• Másfél bögre fagyasztott mangó • 1 bögre víz • 1 bögre kendertej (1 bögre víz és 2 evőkanál kendermag turmixolva, szűrés nélkül) • 2 magozott datolya • 1/4 teáskanál őrölt vanília • Fél bögre nyers makadám dió vagy dió 1. Turmixold le a mangót negyed bögre vízzel nagy fokozaton, hogy krémes állagú legyen. Adj hozzá több vizet, ha szükséges. 2. Öntsd ki két üvegpohárba és hagyd állni a hűtőben. 3. Turmixold össze a kendertejet a mézzel, majd öntsd egy nagyobb tálba. 4. Keverd jól össze a tejet, a chia magot és a vaníliát, majd hagyd állni 5 percet. 5. Öntsd a chia pudingot a mangóra és hagyd a hűtőben éjszakára. 6. A puding akár 4 napig is eláll a hűtőben, csak arra figyelj oda, hogy le legyen fedve. 7. A tetejét díszítsd makadám dióval vagy más magvakkal. Karamellizált banános chia puding csokis Crème Brulée-vel A Crème Brulée elkészítése nem egyszerű. Ezért a klasszikus változat helyett most görög joghurttal, tejjel, kakaó porral, mézzel és chia pudinggal készítjük el. Meggyes chia puding tarifi. Az édesítésről a karamellizált banán gondoskodik.
Recept címke: 30 perc alatt chia mag édesítőszer glutén és tejmentes magozott meggy max. 20 perces gluténmentes receptek méz rizs főzőkrém rizsital tej - tojás - gluténmentes Kategória: Gluténmentes édességek, Gluténmentes reggelik
Ez a reggeli fogyókúra alatt is tökéletes! A chiapuding rostokban gazdag, és órákra elűzi az éhséget. Kóstold meg a joghurtos változatot is! Most bőven tudsz a tetejére friss gyümölcsöt tenni. Készítsd el este, és reggel tökéletes lesz az állaga, hisz a chiamag jól megduzzad. Gyümölcsös chiapuding Hozzávalók 15 dkg meggy 4 db sárgabarack 3 dl kókuszital 3 evőkanál joghurt 2. Meggyes chia pudding seeds. 5 evőkanál chiamag 4 teáskanál eritrit vaníliaaroma (ízlés szerint) Elkészítési idő: 5 perc Elkészítés: A kókuszitalt öntsd egy közepes tálba, add hozzá a joghurtot, az eritritet és a vaníliát, majd keverd hozzá a chiamagot. Oszd el a masszát kisebb tálkákba vagy poharakba, és lefedve tedd a hűtőbe legalább hat órára, még jobb, ha egy éjszaka pihenteted a hidegen. Reggelre pudinghoz hasonló állagú lesz a keverék. Tálalás előtt a gyümölcsöket mosd meg, magozd ki, és a barackokat vágd kisebb darabokra. A chiapudingot keverd át, és dobd fel a gyümölcsökkel. Chiamaggal az amerikai palacsintát is izgalmasabbá teheted, és reggelire is remek választás.
A nap valójában egy hatalmas természetes laboratórium. A nap mintegy 500 km vastagságú légkört nevezikfotoszféra. A konvekciós folyamatok miatt a bolygó légkörében az alsóbb rétegekből származó hőáramlások a fotoszféra felé mozognak. A nap forog, de nem olyan, mint a Föld, Mars... A nap lényegében instabil test. A nap forgásának hasonló hatásai is megfigyelhetőkgáz bolygók. A Földtől eltérően a Nap rétegei eltérő forgási sebességgel rendelkeznek. Az egyenlítő elforgatja a leggyorsabb, forgásban egy fordulatban körülbelül 25 nap alatt. Amikor elmozdul az egyenlítőtől, a forgási sebesség csökken, és valahol a Nap pólusainál a forgatás körülbelül 36 napig tart. A nap ereje körülbelül 386 milliárd megawatt. Egy második, mintegy 700 millió tonna hidrogén 695 millió tonna héliumot és 5 millió tonna energiát tartalmaz gamma-sugarak formájában. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a Nap hőmérséklete olyan magas, a hidrogén reakciója a héliumhoz sikeresen megy végbe. A nap kis sűrűségű sugárzást bocsát ki.
