Akár zsíros, száraz vagy kevert a bőrtípusod, a vízhiányos állapot téged is érinthet a nyári hónapokban. Ezt ugyanis a dehidratáltság okozza, amit elkerülhetsz azzal, ha megfelelő mennyiségű vizet iszol, illetve külsőleg is hidratálod a bőrödet. A hidratáló krém mindennapi használata mellett hetente egyszer érdemes bevetni ezt a házi arcpakolást is az üde, ragyogó arcbőrért. Ahhoz, hogy a hidratáló igazán jól kifejthesse a hatását, nem szabad megfeledkezni az előkészületekről sem. Csodás hatású házi arcpakolások száraz és zsíros bőrre: ezekkel kényeztesd magad | Anyanet. Bármilyen pakolást is készítesz, azt mindenképpen tiszta arcbőrre vidd fel, vagyis az első lépés az alapos arctisztítás. Ezután egy kellemes arcradírozást is elvégezhetsz, ezzel ugyanis megszabadulhatsz az elhalt hámsejtektől, és a bőröd még inkább magába tudja szívni a tápláló hatóanyagokat. Ha ezzel is megvagy, a bőröd készen áll a hidratáló pakolásra, amelyhez a következő alapanyagok szükségesek: 3 ujjnyi uborka lereszelve 1 ek méz 2 ek kefir 1 ek extra szűz olívaolaj Készíts házilag uborkás hidratálókrémet Forrás: Shutterstock Az uborka bővelkedik A-, B 1 -, és C-vitaminban.
Az ősz beköszöntével bőrünk is szárazabbá, megviseltebbé válhat, ám ezt az apró kellemetlenséget könnyen kezelhetjük egy házi pakolással. Tetszik az oldal? Nyomj itt egy nagy Tetszik-et és gyere máskor is! Száraz arcbőrre pakolás házilag készitett eszterga. Verd fel a tojás sárgáját, majd add hozzá a hidratáló hatású tejet és a természetes fertőtlenítő erővel bíró mézet is. Keverd össze jó alaposan a hozzávalók, majd ismét verd fel a házi kencét. A sűrűsödő pakolást vidd fel a tiszta arcbőrre, majd 15 percnyi hatóidő után mosd le langyos vízzel a természetes kozmetikumot.
Keverjünk hozzá pár cseppet a lime levéből, majd kenjük fel az arcunkra. Ez a pakolás nem csak tisztít, de az uborkának köszönhetően táplálja is a bőrt. Ha a mélytisztító arcpakolást házilag szeretnénk elkészíteni, akkor érdemes arra is odafigyelni, hogy a tisztító tulajdonsággal rendelkező összetevő mellé keverjünk tápláló hatásáról ismert hozzávalót is, így a megtisztított bőrt már nem kell külön krémezni is.
Egyfajta megbízható skatulyaként is fel lehet ezt fogni, amiből Eastwood akkoriban alig-alig lépett ki (a Fesd át a kocsidat! -fiaskót inkább felejtsük el), és ami pont elég nyomós ok volt ahhoz, hogy a potenciális néző A tizedes háreme esetében egy teljesen más filmre számítson. A felütés, Eastwood pisztolyforgató imázsa, valamint Don Siegellel közös két munkája ( Coogan blöffje, Két öszvér Sara nővérnek) alapján nagyjából két prekoncepció létezhetett: az egyik egy déli western (southern), amelyben Eastwood a tőle megszokott szerepet hozva kel a lányiskola ártatlan és megszeppent tagjainak védelmére, és közben magát nem meghazudtolva kifektet néhány rosszfiút, a másik egy sikamlós erotikus vígjáték, amelyben Clint minden sármját és vonzerejét bevetve csavarja az ujjai köré és viszi ágyba az intézmény hölgyeit. Ehhez képest A tizedes háreme, miután a játékidő első felében Siegel egy könnyed hangvételű melodrámának ágyaz meg, végül egy hátborzongató, brutális, és némely elemében már-már egy horrorfilmmel vetekedő pszicho-erotikus thrillerbe csap át, amelyben a lányiskola épületének falai közé zárt karakterek vágytól és indulattól fűtve hazudoznak, verik át egymást és manipulálják a másikat, olyan magas szinten, hogy az egy ponton a megbocsátás és a happy end legeslegutolsó csíráját is kíméletlenül eltapossa.
