Az iskolából megtanuljuk, hogy Christophorus felfedezte AmerikátColumbus, és elhiszeltük ezt az információt. Most azonban egyre több elmélet van, és ami a legfontosabb - bizonyíték arra, hogy az európaiak sok évszázaddal korábban meglátogatták az Új Világot. Tehát, melyben fehér bőrű, szakállas istenek, akik hajóztak a csodálatos hajók alapján mítoszok és legendák a dél-amerikai indiánok, egyes tudósok arra a következtetésre jutott, hogy az első ilyen helyeken járt a rómaiak, akár görögök. Ugyanezen elmélet mellett a Görögország és Egyiptom temetkezéseiben talált dohánylevéleket beszélik. Ez a bizonyítás azonban nyilvánvalóan nem elegendő. És mégis a kérdés: ki fedezte fel Amerika izgalmát ésaggasztotta a modern tudósok legfényesebb elméjét. Egyre inkább a föníciai és a kelta írások találhatók mindkét Amerikában. A sziklafestményekben a különböző európai törzsek trendjei láthatók, és a mitológia néha ugyanolyan meglepetéseket hoz. Ki fedezte fel Amerikát?. Semmi konkrét, sem dátum, sem név. Mindenesetre ez Dél-Amerikára vonatkozik, az északi helyzet kissé más.
Amerikát valójában nem 1492- ben fedezte fel Kolumbusz Kristóf, hanem hét évvel korábban, és nem a spanyolok, hanem a pápa titkos megbízásából - állítja Ruggero Marino olasz történész. Eszerint Kolumbusz 1492-es útja már csak visszatérés volt az Újvilágba. Legalábbis ez vehet ő ki egy XVI. századi török térképen, amelyen már feltüntették Amerika partjait, mint olyan területet, amelyet a térkép szövege szerint 1485-ben fedeztek volna fel a hitetlenek VIII. Nem is Kolumbusz fedezte fel Amerikát?! Legenda és valóság - Blikk. Innocent pápa megbízásából. Marino szerint mindezt minden kétséget kizáróan megerősíti a pápának a vatikáni Szent Péter bazilikában lévő sírján látható felirat. Ezen többek között ez olvasható: "Novi orbis suo aevo inventi gloria", vagyis " övé a dicsőség, hogy [pontifikátusa alatt] felfedezték az Újvilágo t ". Csakhogy Innocent 1492 júliusában hunyt el, azelőtt, hogy Kolumbusz hajóra szállt volna, s három hónappal azt megelőzően, hogy kikötött volna a Bahamákon. A kutatók által elfogadott nézet szerint Kolumbusz 1492-ben a spanyol Ferdinánd és Izabella megbízásából indult kalandos útjára.
A Kensington-kő Ohio Állami Egyetem Más beszámolók - nevezetesen Gudridról, a The Far Traveler-ben találhatók - szintén említik Vinlandet. Gudrid, mint mellékjegyzet, úgy gondolják, hogy ő az első európai nő, akinek babája van Amerikában. A sagák arra utalnak, hogy Leif Eriksson már ie 1000-ben landolt Vinlandben, apja, Vörös Erik pedig kb. 984-re ért partot. Az őslakos amerikaiakat "skraelingként" emlegetik a sagákban. Ezek többsége az északi folklórból származik, de folklórjuk számos más aspektusa igaznak bizonyult az elmúlt évtizedekben. Hihető, hogy a vikingek eljuthattak Amerikába? Igen, hajóik teljesen képesek voltak ilyen utazásra. Ki fedezte fel amerika serikat. De vannak-e komoly bizonyítékok? Valójában igen. A viking korszakbeli települést, amely szembetűnő hasonlóságot mutat a skandináv országok viking településeivel, 1960-ban találtak a kanadai Newfoundland-i L'Anse aux Meadows-ban. Azóta a helyszínen végzett ásatások több mint 300 éves szórványos kapcsolatot tártak fel a vikingek között. és az indián népek, elsősorban a kanadai sarkvidéken koncentrálódtak.
