdonos a társasággal szembeni követelését a jegyzett tőke növelésére fordíthatja. A követelés névértéken történő tőkeemelése esetén sem a társaságnak, sem a magánszemélynek nem keletkezik kötelezettsége. A tagi kölcsönből történő tőkeemelés az apporttal esik egy tekintet alá. Könyvelés a cégbírósági bejegyzéssel egyidőben: T 36.