A Csepel Örökség díjat idén Kaltenecker Antalné és Kaltenecker Antal, a Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesületének alapítótagjai, Kálmán György énekes, valamint Nógrádi László kerékpárkonstruktőr kapta. Ezúttal Kálmán György énekessel készült interjút olvashatják. Kálmán György énekes, zenész, 1993 óta áll színpadon. Kiemelkedő sikereit a Dinamit zenekarban érte el, de énekelt, a Dirty Dance-ben, a Pandorában és a Bajnok Rock Team-ben is, nyolc éve aktív tagja a Triásznak és a B52 zenekarnak. Ösztönös tehetség, aki sosem tanult énekelni. Halásztelken született, nyolc éve él Csepelen, de gyermekkora óta ezer szállal kötődik a kerülethez. Idejárt középiskolába, serdülőként focizni, rengeteget próbált a zenekarával a Csepel Művekben, de itt töltötte szakmai gyakorlatát is. "Gyerekkoromban sokkal jobban érdekelt a foci, mint a zene, még énekórára sem jártam be, fel sem merült bennem, hogy valaha énekléssel foglalkozom majd" – meséli. A fordulat a katonaság után következett be. Zene.hu - MaZeSzak - Kálmán György - Adatlap. "Halásztelken pár srác zenekart alapított, de nem volt énekesük, csatlakoztam hozzájuk.
Dalok zongorára és két to-rockra. Sipos Péter – Irigy Hónaljmirigy – Kálmán György Dinamit és Jankai Béla. A zenekar névsora önmagáért beszél, a közönségnek csak hallgatnia kell és nagyon-nagyon jól éreznie magát.
A közelmúltban alakult 3 tagú együttes tagjai, már nem ismeretlenek a nagyközönség előtt. A csapatot a régi barátság, a rockzene szeretete, és az együtt muzsikálás öröme hozta össze. A különleges felállású csapat tagjai a következők: SIPOS PÉTER – ének (IRIGY HÓNALJMIRIGY) JANKAI BÉLA – billentyűk (DINAMIT, PROGNÓZIS, BOXER, OMEGA) KÁLMÁN GYÖRGY – ének (DINAMIT, PANDORA, DIRTY DANCE, SZOLNOKI SZÍNHÁZ) Az elsősorban rock dalokból összeállított műsor unplugged jellegű, de mégsem a megszokott hagyományos, csak akusztikus hangszerekkel, hangzással. Csepel Örökség díj - Kálmán György énekes. "A repertoárunkat is úgy állítottuk össze, hogy mindenki találjon a szívének kedves slágert, de mégsem az unásig játszott, legalább 25 feldolgozás banda által folyamatosan játszott dalokat gyűjtöttük csokorba. " Műsorunkban a 70'-90'-es évek remek rock dalai csendülnek fel, amit mindenki ismer, de mégsem ezek a média lerágott csontjai. Ezért is lett a koncertprogramunk alcíme: ELVESZETT DALOK. Célunk eljutni a legkisebb klubokba is, ahol saját bandáinkkal nem férnénk el, és ott egy fantasztikus emberközeli bulit nyomni, hol sztorizva, hol énekelve, a tisztelt nagyérdemű bevonásával.
Voltak ötletei, számai, amik nem jöttek létre a Kalapács berkein belül. Mondjuk, arra már nem lenne energiám, hogy még egy zenekart hozzak létre, mint Pisti. (nevet) Nekem bőven elég az, hogy kiadásra kerültek a számaim és ebben rengeteg zenész segített. - A te ötleted volt a népes vendéggárda összehívása vagy amikor megneszelte a zenész- és énekes társadalom, hogy mire készülsz, önként jelentkeztek a szereplésre? Triász - Elveszett dalok 1-2-3 - 3CD - T, TY - CD (magyar) - Rock Diszkont - 1068 Budapest, Király u. 108.. - Abszolút az enyém! A Kalapács zenekart én szervezem/menedzselem, ezért tisztában vagyok azzal, hogy manapság mennyire eladható egy CD. Szükség volt valami extrára, ami "elviszi a balhét"! Azt viszont nem gondoltam volna, hogy ennyi zenész első szóra jön és segít. - A számok alapjait (basszusgitár, dob, billentyű) feljátszó zenészeket te kerested meg, vagy ők jelezték, hogy szívesen betársulnának? - Én kerestem őket és nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel. A dobokat Herczeg Csaba és Ratkai "Retek" Miklós játszotta fel, a basszust Kovács Zoli a Depresszióból, a billentyűtémákat pedig Tóth Tamás "Stoci".
