( Cey-Bert: A hunok és magyarok Istene, A hun-magyar Istenfogalom kialakulása, Ősi Gyökér kulturális szemle, XXVII. évf. 3-4 szám, 1999. július-december, 47-48. o., Kiadó: Miskolci Bölcsész Egyesület) * * * Államalapító Árpád fejedelem származásával kapcsolatban a hun-magyar rokonságról fontos megemlékeznünk. A kérdés felvetődik: rokonságról van szó, vagy egy ugyanazon népről? Az Árpádház ősének tartja Nimródot, a világ első királyát és egyenes felmenőjének Magyarország első királyát, Atillát. Atilla okleveleiben az alábbi címet használja, saját magát így nevezi meg: Atilla, Bendegúz fia, a nagy Nimród unokája, aki Engadiban nevelkedett, a hunok, gótok, médek, dánok királya, a földkerekség félelme (féltője) és Isten ostora. Az Árpád-ház ősanyjának Emesének a szent Turul-madár, családjuk címermadara, jelezte fia Álmos és annak ivadékai születését. Innen ered az Árpád-ház eredeti neve, a TURUL-NEMZETSÉG. Nem kizárt azonban, hogy ez az elnevezés már ősidők óta ennek a szent nemzetségnek a neve, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Atilla pajzsát is a koronás turul díszítette.
Mindezt egyedi, a többi törzs számára ismeretlen harcmodoruk és fejlett harcászati módszereik tették lehetővé. A hunok közé született 406-ban Attila is, Mundzuk nagykirály fiaként, de a hatalom csak 28 éves korában került a kezébe, miután édesapja öccsével, Rugával egy villámcsapás végzett. Eredetileg Attila idősebb testvérére, Bledára szállt az uralkodói cím, de a hun hagyomány szerint megosztottan gyakorolhatták hatalmukat. Mindez Bleda ismeretlen körülmények között bekövetkezett haláláig tartott, 445-ig. 11 éves közös uralkodásuk során jelentős csapást mértek a Balkán vidékre, nem kevés fejfájást okozva ezzel a Bizánci (Keletrómai) Birodalomnak. A hunok végül egészen Konstantinápolyig nyomultak, majd három békeegyezménnyel később gazdagon vonulhattak vissza. A következő oldalon folytatom! Bleda halála után tehát Attila kezébe került a teljes hatalom, ezzel pedig kezdetét vette nyolc évig tartó uralkodása. A két testvér közül inkább ő számított a nagyravágyó, harcos típusnak. Nem meglepő tehát, hogy birodalma bővítése érdekében semmisé nyilvánította a rómaiakkal kötött békeegyezményt, majd hadjáratot indított Európa nyugati részére.
A húnoknak Balambér után támadt egy hatalmas vezérök, kiről nem győznek a költők eleget dalolni, aki a húnok hatalmát a legmagasabb polcra emelte. Attila vagy Etele a neve. A krónikaírók szerint "isten ostorá"-nak nevezte magát, s öröme telt a népek leigázásában, világrenditő harcok viselésében. "Fű nem nőtt a helyen, hová lábát tette" írják róla, mert füstölgő városok, feldúlt várak, rabláncra fűzött királyok hirdették a világhódító hatalmát. Erről az Attiláról hadd mondjak el nektek egy-két történetet úgy, amint olvastam régi krónikákban. Etele megöli Blédát Etele Bendegúznak volt a fia, öccse Blédának, kit más néven Budának is neveztek. A húnok fölött eleinte Bléda uralkodott, mint idősebbik fiú. Bléda szelíd, de gyenge uralkodó volt, öccse hatalomravágyó és nagy vitéz, kinek a kezébe jobban illett a vezéri kard és a kormány gyeplője. Bléda félt öccsétől, öccsének nagyratörő lelkétől s azért maga mellé vette kormánytársul. Reábizta a hadak vezetését. Az eleven üszköt, mely majdan megégeté: tenyerébe vette.
Miközben már dönteni kellett volna a szobor szerződés szerinti nagyságáról, még mindig nem láthattam az eredeti alkotásból megmaradt töredéket – meséli Mihály Gábor, aki negyven esztendeje él és alkot azon a Százados úti művésztelepen, ahol Cser Károly is tevékenykedett. Berlekovity Iván, Fülöp Gábor, Mihály Gábor, Mihály Anna és Laczik Csaba Végül a segítségként maga mellé vett fiatal szobrászokkal – Mihály Annával, Laczik Csabával, Fülöp Gáborral és Berlekovity Ivánnal – a torzót megvizsgálva úgy határozott, hogy bár alig nagyobb az 5/4-es életnagyságú, megszokott szoborméretnél, mégis a lovas szobor másfeles életnagyságban való megmintázását vállalja el. Amikor aztán az elkészült bronzalkotást a váci Duna-parton, ott, ahol a legenda szerint Attila átkelt seregével a folyón, amikor Róma ellen indult, a talpazatára felállították, bebizonyosodott, hogy jó döntést hozott: erőteljes formavilágával ebben a nagyságában tölti ki igazán a rendelkezésére álló hatalmas teret. – A helyére került művet látván azt is bátran kijelenthetem, hogy az a lekicsinylő szakvélemény, melyet Belloni Ákos szoborrekonstrukciós törekvései során az illetékes hivataltól kapott, szakszerűtlen volt, így a szobrászról, illetve művének kvalitásáról mondott negatív kritika sem állja meg a helyét – teszi hozzá Mihály Gábor.