Magyar csillagászok két évvel ezelőtti javaslata alapján amerikai csillagászok újra kiszámították, hogy miként ingadozik a Nap hőmérséklete. Az újdonság, hogy vizsgálataik során a Nap belső mágneses mezőjét is figyelembe vették. A jelenleg elfogadott elmélet, az úgynevezett "standard modell" szerint a Nap magjának hőmérséklete állandó, amiről a gravitációs és a nukleáris fúzió egymással ellentétes irányú nyomásának egyensúlya gondoskodik. A legtöbb tudós úgy hiszi, hogy a jégkorszakok a Föld pályájának apró változásaiból, a Milankovic ciklusokból következnek. A Föld pályája ugyanis nagyjából 100 ezer évenként kör alakúból enyhén ellipszis alakúra változik, majd vissza. Milutin Milankovic szerb építőmérnök 1930-ból származó elmélete szerint ilyenkor a Földet összességében kevesebb napsugárzás éri, és ez indítja el a jégkorszakokat. A Magyar Tudományos Akadémia "Konkoly" obszervatóriumában dolgozó Grandpierre Attila és Ágoston Gábor azonban 2005-ben felvetette, hogy a Nap magjában kialakuló mágneses mezők instabilitásokat okozhatnak a plazmában, ami a hőmérséklet ingadozásához vezet.
Bírálói szerint ugyan a pálya változások hatása nem elég nagy a jégkorszakok kialakulásához, de ezeket felerősíthetik egyes egymást kölcsönösen gerjesztő éghajlati folyamatok, például ha a jég miatt nem jut ki a levegőbe a tengerekben keletkező széndioxid, kisebb lesz az üvegház-hatás és tovább hűl a Föld. A Milankovic-ciklusok egyetlen baja, hogy a jégkorszakok ciklus váltását nem tudják megmagyarázni. Egyébként a ciklusok kiszámíthatók, tudni lehet, hogy a Föld éppen milyen fázisban van, és össze lehet vetni a mért értékekben megfigyelhető tendenciákkal. Ehrlich elméletét sajnos nem lehet a gyakorlatban kipróbálni, a 41 ezer és a 100 ezer év túl lassú változást jelent. Egyetlen kísérlet mégis elképzelhető: a vörös törpecsillagok magja jóval kisebb, mint a Napé, ezért fényüknek gyorsabban kell változnia, tehát változásuk emberi időléptékben is megfigyelhető. Ehhez még ki kell számítani a periódusidőt és a várható fényváltozást.
65 °C-on pedig el is pusztulnak. (lásd: Pasztőrözés) Figyelembe kell venni, hogy az erjedéskor is hő keletkezik, ezért a helyiség hőmérséklete 16 - 18 °C-on a legtökéletesebb. Így az erjedő folyadék hőmérséklete nem emelkedik 22 - 24 °C fölé. Helytelen az a gyakorlat, hogy a mustot a magasabb hőmérséklet biztosítása miatt kiteszik a napra. Ilyenkor a must túlmelegszik, ezután éjszaka túlhűl. Ezért a folyamat nem lesz egyenletes, elhúzódik. A napon erjesztett must az erjedés után megkívánt fényét, tükrösségét elveszti. Magasabb hőmérsékleten (30 °C felett), a nemkívánatos mikroorganizmusok (anaerob körülmények között elsősorban a tejsavbaktériumok) is igen jól szaporodhatnak és az élesztős erjedés átmehet baktériumos folyamatokba (Pl. : tejsavas erjedés, mannitos erjedés stb. ) Ha a kis alkoholtartalmú bor - nagy felületen, hosszabb ideig érintkezik a levegővel - megecetesedik. Ez leggyakrabban az erjesztés kezdetén következik be. A kis alkoholtartalom még nem fejt ki kellő tartósító hatást, ellenben igen kedvező, (különösen magas hőmérséklet esetén), az ecetbaktériumok elszaporodására.
