Árpád-házi Szent Erzsébet templom (Erzsébetvárosi plébániatemplom) Budapest egyik legszebb és legismertebb egyházi építménye a VII. kerületi Rózsák tere közepén. A puritán belsejű templomot 1895 és 1901 között Steindl Imre neogótikus tervei alapján építették. Rózsák tere A mai Rózsák terei templom helyén 18. századtól állatpiacot tartottak, amit németül Viehmarktnak hívtak. Az 1870-es években a parcellázások során szociális és egyházi célokra adományozták a kerteket. Nevét 1873-ban, az építkezések beindulásával Baromvásár térre magyarosították. 1878-ban a Szegényház tér nevet kapta a szélén álló intézményről. Ezután épült fel az első erzsébetvárosi plébániatemplom (ma görögkatolikus templom), az óvónőképző intézet és az árvaház. A teret uraló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom 1901-re épült fel. A tér neve azonban csak 1932-ben változott Rózsák terére, Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulója tiszteletére. Árpád-házi Szent Erzsébet templom 1881-ben építették meg a római katolikus templomot a tér északi oldalán Czigler Győző tervei alapján eklektikus stílusban.
Helyrehozatalukat Bóna István restaurátor és Szebeni Nándor díszítő festő kezdik el. A templom teljes külső felújítása Losonci Ottó felajánlása és nagyösszegű adománya segítségével 1997-ben elkészül. Ez év őszén a templom előtti téren került felállításra Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész Árpád-házi Szent Erzsébet szobra. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a Váci Egyházmegyétől az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez. Fotó: Thaler Tamás
Kedd: 7. 00 / Péntek: 17. 00 Szombat: 17. 00 (vasárnap előesti mise) Vasárnap: 11. 30 Irodai nyitva tartás: hétfő, szerda, péntek: 10-12 és 14-16 kedd, csütörtök: 10-12 és 14-18 Telefon: +36208232154 Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia bankszámlaszáma: 11735005-20505002 adomány és egyházi hozzájárulás befizetéséhez
A harmadik oltárt a XIX. században emelték Szent Flórián tiszteletére, mely oltárképen Szombathely 1716-os tűzvész ábrázolását is láthatjuk. Két oldalt Szent János és Keresztelő Szent János szobrai állnak. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a templomban és a gyóntató helyiségben festett ólomüveg ablakok találhatók. Összeállította: P. Rácz Piusz OFM - forrás:
Hittel, reménnyel, mert most kél a nap, Minden napoknál szebb és szabadabb! A nap, melyért mi vérben esve el, Nyugodtan haltunk ama reggelen. Szemünk nem látta, lelkünk látta csak, Hisz onnan jönnek mind e sugarak; Hisz onnan árad, új világ felett, Szentháromságunk, mely jövőt teremt: Szabadság minden népnek, aki él S halni tudott egy megváltó hitér, Egyenlőség, hogy Ember ne legyen Mások szabad prédája, becstelen. Testvériség, mely át világokon Kézt fog a kézbe, hisz mind, mind rokon. Ó magyarok, ti élő magyarok, A halhatatlan élet úgy ragyog Rátok, ha az egekbe lobogón Igazság leng a lobogótokon, Az Igazság, mely tegnap még halott, Világ bírájaként föltámadott. A népek szent szövetségébe ti Úgy lépjetek, mint Kossuth népei. Október 6. aradi vértanuk ünnepünk. A vértanúk szent lelke így dalol. (1918. október 6. ) Ábrányi Emil: Október hatodikán Amennyi könny van a szemekben, Hulljon ki lassan, permetegben, S elsírva mind, kezdd ujra még; Siratni őket nincs elég! Nő, könnyeid peregjenek, Mint szerte hulló gyöngyszemek. S te férfi-szív, zord mint a kő, Olvadj, ne szégyeld!
A több mint negyed millió támadó ellen reménytelennek tűnt az ellenállás. A magyarok csupán abban bízhattak, hogy képesek lesznek annyira lelassítani az orosz-osztrák csapatok előretörését, hogy Nyugat-Európa felfigyeljen a küzdelemre. Kossuthék hittek abban, hogy ha kitartanak, akkor Anglia és Franciaország nem fogják szó nélkül hagyni az oroszok beavatkozását, és kikényszerítik az intervenció felfüggesztését. Október 6, az aradi vértanúk napja [30.] - Történelem blog. Abban bíztak, hogy az európai erőegyensúly felett őrködő nyugati országok nem engedik az Orosz Birodalom térnyerését. A magyar tábornoki kar így mindent megtett az oroszok és a Haynau vezette osztrákok feltartóztatásáért. A túlerővel folytatott küzdelemben valódi hősök harcoltak. Aulich Lajos hadügyminiszter és Görgey Artúr főparancsnok vezetése alatt Dessewfy Arisztid lovascsapataival Felső-Magyarországon hátráltatta az oroszok előretörését, Nagysándor József tábornok Debrecennél védte meg csapataival a magyar fősereget, Damjanich János és Vécsey Károly pedig a délvidéken készültek a végső összecsapásokra.
"Jelenlétünkkel és a szívünk legmélyén őrzött gyásszal ma is bizonyítjuk, hogy Arad gyertyái kiolthatatlanok. Mert hőseink tettei példaértékűek, emlékük kitörölhetetlen" – mondta emlékező beszédében. A honatya sajnálatát fejezte ki, amiért az elmúlt évtizedekben a magyar társadalom megosztott lett az ideológiai, politikai és gazdasági törésvonalak mentén, és barátságok, családi kapcsolatok mentek erre rá. "Összetartásból, megbékélésből, egymás elfogadásából számukra is példát jelenthetnek az aradi vértanúk" – tette hozzá Faragó, kiegészítve azzal, hogy a "felebaráti gesztusok, a másként gondolkodók elfogadása kötelező nemzetünk túlélése szempontjából". A rendezvényen beszédet mondott Călin Bibarț megbízott aradi polgármester is, Florentina Horgea Arad megyei prefektus üzenetét pedig tanácsosa, Flavius Morar tolmácsolta. A beszédek végén a Csiky Gergely Főgimnázium diákjai fáklyákkal alkottak élőláncot Zala György monumentális alkotása körül, míg elhelyezték az emlékezés koszorúit.