Cey-Bert Róbert Gyula A hun-magyar rokonság több mint ezer éven át mondáink, krónikáink, történelmünk elfogadott ténye volt. Álmos és Árpád, Atilla leszármazottainak tartották magukat. Árpádot nem azért választották fejedelemmé, mert az egyik legerősebb törzs feje volt, hanem azért, mert a többi vezér is Atilla leszármazottjának tekintette. A lovas kultúrák mindig nagyon számon tartották származásukat, és ha valaki nem tudott felmutatni legalább 8-10 felmenő őst, jöttmentnek számított. Nagy tekintélyű vezérek és fejedelmi családok viszont 20-25 felmenő ősig könnyedén vissza tudtak számolni. 20-25 nemzedék időben 400-500 évet jelent, tehát ha a honfoglalás idején úgy tudták, hogy Árpád Atilla leszármazottja, akkor ez azt jelenti, hogy vissza is tudtak menni Árpád felmenő ágán Atilláig. Ezért lett Árpád az ősmagyarság fejedelme. Így tudta Anonymus is, III. Béla királyunk (1173-1196) jegyzője, aki 300 évvel Álmos és Árpád fejedelmek bejövetele után megírta a honfoglalás történetét. 'Szkítiának első királya Magóg volt… Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Atilla király… Ugyanezen Magóg király ivadékából eredt Ügyek, Álmos vezér apja, akinek Magyarország királyai és vezérei a leszármazottai'.
Aztán a holt király testét be- tették egy színarany koporsóba, a színarany koporsót egy ezüst koporsóba, az ezüst koporsót egy vasko- porsóba. A mélyre ásott sírba melléje került kedvenc harci ménje, odatették fegyvereit, kincsek sokaságát. S voltak, akik biztosan tudták, hogy a sírt ásó rabszolgákkal együtt az ifjú asszony, Mikolt is követte urát a halálba. Aztán visszaeresztették a Tiszát eredeti medrébe. Másfélezer évnél is több múlt el azóta. Népek jöttek, népek mentek a Duna-Tisza közén. Soka- kat kísértett a legenda Attila király mesés kin- cséröl, a színarany és az ezüst koporsóról. Sokan keresték, még többen találgatták a helyet, ahol nyugszik. De senki meg nem találta. Attila pedig most is ott pihen háborítatlan: víz alatt, föld alatt, napsugárban, holdsugárban, fekete éjszakában.
Babos Gyula (Zorán, Katona Klári, Berki Tamás, Bács Ferenc) - Zeneszö Az ember tragédiája a Nemzeti Színházban - Magyar Teátrum Online Böjte József filmjei Babos Gyula portréfilmje. Egyszer volt... - YouTube Az ilyen nőkért őrülnek meg ma a pasik! - Blikk Rúzs A mi kis falunk 1 évad 1 rész Katona Klárinak mindene odaveszett a tűzvészben - Blikk Még egy évig nem lesz otthona Katona Klárinak? - 3 fejes kühne eke eladó youtube Ken follett az idők végezetéig Ebben az időszakban három stúdióalbuma jelent meg: az 1992-es.., az 1996-os Fekete gyöngy és a 2001-es Most. Később több tévécsatornán szerepelt műsorvezetőként, majd a Magyar Telekom adománygyűjtő szolgáltatásának szóvivője, "arca" lett. 2003-ban Óvodás dalaim címmel gyerekeknek szóló lemezt jelentetett meg, amiből Zeneország címmel tévéműsort is készített. 2020-tól a Jelen hetilapban publikál művészeti, zenei témájú cikkeket
(Babos Gyula interjú) Alapító tagja és tisztségviselője volt a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének és az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesületnek is. Babos Project Romani, Babos Project Special 1997-től formációja megint új nevet kapott, ezúttal a Babos Project Romani -t, amivel számos hazai és külföldi fesztiválon aratott sikert, Marseilles-ben, Bukarestben, Londonban és Kassán. A Sony Columbia 1998-ban jelentette meg az Egyszer volt … címmel az együttes lemezét, amelyen Bihari Ernő, Borlai Gergő, Dobi Matild, Hárs Viktor, Kunovics Katalin, Lattmann Béla és Oláh Tzumo Árpád közreműködik. 1998-ban a Take Four-ral három lemezt készítettek el, majd 2001-ben Herbie Mann-nel készített felvételt. Kapcsolódó kiadványok • European Mantra: THE (2014) Lukács Peta: War and Peace (2013) Bíró Eszter: Zenéim 2000 - 2006 (2006) Charlie (Horváth Károly): Másképp ugyanúgy (2006) László Attila: Just trust (2006) Összes kapcsolódó kiadvány Legutóbbi programok Összes program Kapcsolódó cikkek A gitár magyar Paganinije a Syma csarnokban Megjelent Lukács Peta szólólemeze Nagy nevekkel jön a 21.
