A húszéves karrierje során ráragadt az egyedüli hivatásos vadállatbefogó titulus, amit nem bán, ahogy a 23 kígyómarását sem. Pedig volt ezek között olyan is, ami miatt az élete is veszélybe került. Hogy mégis mi viszi rá, hogy akár a moziból is ugrasztva elveszett hüllőket, rovarokat keressen, megtudhatjuk a Sláger Témából. Both Zoltán, Magyarország egyetlen hivatásos egzotikus hüllő- és rovarbefogója. Forrás: Origo 22 órától a Sláger Téma Extra adásában pedig a Dr. Tóth Frankkal készült beszélgetés lesz újra hallható. A 256-szoros válogatott, kétszeres Európa-bajnok, kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes, világbajnoki ezüstérmes és bronzérmes egykori vízilabdázó, vízilabdaedző elárulja majd, hogy miért lehetett volna belőle akár operaénekes is. Kiderül, miért nem lett része a magyar vízilabdázás legutolsó aranykorszakának, hanem helyette inkább klubbéli sikereire, majd egy éles váltással a gyógyszerészi pályájára koncentrált. A Sláger Téma Extrából megtudhatjuk, hogy lányai mely sportágakban követik őt, és lassan érik utol sikerességben is.
Az állatról videók is készültek, Both Zoltán vadállatbefogó a felvételeket látva azt mondta, nem egy jól meghízott macska kószál az Alföldön, hanem valóban egy párduc. Szolnok és Újszász között, lakott területhez nagyon közel bukkanhatott fel vasárnap a fekete párduc, amit még december elején láttak Kiskunhalas határában – értesült a Blikk. Both Zoltán vadállatbefogónak szóltak az észlelésről ismerősei, akik videófelvételt is küldtek neki az esetről. A lapnak Both azt mondta, hogy ha bárkiben kétely merült volna fel, hogy a most már majdnem egy hónapja Magyarországon kóborló állat vajon csak egy jól meghízott fekete macska vagy egy párduc, ez a 100-150 méterről készült videó kétséget kizáróan bemutatja, hogy az utóbbi. "Ez nem egy kövér macska, ekkora állatot én sem gyakran látok". A lap szerint a rendőrök is elindultak az észlelés helyszínére, az állatbefogó azt mondta, hogy ha valaki látja az állatot, azonnal hívja a 112-t. Az állatot a kiskunhalasi észlelés után december 22-én Kecskeméten is látni vélték, azóta nem bukkant fel.
"Vicces belegondolni, de talán ott kezdődött a vadállatbefogó karrierem" – teszi hozzá nevetve. A '90-es évek vége felé viszont sorra érték őt a nehézségek. Elhunyt az édesapja, depressziós lett és először az alkohol, majd a cigaretta, a gyógyszerek, végül a kábítószer lett a "legjobb barátja". "Sötét egy időszak volt, mégis őszintén írtam róla a könyvben. Pont azért, hogy elrettentsem az embereket, hogy rájöjjenek, ezek a szerek nem megoldások a problémákra, sőt, pont ezek okozzák a problémát. Majdnem egy évig tartott nekem is, amíg rájöttem, hogy nagyon rossz úton járok. Egyik reggel, mikor belenéztem a tükörbe, majdnem elhánytam magamat a saját magam látványától. Akkor azt mondtam, elég! Helyre kell tennem az életemet és sikerült. Soha többet nem nyúltam a drogokhoz. " Zoltán fő üzenete a könyvvel, hogy aki hisz az álmaiban, az ne hagyja, hogy bármi eltántorítsa attól. A Vadállatbefogó – Cenzúra nélkül írásában segítségére volt Dr. Jekkel Gabriella, akivel gördülékenyen haladt a munka, és aki – ahogy Zoli fogalmaz – "könyv formába rakta" az írásait.
A vadállatbefogó szerint jól láthatók a méretbeli különbségek egy házi macska és egy nagymacska között. Nagyon bízom benne, hogy most már végre biztonságba kerül, és sikerül befogni a szakembereknek. Senkinek sem jó, hogy kint kóborol – tette hozzá a vadállatbefogó. Az ügyben a Blikk és a Telex is megkereste a rendőrséget, ők a következő tájékoztatást adták a hírportáloknak: "Az Ön által kérdezett esetről 2022. január 9-én bejelentés érkezett a rendőrségre. A helyszíni nyomok nem támasztják alá nagy testű ragadozó mozgását, de a bejelentés és a rendelkezésre álló felvétel alapján a rendőrség vizsgálja a körülményeket. " A fekete párduc kutya, macska, kecske méretű állatokkal táplálkozik, alapvetően rejtőzködő életmódot folytat, kiszámíthatatlan, mivel vélhetően eddig emberek között élt fogságban, nagy terület bejárására képes.