A tizedes egy manipulatív antihős, aki élvezettel használja ki a körülötte lévő lányok és nők figyelmét, vágyakozását és hiszékenységét. Eastwood karrierjének addig legjobb és legérettebb alakítását nyújtja (ráadásul abszolút a komfortzónáján kívül), ahogy az egész filmet ágyban fekve, majd pedig bicegve és mankón járva viszi végig, halkan beszélve, magában kalkulálva, hidegen kitapogatva és felhasználva mindenki gyengéit és vágyait (rögtön az első percekben megcsókol egy tizenkét éves kislányt) – már a puszta jelenléte is kész fenyegetés. A nők szintén meggyőzőek, főleg a kemény, látszólag a végletekig erkölcsös, valójában szintén manipulatív és nem is akármennyire romlott igazgatót alakító Geraline Page játéka emlékezetes. Siegel egy jó ideig úgy kezeli a sztorit, mint valami könnyed hangvételű, erotikával fűtött melodrámát, és a játékidő első fele alapján a néző szinte várja, hogy az egész elcsússzon egy sikamlós szexvígjátékba, amelyben Eastwood csibészes félmosollyal keféli végig a lányiskolát.
IMDb, trailer VNA Filmklub a Belvárosban – A tizedes háreme Don Siegel ( A testrablók támadása, Piszkos Harry, Szökés Alcatrazból) rendező Clint Eastwood mentora volt a hetvenes években. Ő látta el tanácsokkal a legendás színészt az alkotói pálya kezdetén, a Leonéval forgatott spagettiwesternek ikonikus, név nélküli férfi-szerepei után. Harmadik együttműködésük még a Piszkos Harry bankot robbantó sikere előttre datálható, és talán a leginkább atipikus, műfajilag sem egyértelműen besorolható film a Siegel-életműben. A polgárháborús kerettörténet miatt a forgalmazók eleinte westernnek álcázták, a későbbi DVD-borítók pedig romantikus filmre engednének következtetni, de A tizedes háreme a lehető legtávolabb áll mindkettőtől: pattanásig feszült erotikus thriller, ami egy John McBurney (Eastwood alakításában) nevű, sebesült katonát hoz "helyzetbe" egy bentlakásos lányiskola elfojtott szexualitással teli, rideg falai közt. A katona valóságos dramaturgiai időzített bombaként funkcionál a tekintélyelvű környezetben, így a festői tájban játszódó cselekmény női rivalizálással, "duplafenekű" kommunikációval és hazugságok kusza hálójával gyűjt feszültséget és lendületet a híres-hírhedt végkifejlet felé.
A dicsérő sorokat olvasva valószínűleg nehéz elképzelni, hogy a film annak idején majdhogynem teljes érdektelenségbe fulladt, pedig ez a helyzet: A tizedes háreme 1971 egyik legnagyobb anyagi bukása volt, köszönhetően a Universal elbaltázott marketingjének, akik balga módon egy Eastwoodtól megszokott lövöldözős westernfilmet reklámoztak be, ami persze óriási mellényúlás – no nem mintha amúgy annyira hangos lett volna a film körül csapott hírverés. Ennek következtében Eastwood annyira feldühödött (tegyük hozzá: teljesen jogosan), hogy négy év múlva, bár hosszú időre szóló szerződést írt alá, otthagyta a stúdiót, és 33 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra velük dolgozzon. Pontosan az ilyen filmekre szokták mondani, hogy méltatlanul alulértékelt darab, vagy még inkább: méltatlanul elfeledett gyöngyszem. A tizedes háreme egy hihetetlenül jó pszicho-erotikus thriller, amelynek végkicsengése nem csak Eastwood komplett pályafutásában ritka példány, de úgy en bloc a teljes filmtörténelemben sem mindennapi vendég.