Mi az a mellékjel? Miben több az a diakritikus jelnél? Amúgy nekem is gyanús, hogy pl. a vietnami írásban találnánk durvább szavakat is bármelyik magyarnál, de emiatt már fájjon a Guinness feje! Anon hozzászólása (áthozva a szócikkből) [ szerkesztés] Ez tök hülyeség mert a helyesírás nem a "nyelv" része! A "magyar nyelv" min olyan nem ismer diakritikumokat, csak hangokat. Másrészt amúgy képzők, ragok és jelek miért számítanak bele? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 145. 236. 21. 45 ( vitalap | szerkesztései) Ilyen alapon a "tükörfúrógépről" szó is 6 ékezetes magánhangzót tartalmaz. A síktükör-fúrógépről nem is beszélve. A Guinness Rekordok Könyve 1988-ban megjelent kötete pedig nem számít hiteles forrásnak! Kötve hiszem, hogy megvizsgálták az összes létező nyelvet ezen a téren. Ragok. Ráadásul számos kis nyelv helyesírásán azóta változtattak. Cafe racer eladó 2 Mi minősül gépkocsinak
Ez azonban nem az egész nyelvre jellemző alapvonás, mint például a tisztán flektáló arab nyelv esetében. Mesterséges agglutináló nyelvek [ szerkesztés] A ragozó nyelvekben a szavak sokszor több tőtípusba tartoznak, ezért a nyelvtanulónak minden szóhoz még annak több alakját is ismernie kell ahhoz, hogy helyesen tudja ragozni őket. Jelek képzők - Tananyagok. A magyar igék és főnevek szótári alakjában például 4 alak, a melléknevekében 2 alak szerepel. A agglutináló típusba tartozó mesterséges nyelvek alkotói gyakran próbálkoztak azzal, hogy a toldalékolást egységesítsék, és így annak megtanulását megkönnyítsék. Az eszperantó nyelvben például az igéket a jelen időben -as, múlt időben -is, jövő időben -os végződéssel látják el, függetlenül az ige alakjától, ezért a szótárban elég egyetlen alakot megadni. Így nagyon hasonlóvá vált azon nyelvekhez, melyek jelentésmódosító szavai külön állnak, csak itt ezen szavak a szó végére kerülnek. Ez megkönnyíti a nyelvtanulást az izoláló nyelvek beszélői számára, illetve azoknak, akik ilyeneket tudnak könnyen tanulni, mint például az angol [ forrás?
A toldalékmorféma A viszonyjelentéssel rendelkező grammatikai morfémák (képzők, jelek, ragok) a beszédfolyamatban önállótlanok, hangsúlyt nem hordoznak (kivétel a stíluselemként használt toldalékmorféma), a tőmorfémával együtt alkotnak kiejtési egységet. A tőmorfémákhoz hasonlóan változtathatják alakjukat, s ily módon alkalmazkodhatnak a szótövekhez. A toldalékok között vannak egy-, két- ill. háromalakúak. A toldalékok alakváltozatainak az illeszkedésben van fontos szerepük. Egyváltozatú toldalékok Az -i ( szeged i), -ig ( est ig), -t ( edény t), -k ( kocsi k) stb. toldalékok bármilyen szótőhöz járulnak is, alakjukat sohasem változtatják meg. A -t vagy a -k előtt jelentkezhetnek ejtéskönnyítő magánhangzók, ún. Szavak + képzők, jelek, ragok. előhangzók (pl. ház a t, ház a k), s bár a toldalékokkal együtt választjuk le őket a szótőről, ezek mégsem szerves részei a toldalékoknak. Természetes, hogy az egyváltozatú toldalékok illeszkedni nem képesek. Kétalakú toldalékok Vannak toldalékaink, amelyek vagy magas, vagy mély magánhangzós változatukban kapcsolódnak a szótövekhez, ily módon illeszkednek.
Több szófajt is képesek mondatba helyezni, a szavakat az ő közreműködésükkel tudjuk mondattá formálni. A lehetőségeket szinte a végtelenségig lehetne sorolni. Közülük csak néhány, például névszók esetében: házban, fára, testvérnek, nyaranta, ruhástul, nyolcszor, jóból. Ugyanazon ragnak lehet több változata: vályún, falon, kenyéren, földön. Az igeragok a cselekvő, illetőleg a mondat alanyának személyére utalnak: főzök – azaz: én főzök, főzöl – te főzöl, főz – ő főz. Utóbbiról tudni kell: bizony, a rag hiányának is van funkciója, az egyes szám harmadik személyű alanyra utal. És utal a tárgy határozottságára is: főzöm, főzöd, főzi – például a húslevest; és főzök – azaz főzök valamit, húslevest vagy akármi mást. Ragozhatjuk a névutót is: alattam, felénk – ilyenkor a rag személyjelölő funkciója lép előtérbe. Tulajdonképpen a határozóragokat személyragozzuk a velem, neked, tőletek esetében, de ha másként közelítjük meg a dolgot, akkor a személyes névmást látjuk el határozóraggal: őt, veled, nektek – vagy másképpen: teveled, tinéktek.
Ebből következően szófajváltást nem okoz, sőt csatlakozása már megakadályozza a további szófajváltást: a halász-ok szóalakban a -k többesjel után már nem következhet képző, így a jel mintegy kiemeli a szófaji jelleget. A jel megtűr maga mellett más jeleket, tehát lehet egy szóalakon belül több jel, de szófajonként meghatározott módon. Több névszójel megjelenhet a szóalakban: tanár-ok-é (a -k többesjel és az -é birtokjel), nagy-obb-ik (a -bb fokjel és az -ik kiemelő jel). És ezek szerint a irayo tényleg lehet hála (hálás leszek/lennék érte). Viszont a közeljövő szerintem ebben az esetben nem használható, mert azokban a nyelvekben, ahol ismerek ilyet (magyar, francia, angol), mind egyfajta (el)határozott szándékot jelez, márpedig azt nem tudhatod előre, hogy lesz-e mit megköszönnöd. Sokkal inkább illene ide feltételes jövő vagy akár kötőmód. (Majd ezekről is írok valamikor. ) « Last Edit: February 11, 2010, 03:10:18 pm by blueme » Ejnye-bejnye, ma blueme, hát nem emlékszel a kifejezések topicra?
SYNOPSIS A 22 éves édesanya, Shawn Williams egyik este bevásárolni indul, ám soha nem tér haza. Holttestét másnap az Oklahoma folyó mellett találják meg. Ki lehet a gyilkos?
Figyelmeztetés Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
08-tól. Figyelem! A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő levelünkre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! Nézzetek be a többi állomásra is 12/02 Dreamworld 12/04 Kristina blogja 12/06 CBooks