Az egy másik kérdés, hogy természetesen nem a biztosítást kell magánosítani. Az úgynevezett single payer rendszer, tehát az egybiztosítós rendszer. Amerikán kívül majdnem minden országban ez van egyébként. Fejlett országokban. Tehát nagyon fontos, szolidaritási és egyéb szempontból, hogy egy kalapból menjen a pénz. A vonalú maxi szoknya tv. De a szolgáltatók azok igenis legyenek magánszolgáltatók, versenyezzenek egymással, gazdálkodjanak felelősen – húzta alá Hódmezővásárhely polgármestere. Ez az elképzelés azért veszélyes, mert ebben az üzleti modellben az első számú szempont a profit és nem az emberek biztonságos egészségügyi ellátása. Ezt megérezné minden választó pénztárcája. És nemcsak ezt: Márki-Zay támogatja a vizitdíj és a kórházi napidíj ötletét. – Nem ördögtől való gondolat, bár tudom, hogy a kórházi napidíj és a vizitdíj a népszavazás óta tabu. Mint ahogy bármiféle piacosítás. Nagy hiba – mondta a baloldal jelöltje 2020 őszén a Gellért Szállóban elhangzott beszédében. A baloldali politikus azért a két eszközért – kórházi napidíj és vizitdíj – lelkesedik, amelyet végül a Fidesz által kezdeményezett népszavazás nyomán volt kénytelen eltörölni a Gyurcsány-kormány 2008-ban.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje hol nevetséges, hol felháborító terveivel állt elő. Összegyűjtöttük őket! Fűszoknyás lányok, koktélok és indiai szemműtétek. A fennhéjazó ígéretekből – és az otromba kijelentésekből – nincs hiány a baloldal jelöltjének esetében. Márki-Zay Péter beszédeiből nemcsak a furcsa ígéretek szembetűnőek, hanem az is, hogy a jelölt fizetős egészségügyet vezetne be megválasztása esetén – írja az Origo. Márki-Zay Péter visszatérne a 2010 előtti kormányzati szemlélethez az egészségügyben. A baloldal miniszterelnök-jelöltje már korábbi nyilatkozataiban egyértelművé tette, hogy az egészségügyet profitorientált cégek kezébe adná. Tavaly nyáron Vona Gábor egykori Jobbik-elnök készített interjút Márki-Zay Péterrel, aki így fogalmazott: – A szomorú igazság az, hogy minden üzlet. Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet. Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, mint hogyha nem üzlet. Chipi chips szoknya 128-134 - Gyerek, kamasz szoknyák - Gyerekruházat. Mert ahol nem üzlet, ott tönkrementek. Afrikában találták azt, hogy azok a rendszerek, ahol ingyenes egészségügy volt, ott borzasztó rossz állapotok voltak, haltak meg az emberek, és a többi.
Az egy másik kérdés, hogy természetesen nem a biztosítást kell magánosítani. Az úgynevezett single payer rendszer, tehát az egybiztosítós rendszer. Amerikán kívül majdnem minden országban ez van egyébként. Fejlett országokban. Tehát nagyon fontos, szolidaritási és egyéb szempontból, hogy egy kalapból menjen a pénz. De a szolgáltatók azok igenis legyenek magánszolgáltatók, versenyezzenek egymással, gazdálkodjanak felelősen – húzta alá Hódmezővásárhely polgármestere. Ez az elképzelés azért veszélyes, mert ebben az üzleti modellben az első számú szempont a profit és nem az emberek biztonságos egészségügyi ellátása. Ezt megérezné minden választó pénztárcája. És nemcsak ezt: Márki-Zay támogatja a vizitdíj és a kórházi napidíj ötletét. – "Nem ördögtől való gondolat, bár tudom, hogy a kórházi napidíj és a vizitdíj a népszavazás óta tabu. Mint ahogy bármiféle piacosítás. Nagy hiba. A vonalú maxi szoknya 11. " – mondta a baloldal jelöltje 2020 őszén a Gellért Szállóban elhangzott beszédében. A baloldali politikus azért a két eszközért – kórházi napidíj és vizitdíj – lelkesedik, amelyet végül a Fidesz által kezdeményezett népszavazás nyomán volt kénytelen eltörölni a Gyurcsány-kormány 2008-ban.