Belülről, magunknak kell fölismernünk az utunkat. Szerző: Rebbetzin Tziporah Heller Forrás: Fordította: Binjomin Zeév Megjelent: Forrás – 2013. augusztus-szeptember Jónás az első Szentély idején élt próféta volt. Az első feladatát Élijáhutól (Illés), az első Templom leghíresebb prófétájától kapta: i. e. 705-ben fel kellett kennie Jehut királlyá. Viharos időkben élt: a zsidó népet spirituális hanyatlás ejtette foglyul, mely először az asszír birodalom hódításába és a tíz törzs száműzetésébe torkollott i. 607-ben, majd Jeruzsálem pusztulásával és 70 évnyi száműzetéssel ért véget. Mivel próféta volt, Jónás jól tudta, mi vár a népre, ha nem történik változás – sokkal jobban mint mi azt el tudjuk képzelni. Második küldetése volt jó útra téríteni II. Jeroboámot, Jehu utódját. Jónás | Ki kicsoda a Bibliában | Kézikönyvtár. Miután ez nem sikerült, megkapta az utolsó feladatát. Egy olyan küldetést kapott Istentől, melyet képtelen volt elfogadni. Asszíria fővárosába, Ninivébe kellett mennie, és megbánásra bíztatni a lakosokat. Milyen furcsának tűnt neki ez a megbízatás!
Egy Ninive nevű városba kellett volna mennie, hogy az embereket bűnbánatra szólítsa. Csakhogy Jónás nem akart oda menni. Felszállt egy másik városba tartó hajóra. Jött egy óriási vihar. A tengerészek megijedtek, hogy elsüllyed a hajójuk! Jónás tudta, hogy Isten azért küldte a vihart, mert ő megfutamodott. Azt mondta a tengerészeknek, hogy dobják őt a vízbe, és akkor eláll majd a vihar. Isten egy cethalat küldött Jónás megmentésére. Jónás három napon keresztül volt a cethal hasában. Közben imádkozott. Jónás és a cethal. Úgy döntött, hogy bűnbánatot tart, és követi Istent. Isten utasította a cethalat, hogy köpje partra Jónást. Jónás elment Ninivébe. Tanította az ottani embereket. A ninivei emberek pedig hallgattak rá! Ismét elkezdték követni istent. Amikor helytelen döntést hozok, akkor bűnbánatot tarthatok, és újra próbálkozhatok. Isten szerette Jónást, és Isten engem is szeret!
Az Úr alakja Az Úr a hatalom és a tekintély jelképe: bölcs, képes úrrá lenni pillanatnyi érzelmein, bosszúvágyán. A várost meg akarja menteni, a türelem vezérli. Ő mondja ki a történet tanulságát a 4. rész végén, miközben Jónás hallgat. Itt nem lehet eldönteni, hogy Jónás megértette és magáévá tette-e az Úr szavait, vagy a "hallgat" ige csak a helyzetébe való beletörődést, legyőzöttségét jelzi. A mű nyelvezete, költői eszközei, stílusa, verselése Babits szólásszerű, közmondásnak is beillő, általános, bölcs mondásokat ír bele a versbe, pl. " vétkesek közt cinkos, aki néma " (3. rész) " a gonosz fittyet hány a jóra " (3. rész) " ki nem akar szenvedni, kétszer szenved " (2. rész) " aki éltét hazugságba veszti, a boldogságtól magát elrekeszti " (2. rész) A Jónás könyve nyelvezetének különlegessége, hogy keverednek benne a régies színezetet megteremtő archaizáló beszédmód elemei (pl. –ván/-vén képzős határozói igenevek és elavult múlt idejű igealakok, mint "fölkele", "elbocsátá", "üvölté", "ül vala", "így lőn") és Babits korának köznyelvi, modern kifejezései (pl.
2018. július 24. 13:31 MTI Hétszázhuszonhat éve, 1292. július 24-én halt meg Árpád-házi Szent Kinga lengyel királyné, Lengyelország és Litvánia védőszentje. A nép sokat beszélt csodatételeiről, a legenda szerint az ő imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól. Árpád házi szent king charles. Sírjánál a legendaírók szerint 60 vak és 200 más beteg gyógyult meg. Kinga (Kunigunda) 1224. március 5-én született IV. Béla és Laszkárisz Mária bizánci hercegnő első gyermekeként, minden valószínűség szerint az esztergomi királyi várban. Testvérhúga Szent Margit és Boldog Jolán, nagynénje Szent Erzsébet volt, a királylányra elsősorban a domonkos és ferences koldulórendek szerzetesi eszményei hatottak. Tizennégy éves volt, amikor a nála két évvel fiatalabb Szemérmes Boleszláv krakkói és szandomiri herceg jegyese lett, és Lengyelországba ment, hogy megtanulja a nyelvet. Béla kívánságára egy évvel később, 1239-ben feleségül ment a lengyel herceghez, akivel 1241-ben, amikor a tatárok Lengyelországba is betörtek, a felvidéki Podolinba menekültek.
