Tokajban nem lehet hoppon maradni; a tokaji Kajak-kenu Ponttól bérelt hajókkal le tudjátok dolgozni a LaBorban elköltött ebédet. A Bodrog kanyargó mellékágain mintha az Amazonas vidéke tárulna elétek! Templom és Herba Kastély Tolcsván A szintén tokaji bor főhadiszállás Tolcsva egyik jelképe a különleges tornyú Tolcsvai Kisboldogasszony Templom; a hazai gótika egy bámulatos alkotása. Félreértés ne essék, a címbéli herba semmiféle tudatmódosító szerre nem utalt. A Desseffwyek egykori tolcsvai kastélya ma Helia-D Herba-kastély névre hallgat, "ahol a szépségápolás élményét a tokaji aszú édesíti meg" – ígérik az üzemeltetők. Nektek pedig egész évben 15% kedvezmény jár, ha a foglaltok szállást, mondjuk ezt a tolcsvai vendégházat. Szállásajánló: Magyar Vendégház Tolcsva Magyar Vendégház Tolcsva Tokaji borkóstolás Se szeri, se száma a tokaj-hegyaljai pincéknek, borászatoknak. Nem csak tokaji látnivaló, innivaló. De vajon tokaji borból mennyifélét tudnátok felsorolni? Tokaj és környéke látnivalók térkép. Annyit segítünk, hogy nem csak aszúból és szamorodniból áll a tokaji borkínálat.
- kóstolóval egybekötött 5D-s rendhagyó műalkotás elemzés a Világörökségi Bormúzeumban, Tokajban. Póló án 19:00 óra További programok
A fogalommá és mértékegységgé vált gönci hordó (136 l), a gönci kádárhagyományokról árulkodik. Vizsoly: A XIII-XIV. században épült, falképekkel díszített református templomban őrzik a Vizsolyi Biblia egyik példányát, amelyett 1590-ben az itteni református nyomdában nyomtattak. Boldogkőváralja: Boldogkovár romjai (367 m magasan). Itt működött Dévai Bíró Mátyás, a magyarországi reformáció első nagyhatású terjesztője, az első magyar helyesírási könyv szerzője (1531 körül). A vár ma múzeum. Zemplén Információs és Hírportál. A faluban barokk stílusú kastély áll, a Péchyek és Zichyek egykori tulajdona. Nem látogatható. Nyíregyháza: Tokajtól 30 km-re, DK irányban. Legfőbb látnivalója a belvároson kívül a gazdag sóstói falumúzeum, valamint Sótógyógyfürdő. Itt található az ország második legnagyobb állatkertje. Tiszadob: Andrássy kastély. 1846-ban itt kezdték meg a Tisza szabályozását. Széchenyi István és Vásárhelyi Pál emlékmű. Szabolcs: honfoglaláskori földvár, Árpád-kori templom Tiszabercel: Bessenyei György szülőháza, ma múzeum, tiszai szivattyúház a XIX század végéről, ma ipari műemlék.
Amennyiben a Vezúv vulkanikus ciklusai ismétlődnek, ugyanolyan eséllyel következhet be a bronzkorihoz hasonló méretű kitörés, mint az 1631-es. Ebben az esetben az áradat 12 kilométeres körzeten belül mindent elpusztítana, a kitörést követő kőzápor pedig lerombolná a háztetőket a Vezúvtól keletre. Michael Sheridan, a közlemény egyik szerzője elmondta, hogy a kutatást a Katrina hurrikán esete ösztönözte, a hatóságok ugyanis akkor sem készültek fel megfelelően az előre látható katasztrófára. A legrosszabb esetben a Vezúv kitörése annyira pusztító lesz, hogy sehová sem lehet majd elmenekülni előle. Nápolynak ezért igenis számolnia kell a helyzet súlyosságával – vélik a kutatók. A Vezúv ókori kitörésekor meghalt férfi csontvázára bukkantak. Néhány Vezúv nagyságú vulkán vizsgálata alapján a tudósok úgy vélik, hogy képesek meghatározni a várható kitörés idejét.