1984-ben Nesztor Iván úgy vette fel a Postás Zeneiskolába, hogy Dave Brubeck Take Five-ját dobolta... A legtehetségesebbnek tartott jazzdobos hazánkban. Profizmusának méltó bizonyítéka, hogy állandó tagja többek között Presser Gábor, Koncz Zsuzsa, Katona Klári, Charlie, Zorán, Jamie Winchester & Hrutka Róbert, és Babos Gyula zenekarának. 1990-ig tanult Nesztornál, majd 1992-től '96-ig Szanyi Jánostól vett órákat. Vele a mai napig konzultál, bár saját állítása szerint a zenékből tanult a legtöbbet. Zongorán és basszusgitáron autodidakta módon tanult meg játszani. A konce rt során előkerülnek a Rákfogó, a Saturnus, a Project Romani és Special, a BALANcE és a Makrokozmosz dalai is, ezeket pedig improvizált szóló- és duóprodukciók fogják majd egymásba kötni. A zenekarok között vannak olyanok (mint például az utóbbi években újjáélesztett Rákfogó), amelyek munkásságáról alig vannak felvételek, ezek esetében pedig nagy segítségnek bizonyultak az egykori zenésztársak, így például Szakcsi Lakatos Béla, vagy éppen Kőszegi Imre.
Online Babos Gyula még egyszer visszatér közénk - Játékra született - Babos Gyulára emlékeznek a Müpában - Velvet - Celeb - Frissen újították fel Katona Kláriék leégett villáját Így néz ki most a rég látott Katona Klári - A 64 éves énekesnőnek saját könyve jelent meg - Hazai sztár | Femina A Kőbányai Zenei Stúdió Facebook-oldalán jelentette be Babos Gyula halálát, aki az iskola egyik alapító tanára volt. A Liszt Ferenc-díjas jazz-zenész, zeneszerző, művésztanár 68 éves volt. Babos Gyula 1949. június 26-án született Budapesten. Már 15 éves korától gitározott, majd játszott a Kex együttesben, a Rákfogóban, később Kőszegi Imre zenekarában is. 1979-ben megalapította első saját együttesét Saturnus néven, majd 1985-ben létrehozta a Babos Triót. 1989-ben jelent meg első szóló lemeze Kinn és benn címmel, majd ezt követte a Sham című lemez. 1994-ben a Sonynál jelent meg a világszerte kiadott Blue Victory című album. Ugyancsak a Sony adta ki 1998-ban az Egyszer volt... című lemezét. 1998-tól a Take Four nevű együttesével három lemezt adott ki, majd Herbie Mann-nel készített felvételt.
Szerzői korszak 1992-től maga írja dalait, olyan zenész- és szerzőtársakkal kiegészülve, mint Szakcsi Lakatos Béla és Babos Gyula. Bergendy István (bass), Náray Erika, Pocsai Kriszta, Behumi Dóri (ének), Tóth Sándor (sax), Ducsai Szabolcs (trombita), Skerlecz Gábor (pozan), Szabó Dávid (szintetizátorok), Borlai (dobok) 1995-1997 In Line: Vasváry Pál (bass), Csepregi Gyula (sax), Tóth Gyula (gitár), Szakcsi Lakatos Róbert (szintetizátorok), Borlai (dobok) 1995-1998 Babos Band: Babos Gyula (gitár), Szappanos György (bass), Ifj. 1976-ban Isztambulban, Palma de Mallorcán és a sopoti fesztiválon lépett fel. Demjén-korszak 1976-tól a legtöbb dalát néhány éven át Demjén Ferenc írta, melyek közül rögtön az első, a Savanyú a csokoládé óriási siker lett, 1976-ban kislemezen is megjelent, 1977-ben pedig első nagylemezének címadó dala lett. Az albumon a Bergendy-együttes kíséri, néhány korábbi sikerüknek a feldolgozása is szerepel a lemezen (Az iskolatáska, Sohasem kérlek). Helyett kapott rajta egyebek mellett Ha a cipőm beszélni tudna c. Tessék választani!