2010. július 25. 11:37 J úlius 24-én Árpád-házi Szent Kingát, Lengyelország egyik védőszentjét ünnepli a Katolikus Egyház. Kinga (Kunigunda) Esztergomban született 1224. március 5-én IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő elsőszülött gyermekeként. Testvére volt Árpád-házi Szent Margitnak és Boldog Jolánnak. IV. Béla királyunk leánya tizenöt évesen lett lengyel királyné V. Boleszláv hitveseként. A királyi pár örökös tisztasági fogadalmat fogadott Kinga hatására és kifejezett kérésére. Szent Kinga nagy mértékben hozzájárult az ország gyarapításához, hozományát a tatárok elleni védelemre szánta. Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Egyházközség - Cikkek: Árpád-házi Szent Kinga. Az 1241-42-es tatárjárás után a királyné több adománnyal is hozzájárult az újjáépítéshez. 1249-ben hazalátogatott, s az egyik máramarosi sóbányát kérte ajándékba a lengyelek számára. Atyja ezt a kérését teljesítette, s a legenda szerint Kinga a birtokbavétel jeléül az aknába dobta a jegygyűrűjét, amelyet két évvel később találtak meg a lengyelországi Wieliczkában, amikor megnyitották az ottani aknát.
A bánya legszebb kamrái, járatai, földalatti tavai és kápolnái alkotják a turistaútvonalat. Az 1635-1640 között kialakított Danilowicz-akna körzetében elhelyezkedő útvonal 22 kamrából áll, melyeket 2, 5 kilométernyi járatrendszer köt össze. Az aknát többször átépítették és mélyítették, két része a lépcsőházi és a felvonó szakasz. 378 lépcsőfokon juthatunk le az I. szintre és kezdhetjük meg a bányalátogatást. Árpád-házi szentjeink - Szent Kinga | Sulinet Hírmagazin. A következőkben röviden bemutatjuk a legérdekesebb és legértékesebb kamrákat. Néhány a mélybe vezető 378 lépcsőből A 22 kamra közül a legelsőt a nagy lengyel csillagászról, Kopernikuszról nevezték el. A kamra központi részén a tudós sóból faragott szobrát találjuk. A zöld színű sóban kifaragott kamra a speciális, erős gömbfagerendákból készült aládúcolásoknak köszönhetően maradt fenn. A Szent Antal-kápolnán keresztül jutunk el a Janowice-kamrába, melyet a 17. században alakítottak ki. A legszebb wieliczkai legendát (lásd fent keretes írásunkban) mutatja be az itt elhelyezett 6 életnagyságú szobor.
Kinga napjai ezután jótékonykodással és önmegtagadó imaéletben teltek. A nővérek 1284-ben főnöknőjükké választották. 1287-ben a kolostort földúlták a tatárok. Az újjáépítést Kinga irányította. Egy legenda szerint mikor Kinga a tatárok elől menekült Lengyelországban, a Pieninek-hegységhez érve apácatársaival egy szalagot dobott a háta mögé, amely kanyargós folyóvá vált: így keletkezett a Dunajec. Mivel ezen a tatárok keservesen ugyan, de átjutottak, ezután Kinga a fésűjét dobta háta mögé, s ebből sűrű erdő lett, amelyen a tatárok már nem tudtak átkelni. 1291 őszén Kinga betegeskedni kezdett, majd 1292. július 24-én, Szent Jakab apostol ünnepének vigíliáján elhunyt. 1690-ben VIII. Sándor pápa avatta boldoggá, 1999. június 16-án Ószandecen (Stary Sacz) II. Árpád házi szent king.com. János Pál pápa iktatta a szentek sorába. Kinga tisztelete Lengyelországban igen eleven. Istenünk, te megismertetted Szent Kingával a kegyelmi élet édességét, és arra indítottad, hogy szüzességét a házasságban is megőrizze. Add, kérünk, hogy közbenjárására mindenkor tiszta élettel szolgáljunk neked, és őt követve mi is örvendező lélekkel jussunk el hozzád.