gitár, basszusgitár, elektromos hegedű, billentyűs hangszerek: Ángyán Tamás 3. Végtelen Ég zene: Ángyán Tamás szöveg: Krcsmarik István ének: Rudán Joe (Rudán Joe Band, Dinamit, Coda, Atilla Fiai Társulat, Pokolgép, P. Mobil, Mobilmánia, stb. ) Hammond orgona, szintetizátor: Dieter Kozak (Hilly Blues Band) dob: Hornyák Balázs gitár, basszusgitár: Ángyán Tamás 4. Jégbe fagyva zene: Ángyán Tamás szöveg: Molics Zsolt (Cool Head Klan, Mamut, Seneca, Dinasty, Moby Dick, Classica, Sámán) ének: Molics Zsolt dob: Hornyák Balázs gitár, basszusgitár: Ángyán Tamás 5. A sárkány szeme zene: Ángyán Tamás szöveg: Molics Zsolt ének: Molics Zsolt ének: Gubás Tibor (Omen, Tirana Rockers, Sharon) dob: Hirlemann Bertalan gitár, basszusgitár: Ángyán Tamás 6. Arany és bronz zene: Ángyán Tamás szöveg: Molics Zsolt ének: Molics Zsolt dob: Hornyák Balázs gitár, basszusgitár, Moog szintetizátor: Ángyán Tamás 7. Intermezzo zene, gitár, elektromos hegedű: Ángyán Tamás II. rész 8. A Hallgatás törvénye zene: Ángyán Tamás szöveg: Molics Zsolt ének: Molics Zsolt ének: Gubás Tibor dob: Hornyák Péter (Ossian, Wellington, Seneca, Cool Head Klan, Invader, Drumsters, Euphoria) gitár: Jung Norbert (EGO Project, Sing Sing, Pokolgép, Dirty Dance, Twin City CRB, Fanatic, Árkádok, Mister X, Cool Head Klan, Damned Road, Emberek, stb. )
A nemzetközi színtéren is szerencsét akarsz próbálni ezzel a produkcióval vagy ez egy bónusz a CD iránt külföldről érdeklődőknek? - Igen, a második verzió és ezzel el is mondtál mindent. Néha, ha Kalapács ügyben bemegyek a kiadóba, meg szoktam nézni, mennyi lemez fogy külföldre. Az ottani rajongóknak, gyűjtőknek lett feltéve ez az öt dal. - Van tervbe véve, hogy valamelyik, vagy akár több számra klip is készüljön? - Terv van, pénz nincs. A kiadóval már egyeztettünk, de biztos, hogy csak valamilyen kis költségvetésű klipről lehet szó, és akkor még ott van, hogy hogyan logisztikázzuk le a zenészeket…. Nem egyszerű. - A bookletben többek között az is olvasható, hogy a rajongó a CD megvásárlásával egy stílust tart életben… Azon túl, hogy kiírtad magadból a riffeket, a sok vendég meghívásával és szerepeltetésével ez volt a fő célod ezzel a lemezzel? - A fő cél, hogy ne vesszenek el ezek a dalok! Másrészt, ezt Heavy Metal lemeznek tartom, és ez a stílus igen csak el van nyomva. Tehát, ha valaki ilyen jellegű albumot vásárol, mindenképp életben tartja a stílust, az előtt le a kalappal!
Terebess Ázsia Lexikon A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z « vissza a Terebess Online nyitólapjára ló (kínaiul: ma) ló a kínai zodiákus hetedik állata. Noha a lovat már a történelem legkorábbi korszakában háziasították, csak az i. e. 3. század környékétől kezdve használták hátas állatként. Mezőgazdasági munkákhoz sem használták, kizárólag kocsit, szekeret, hintót húzattak vele. A lótenyésztésben főként Kína északi szomszédjai jeleskedtek, akiktől a kínaiak lovaikat is vásárolták, illetve a lótartás, lótenyésztés fortélyait tanulták. Már az ókorban létezett egy kifejezés, amelyet a legkiválóbb lovakra használtak: "tízezer mérföldet (vágtató) paripa" (wan li ma). Szőrös tapír volt a ló őse - Blikk. Egy legenda szerint a legjobb lótenyésztőnek egy bizonyos Po Luo, aki képes volt ilyen csodálatos lovakat nevelni. A Han-dinasztia idején a Tiensantól és a Pamírtól nyugatra elterülő Ferghana telivér lovai rendkívül népszerűek voltak Kínában. A kínaiak részben ezek miatt a lovak miatt terjesztették ki kereskedelmi kapcsolataikat nyugatra.