Pár perc múlva borsószemnyi izzó kődarabok kezdtek a megriadt tömegre záporozni. A pánikba esett emberek egy része a házak pincéjébe menekült, a tömeg másik része pedig elkezdett a kikötő felé futni. A Vezúv kitörése Joseph Wright 1774 körül alkotott festményén Forrás: Wkimedia Commons / Joseph Wright Hamarosan éjszakai sötétség borult a városra, és mindent elborított az aláhulló vulkáni hamu. Vulcanus ünnepnapján pusztította el a Vezúv Pompejit. A lejtős tetőkről az instabil hamu a belső udvarokra, az átriumokba csúszott, elreteszelve a pincelejárókat, és ajtókat. Rövid idő alatt hét-nyolc méter vastag vulkáni hamu lepte el a várost. A háztetők beszakadtak a hamu irdatlan súlyától, maguk alá temetve a házakba menekült embereket. Azok sem jártak sokkal jobban, akiknek sikerült kijutniuk a városkapukon, mivel a hatalmasra hízott, vulkáni porból és izzó gázokból álló füstoszlop a saját súlyától összerogyva, pusztító izzófelhőként (piroklaszt-árként) zúdult alá a Vezúv oldalán, majd több száz kilométeres sebességgel a menekülő tömege után száguldott.
Akik túlélték, azt hitték megmenekültek és elkezdtek visszatérni otthonaikba. Augusztus 25- én késő délelőtt a Vezúvról hömpölygő tűzforró, törmelékes lávafolyam öntötte el a várost, és 100 km/órás sebességgel futni kezdett a tenger irányába, senkit és semmit nem kímélve, halálra égetve a menekülőket. A tengerbe érve felforrt a víz és cunamit idézett elő. A kb 25 órás kitörés közel 2000 ember halálát okozta és teljesen megsemmisítette Pompei és Ercolano városát és Stabia nagy részét. Az októberben megismétlődő földrengés élő embert már nem talált. 1748-ig kellett várni, míg rájöttek, hogy a föld alatt egy város fekszik, teljes lakosságával együtt. Az ásatásokat Carlo III di Borbone kezdi meg.
Vulkánjának ókori kitörése a geológusok szerint az egyik, ha nem a legnagyobb erejű elemi csapás lehetett a Földközi-tenger térségében. Az 1860-as évektől kezdve feltárt romok a múlt egyik legtitokzatosabb katasztrófájáról tanúskodnak. A mintegy 12 km átmérőjű kaldera kr. e. 1500 táján keletkezett. A vulkán magassága megközelíthette az 1600 métert. A szigetek mai képét a vulkánhegy összeomlásának köszönhetik, melynek lenyomatait mai is őrzik. Az ókori szigetek egykori lakóit nem ismerjük, csak töredék emlékek, leletek maradtak fent az egykori kultúra életéről, szokásairól, mindennapjairól. A régészek szerint a krétai kultúra mélyen hatott rájuk, miközben megőrizték saját múltjuk értékeit is. A kultúra végét, a "szantoríniaiak" halálát egy hatalmas robbanás, a vulkánkitörés okozta, amely először a tengerbe süllyesztette a házaikat, majd elpusztította a menekülő embereket is. Szantoríni régészeti emlékei olyan virágzó kultúráról árulkodnak, hogy sokan ott keresték, keresik napjainkban is a mesebeli Atlantiszt.
Pompeji pusztulása Karl Briullan 1827-ben festett képén Forrás: Wkimedia Commons / Karl Briullan A közelben fekvő Herculaneum sem kerülhette el végzetét; a városkát a Vezúv oldalán lezúduló izzó láva temette be. A robbanás hangjára, valamint a magasba emelkedő füstoszlopot látva a Misenum előtt horgonyzó hadiflotta parancsnoka, Plinius Secundus ( ismertebb nevén az idősebb Plinius), Titus császár bizalmas barátja és tanácsadója azonnal parancsot adott a kifutásra. Plinius liburnáit Pompeji felé irányította, hogy minél több bajba jutott polgárt vehessen hajói fedélzetére. A Vezúv oldaláról hatalmas lávafolyam hömpölygött alá (a kép illusztráció) Forrás: AFP/SUTANTA ADITYA Nem tudjuk, hogy hányan vesztek oda a katasztrófában, mint ahogy azt sem, mennyire volt sikeres Plinius mentőakciója. A hős flottaparancsnok ugyanis mentés közben az életét vesztette, gázmérgezés végzett vele. Csak a történetírók munkáiban maradt fenn Pompeji emlékezete Pompeji tragédiájáról a mentésben hősi halált halt Plinius Secundus fogadott fia, ifjabb Plinius írt a legrészletesebben a híres római történetírónak, Tacitusnak címzett levelében.