Azóta úgy gondolják, hogy ez a dátum az Amerika függetlenségének elismerésének időpontja. Vannak megbízható feltevésekhogy a kontinens az angol filantróp Richard America of Bristol tiszteletére nevezték el. Richard America 1497-ben finanszírozza John Cabot második transzatlanti expedícióját. Vespucci vette magát a becenevet a megnevezett kontinens után. John Cabot-nak tekinthető az első hivatalosan bejegyzett európai, aki Észak-Amerika partján lépett be. Vannak hipotézisek, hogy Amerikában a Columbus eljövetele előtt sokan már meglátogatták. Itt vannak (ezek csak feltételezések, nem támasztják alá elegendő számú tény): A föníciaiak 371-ben. e. Hui Shen (kínai szerzetes) az 5. században St. Brendan (ír szerzetes) a 6. században A templomos lovagrend a 13. század óta tudatában volt Amerikának. Abubakar II (Mali szultán) 1331-ben Henry Sinclair (Earl of Orkney) kb. Kolumbusz korábban fedezte fel Amerikát? | az Y ügyosztály. 1398 Zheng He (kínai kutató) 1421-ben Juan Kortial (portugál) 1472-ben A világközösségben általában úgy gondoljákKözép- és Dél-Amerikát Columbus fedezte fel.
Értékelés: 5 szavazatból Mindnyájan azt tanultuk, hogy Amerikát Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1492-ben. Ha szemet hunyunk afelett, hogy az indiánok már évezredek óta ott éltek, még mindig ott a kérdés: valóban nem járt senki az Újvilágban Kolumbusz előtt? Tucatnál is több kultúra emlékszik úgy, hogy Kristófunk előtt járt arrafelé. A filmben azt vizsgáljuk meg, hogy vajon a kínaiak, a japánok, a polinézek, a norvégok, az írek, vagy esetleg egyes héber törzsek elérhették-e Amerikát, és ha elérték, milyen nyomokat hagytak útjuk bizonyítékául. Évadok: Stáblista:
A tavasszal elvégzett metszés nyomán, ha nem is spriccel, de csöpög a heg, és napokig tart, amíg beszárad. A nyár végén ez a nyomás jócskán lecsökken, nincs veszteség, és a metszési sebek gyorsabban gyógyulnak. A diót metszeni csak augusztus végén, szeptemberben szabad A dióról sokan azt tartják, hogy metszésére nincs szükség. Ha ilyenkor egy idősebb diófa alá állunk, látható, hogy az életkor és a korona növekedésével együtt nő a koronának az a része, amely nem terem. Közben a sűrű lombtetőn alig jut át fény, ezért a külső és a legfelső koronafelületen van termés. Ahogy korosodik a fa, úgy egyre több a száraz, haldokló, vagy igen gyenge hajtás, és a korona vázát adó vastagabb ágak teljesen felkopaszodnak. Mindebből következik, hogy még a csak az árnyékáért tartott diófát is metszeni, a koronát alakítani kell, ennek pedig most van itt az ideje. Difa metszése mikor . A diófa metszéséhez bátorság kell, egyrészt a fa csúcsába kell mászni, másrészt nem szabad szívbajosnak lenni, s ilyenkor akár évtizedes ágakat is le kell vágni.
Előző írásunk 2010-10-14: Család -: A Pékek Világszövetsége, az UIB 2001-ben október 16-át a kenyér világnapjának nyilvánította. Mikor permetezzünk és metsszünk? - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. Célja, hogy bemutassa az emberiség legfontosabb élelmezési cikke, a kenyér jelentőségét. Következő írásunk 2010-10-14: Család - Mózes László: Szombat este első alkalommal tartott előadást Sepsiszentgyörgyön dr. Csernus Imre magyarországi pszichiáter. A Szakszervezetek Művelődési Házának fűtetlen nagyterme zsúfolásig telt, A változások teremtő és pusztító hatalma című előadást a Mesterkurzus részeként hallhatta a közönség.