Vagyis az egyes versszakokban az első és a második nyolc sorok között stílusérték-növelő, szövegkohéziós szakadék tátong: külön téma köré szerveződnek az első, és külön téma köré a második nyolc sorok. Ez a témaváltás különösen a második versszakban szembetűnő, ahol a te (Remény) és az én áll szemben. Mi lehet az oka ennek a bonyolult strófaszerkezetnek? Valószínűleg az, hogy Csokonai a szöveget egy adott dallamra írta, aminek Kossovits József volt a szerzője. A dallam Kossovits 1803-ban Bécsben megjelent tizenkét magyar tánca közül az egyiknek a dallama volt, melyet a zeneszerző a Martinovics-mozgalomban résztvevő Szulyovszky Menyhért táblabíró gyermekei számára írt, mint házi muzsikus, 1794-ben. Csokonai szerelmei | Sulinet Hírmagazin. A panaszos dalban tehát eredetileg nem szerelmi bánat zokogott, hanem a nemzet elnyomása felett érzett fájdalom. Csokonai – állítólag parancsra (de hogy kitől jött a parancs, azt nem tudjuk) – két szöveget is komponált rá, melyek egyike volt a Földiekkel játszó égi tünemény kezdetű Lilla-vers.
2017. november 17. 11:48 MTI Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legnagyobb lírikusa 244 éve, 1773. november 17-én született. Egy évszázaddal halála után, a Nyugat nemzedéke ismerte fel Csokonai jelentőségét, Adyval az élén, aki saját előfutárának látta őt. Debrecenben látta meg a napvilágot, apja borbély és felcser volt, anyja egy szűrszabó mester leánya. 1786-ban anyja elözvegyült, nehéz körülmények közt nevelte fiát, akinek tehetségét tanítója, Háló Kovács József fedezte fel a debreceni kollégiumban. A fiatal Csokonai a II. József halála után megélénkülő légkörben írta első közéleti verseit (Magyar! Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez - verselemzés by Diána Czinkon-Szabó. hajnal hasad!, A pártütő), társadalombíráló allegóriáit és szatíráit (Az istenek osztozása, Békaegérharc) és szépprózai kísérleteit (A bagoly és a kócsag, A pillangó és a méh). 1790-ben találkozott Földi János költővel és természettudóssal, az ő révén kezdett Kazinczyval levelezni, akinek később verseit is elküldte, és aki további alkotásra bíztatta. Dugonics András népiessége is hatott rá, de vonzotta a felvilágosodás is: Rousseau, Voltaire, Pope írásait tanulmányozta.
A szomszédlányt, Rózát azonban korai halálra ítélte egy szörnyű kór, a tüdőbaj. A szerelem ideje rövidre szabatott. Vannak, akik szerint Róza alakja valójában szimbolikus szerelmes nőalak - fiktív, nem létező személy. S megint vannak, akik szerint nem rejt mást e név, mint Földi János szép feleségét... Földi Jánosné Weszprémi Julianna Földi János Csokonai atyai barátja, tanára és pártfogója volt a Kollégiumban. Csokonai a reményhez elemzés 1. Ő fedezte fel elsőként Csokonai verselő géniuszát, segítette, egyengette az ifjú költő útját. Földi János egyébiránt nemcsak a Kollégium egyik jeles professzora volt, de a kor kiemelkedő természettudósát tisztelhetjük benne, aki ráadásul remek kritikus, nyelvész, műfordító és költő is volt egy személyben. Amolyan igazi polihisztor. Sikeres, szép élet ez - talán csak egyetlen kis árnyék vetült rá. Földinek ugyanis a szép pályához adatott egy gyönyörű feleség is. Ragyogó és hűtlen asszony. A kikapós Weszprémi Julianna megkeserített férje életét. Hát mikor a mester rádöbbent, hogy a nála sokkalta nagyobb tehetségű tanítványa vált szerelmi vetélytárssá!
). Lilla azonban beköltözött a halhatatlan Múzsák csarnokába. S ha több versnek nem is ő volt eredeti címzettje, máig az ő nevéhez kapcsolják e csodás költeményeket. Ha "csak" a Helikon hegyén is, de Lilla örökre "eljegyezetett" Csokonaival. Ilosvay Krisztina Élete végén, 1802-ben ismerte meg Csokonai utolsó nagy szerelmét, Ilosvay Krisztinát. Nagváradon találkoztak, s a gyönyörű férjes asszony elbűvölte a költőt. Nem ő volt azonban az egyetlen, akit elvarászolt "Kriska": Csokonai egyik első felfedezője és felkarolója, Kazinczy is szemet vetett a csinos asszonyra. Bár Kazinczy értékelte Csokonai népies költészetét, de "parlagiasságát" (szókimondást, "közönséges" stílust értett alatta a széphalmi mester) képtelen volt elfogadni. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (1803) elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Nem felelt meg a "fentebb stílről" alkotott elképzeléseinek. Súrlódásaik csak szaporodtak, mikor rajongásuk az asszonyért nyílt rivalizálássá vált. Az Éjnek istenihez című megejtő szépségű verse őrzi e kései, és reménytelen szerelem emlékét.