A nap csillag; egy hatalmas plazma golyó, amelyet nagyon magas hőmérsékletre fűtöttek. A Nap hőmérsékletéről beszélve meg kell jegyezni, hogy ez a mag közelségétől függ. A magban a legmagasabb hőmérséklet (a Nap 0, 2 sugarú golyója), ahol a hidrogén hidrolízis termonukleáris átalakulása a héliumba történik. Hőmérséklete meghaladja a 14 millió K. A 0, 7-es sugár magasságában sugárzó zóna vanahol a hőmérséklet 7 millió K-ra változik a magtól 2 millióig a határig. Következő - konvektív zóna, amelynek vastagsága mintegy 200 ezer km. Itt a hőmérséklet 5800 K-ra csökken. Következő a Nap hangulatát. Ez egy fénysugárral kezdődik - egy 200-300 km hosszú héj, amely meghatározza a Sun lemez látszólagos átmérőjét. A hőmérséklet 6600-ról 4400-ra csökken a felületig. Itt van olyan úgynevezett sötét foltok, amelyek hőmérséklete 1500 ° a környező területek alatt van. Magasabb a kromoszóma - a héj 2000 km vastag, amelynek hõmérséklete a mágneses mezõknek akár 20 ezer K-ra emelkedik. A napnak az a jelenség, hogy a napsugárzás - a plazmakisülések 2 millió K-ra melegítettek - kiegészíti a légkört.
Ezek a gázok erős üvegházhatást keltenek, amely a Nap hőjének jelentős részét befogja a légkörbe, és a bolygó felszínét kopár, olvadt tájká változtatja. A felszínt kiterjedt vulkánok és lávafolyások is jellemzik, és kénsavfelhők esnek rá. Semmilyen szempontból nem vendéglátó hely! Föld: A Föld a Naptól a harmadik bolygó, és eddig az egyetlen bolygó, amelyet ismerünk ebből képes támogatni az életet. Az átlagos felületi hőmérséklet itt körülbelül 14 ° C, de számos tényező miatt változik. Az egyik számára a világ tengelye megdől, ami azt jelenti, hogy az egyik félteke az év bizonyos szakaszaiban a Nap felé dől, míg a másik eldőlt. Ez nemcsak évszakos változásokat okoz, hanem biztosítja, hogy a helyek az Egyenlítőhöz közelebb eső helyek melegebbek, míg a pólusoknál hidegebbek. Akkor nem csoda, miért volt a Földön valaha regisztrált legforróbb hőmérséklet Irán sivatagjában (70, 7 ° C), míg a legalacsonyabb az Antarktiszon (-89, 2 ° C). A Mars láthatáron látható vékony légköre túl gyenge a hő megtartásához.
Felszíni hőmérséklet ük 12 300-25 000 K közötti, színük kékesfehér. Dominánsak a hidrogén Balmer-sorozatának vonalai, ezek a B0 alosztálytól a B9-ig erősödnek. Megjelennek a semleges hélium vonalai; ezek a B2 típusban a legerősebbek. Előfordulnak ionizált fémvonalak: Mg II és Si II. A Ceres felszíni hőmérséklet e viszonylag magas. Mérések szerint 1991. május 5-én Nap felőli oldalán 235 K (körülbelül â'38°C) volt a hőmérséklet. [10] A Naptól való ekkori távolságát figyelembe véve a maximális érték 239 K lehet perihélium közelben. A Vénusz felszíni hőmérséklet e meghaladja a 450 Celsius-fokot, rendkívül sűrű légkör ének fő összetevője a szén-dioxid. A bolygó ~ ét a T = T* (R*/2a)1/2 (1-A)1/4 képlettel becsülhetjük meg, ahol T* és R* a csillag ~ e és sugara, a a bolygópálya félnagytengelye, A pedig a bolygó fényvisszaverő képessége, az albedó (a Jupiter re kb. 0, 35). Az alacsony ~ ű törpecsillag ok körül korona alakul ki, amely a napkoroná hoz hasonlóan millió K hőmérsékletű. Az ilyen forró plazma hőmérsékleti sugárzásának maximuma a röntgentartományba esik.