A nyolc paripa a kínai költészet és piktúra egyik állandó és kedvelt témája. Képeken olykor látni, amint egy lóra egy majom kapaszkodik fel (ma shang feng hou) ábrázolnak, amelynek szimbolikus jelentése, hogy "nyomban (mashang) emelkedj (feng) grófi rangra (hou)". A régi Kína leghíresebb festőjének, aki mesterien festett lovakat az olasz jezsuita, Giuseppe Castiglione számított, aki a 18. század első felében három császár udavari festője is volt. A 20. században Xu Beihong-ot tartották a lófestés legnagyobb mesterének. A ló Kínában Kínában valószínűleg Kr. e 3000 és 2300 között háziasították a lovat. Ázsiában először Kínában húzott a ló harci szekeret (Kr. 1450 és 1050 között). A ló erejét legjobban kihasználó szügyhámot is valószínűleg Kínában találták fel a Hadakozó Államok korában (Kr. 475-221). Ló (ma) - Terebess Ázsia Lexikon. A Han-dinasztia (Kr. 209-től a 8. századig) korának kocsiábrázolásain látható, hogy nehéz kocsit akár 6 személlyel is el tudott húzni Kínában egyetlen ló, míg másutt a világon könnyebb kocsit egy-két személlyel csak több ló bírt el.
A bundás, növényevő lények kifejlett állapotukban körülbelül 10 kilogrammot nyomtak, magasságuk nagyjából 50 centiméter volt. A megkövesedett példány koponyája, rövid nyaka, ívelt háta, test- és lábszerkezete arról tanúskodik, hogy inkább a modern lovak patájához hasonlított, és növényevőként élték napjaikat. (Ez is érdekelheti: Megnyitották a harmadik tömegsírt Mohácson, 500 éve hevernek itt a hősök csontjai - Galéria) – Az sem kérdés, hogy miért nyúlt meg évmilliók során a törpelovak lába – mondta a régész. – Mivel a élőhelyük egyre inkább a füves területekre tolódott, ahol maguknál gyorsabb ragadozókkal találkoztak, ez segítette a természetes kiválasztódás folyamatát, hiszen csak a hosszabb lábú, jobban futó állatok maradhattak életben. Szemét helyett lett lelőhely A hely, ahol a korai lófélék egészben megmaradt teljes csontvázaira ráleltek a tudósok, Frankfurttól pár kilométerre fekszik, és 1995 óta az UNESCO-világörökség része. A 70-es években itt folyó olajpala-bányászat után szemétlerakót akartak csinálni a bányagödörből, és csak amatőr régészek kitartó küzdelme vezetett oda, hogy a világszervezet felfigyelt az 1 négyzetkilométer kiterjedésű tudományos kincsre.
Ekkor még egy földnyelv húzódott Amerika és Eurázsia között, amelyen át a lovak az egész földet benépesítették. Miután a földnyelvet elárasztotta az óceán, Észak-Amerikában a lovak teljesen kihaltak. A lovak a tizenhatodik században, a spanyol felfedezőkkel együtt érkeztek meg ismét Amerikába. A lovak az utolsó jégkorszak ideje alatt A Pleisztocén idején, amikor az északi félteke legnagyobb részét gleccserek borították, az eurázsiai lovak nemzetsége három ágra szakadt: lovakra, zebrák ra és szamarak ra. Tízezer évvel ezelőtt, amikor az utolsó eljegesedés is véget ért, megjelent az a faj, amelytől a mai lovak is származnak. A tudósok még mindig vitatkoznak a lovakkal kapcsolatban. Röviden összefoglalva 2 elmélet létezik: az első az, hogy az akkori lovak élőhelyeik szerint négy kategóriába sorolhatóak: erdei, tundrai, síksági és styeppe övezetben élő lovak. A másik elmélet is négy kategóriába sorolja őket, ilyenképpen: 1. típusú póni, 2. típusú póni, 3. típusú ló és 4. típusú ló. Annak ellenére, hogy a vélemények megoszlanak, abban már minden tudós egyetért, hogy ötezer évvel ezelőtt, a bronzkorszakban, a lovak már kevésbé különböztek egymástól, az ember volt az, aki különböző igényeinek megfelelő fajtákat tenyésztett ki.