A Reményhez (1803) című versnek sajátos kontraszthatása van, mely a tartalom és a forma ellentétéből fakad. A megfogalmazott teljes lemondás ellentétben van a csengő-bongó rokokó formával, a művészi kifejezés mögött érezhető nemes emberi tartással. A vers szépsége, verszenéje oldja is a kifejezett fájdalmat. A ritmus mindvégig trochaikus, 5-6 szótagos sorok váltakoznak. A keresztrímek négy soronként alkotnak egységet. A jelenből a régmúltba, majd a közelmúltba lépünk, s visszatérünk a jelenbe. – Amint azt a cím is jól érzékelteti – a remény messzi, el nem érhető, meg nem fogható, melynek óriási hatalma van. A második szakasz – rokokó pompával ábrázolt virágoskert képében – az élet bizakodó korszakát jellemzi. Csokonai a reményhez elemzés full. Ezt követően a képsor a visszájára fordul, téli pusztulás és kietlenség kerekedik felül. A befejező korszak visszatér a kezdő képhez, ezáltal alakul a mű kerete. Ekkor hangzik el a búcsú – Lillától, a szerelemtől, a reménytől.
Gyakorlatilag a múltat és a jelent szembesíti egymással. A vers szimmetrikus elrendezése is érzékelteti ezt az ellentétet. A költemény keretes szerkezetű, mivel a költő az első és az utolsó strófában is megszólítja a Reményt, akinek kegyetlen játékát is mindkét alkalommal elutasítja (pl. : 1. vszk: "Csak maradj magadnak! ", 4. vszk: "Mert ez a keménység úgyis eltemet"). Csokonai a reményhez elemzés 7. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
3. "Vuk – mondta Karak –, a rókák népe rólad fog beszélni, és mától kezdve a magad ura vagy. Bátor vagy, mint a nagy Vuk volt, és nem kell tanácsot kérned senkitől. Ha akarsz, velünk maradsz, de ha új barlangot keresel magadnak, az is a te dolgod. Neked nem parancsol senki! " Fekete István fajmegjelölő és egyedmegjelölő nevein kívül a Vuk című kisregényében még szerepel egy különös név is. A Simabőrű, akik közül néhány villámló bottal járja az erdőt és megöl vele bárkit, jóllehet az állat a közelében sincs, továbbá vaskarú csapdákat állít, amelyből szinte lehetetlen szabadulni. Ő a rókák örök ellensége, mert teleordítja az erdőt, és azt hiszi, hogy ott minden csak érte van; és elpusztíthat mindent és mindenkit, ha neki úgy tetszik. A rókák szabad nemzetségei azonban megtanulják azt, hogy hogyan lehet túljárni a Simabőrű eszén, mert az ő nemzetségeik erősebbek náluk. Még a legutolsó róka, a Sut is kiszabadul a csapdájából (igaz a farkát levágta az a gonosz szerkezet). Vuk találkozik testvérével is, akinek már nincs neve: rabként él a Simabőrű házában.
Amikor még Február fagyos csizmái kopognak a hegyeken, s az öregedő tél önmagáról dúdol jeges nótákat a fenyőknek, lent... Fekete István: Tüskevár - A gombostűre szúrt rovartól a repülő szarvasbogárig – Fekete István: Tüskevár. Ladó Gyula Lajos (avagy Tutajos), az ősi gyulák hosszúra nőtt kései ivadéka és... Vörös és fekete a vidéken szép embereknek mondanak. De Rénal-nét, a ki félénk és bizonytalannak látszó természet volt, különösen Valenod úr örök izgékonysága és harsogó... A fekete tulipán - MEK ALEXANDRE DUMAS. A FEKETE TULIPÁN. Fordította: Hevesi Sándor. TARTALOM. A HÁLÁS NÉP. A KÉT FIVÉR. JAN DE WITT TANÍTVÁNYA. A GYILKOSOK. Fekete Vér - Fomalhaut Fekete Vér írta: Lux Gábor. A borítót és a térképeket készítette: Lux Gábor. Tesztelte: Ács Gábor (Kerecsen, az etúniai – Íjász 3). Faragó Kálmán (Diaschecht...
Kele odavágott. A fejére. Aztán kihúzta a bokorból a vonagló kígyót, rálépett, és vágta, vágta…Később újra felállt a part kis dombjára, de bögye ekkor már feszesen nagy volt, mert benne tartózkodott Szi, akinek kihűlt a szíve már régen, mert megöli a szárnyalást és a dalt: megeszi a madárfiókákat. " (Fekete István: Kele)
A hím madár sokkal kisebb a tojónál. A hím varjú méretű, a tojó – közel 110 cm szárny fesztávval – egerészölyvhöz hasonló méretű. Erdőben él és vadászik, főleg madarakat zsákmányol. Szárnycsúcsa lekerekített, hasa a fiatal madárnak lazábban csíkozott, az idősebb madárnak sűrűbben keresztsávozott. Fekete István Kili nek nevezi: …Kili nem megy magasra; Kili nem mutogatja magát; úgy suhan az árnyékban, mint a szürke végzet, s ha felrebben valami – de nem rebben semmi. Egy helyen Pi mozdul, az ürge, de Kili még a szárnyát sem mozdítja meg, Pi már fejest ugrott a lyukba… (Fekete István: Kele) 4. Egerészölyv (Buteo buteo) A leggyakoribb hazai ragadozó madár. Nyílt területek mellett lévő facsoportokban, erdőkben költ. Gyakran ül ki út menti oszlopokra. Zömök testfelépítésű, széles szárnnyal. Repülés közben az alsó szárny közepén húzódó világos szalag minden életkorában jellemző rá, erről felismerhető. Gyakran nagy magasságban kering, szitálva, vagy mozdulatlanul ülve les a zsákmányra. Fekete István Kiő -nek nevezi.