2021-08-06 23:35 Augusztus 20-án nyitja meg kapuit a Budavári Palota újjászületett Szent István-terme, amely az első napokban a kapcsolódó kiállítással együtt ingyenesen lesz látogatható; az előregisztráció pénteken indult el. A teljes történeti hűséggel rekonstruált Szent István-teremhez egy különleges kiállításon keresztül vezet az út. A Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén található teremsor bevezetést nyújt a látogató számára, amíg az a csodálatos terembe ér – közölte az MTI-vel pénteken a Várkapitányság. Tájékoztatásuk szerint a Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat olyan művek mentén vezeti a látogatót, amelyek jelentős esztétikai élményt nyújtanak, miközben a megjelenő tradíció a jelen nézőpontjából válik igazán fontossá. A kiállítás egyik különlegessége az a mozgó és beszélő hologram, amely Szent István király alakját jeleníti meg. A Várkapitányság közleménye kiemeli Aba-Novák Vilmos festményét is, amelynek létezéséről a művészettörténet ugyan tudott, de kiállításon mostanáig nem volt látható.
Rostás Péter elmondta, hogy ebből az időszakból alig maradt fenn az országban világi enteriőr, ami – az idő viszonylagos közelsége miatt – meglepő, ezért ez a tervezők szándéka szerint hiteles rekonstrukció ezt a hiányt is hivatott pótolni, ha nem is eredeti, de hihető és fizikai valójában látható formában. A terem ornamentikája a Szent István-kori művészetet idézte meg, neoromán stílusú volt, de az alkotók, a korszak legjelentősebb iparosmestereim a magyaros ornamentikát is becsempészték a végeredménybe. A terem berendezése 1900-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a zsűri nagydíját. A terem eredetileg udvari események helyszíne volt, de körséta keretében látogatható volt a közönség számára is, akárcsak ezentúl, az újjáépítést követően. A Szent István-terem történetének legünnepélyesebb mozzanataként 1916 decemberében IV. Károly – az utolsó magyar király – megkoronázása előtti napon itt bontották fel a Szent Koronát rejtő ládát, itt őrizték az ország és a nemzet legfőbb jelképét, s másnap innen vitték át a Mátyás-templomba.
A Budavári Palota rekonstrukciójáért a Várkapitányság felel, a munka a Nemzeti Hauszmann Program keretében valósul meg. A déli összekötő szárnyban újonnan kialakított egykori Szent István-terem a rekonstrukció első megvalósult eleme, amely a mai naptól, 2021. augusztus 20-ától minden érdeklődő előtt nyitva áll. A hónap végéig a termet ingyen megtekinthetik a látogatók, 20 perces turnusokban vezetik körbe a vendégeket. Az előzetes regisztráció lezárult, de a helyszínre érkezőknek is fenntartottak helyeket, így augusztus 31-éig bárki ingyen megnézheti az elkészült termet és a csatlakozó tereket. Az augusztus 18-án, délután 13 órakor kezdődő sajtóbejáráson a Várkapitányság képviselői mellett megszólalt a terem rekonstrukciójának tervezője, Angyal Tibor építész, az újjáépítés művészeti szakértője, dr. Rostás Péter művészettörténész, valamint Gulyás Gábor filozófus, esztéta, a kiállítás kurátora és Havadtőy Sámuel képzőművész, a teremhez készült installáció alkotója. A terem a századfordulós magyar iparművészet kiemelkedő teljesítménye volt, de újraalkotása nem csak emiatt jelentős.
Már a megnyitás napján óriási érdeklődés övezte a Szent István-termet, a Budavári Palota első eredeti formájában helyreállított történelmi terét – közölte a Várkapitányság kommunikációs irodája szombaton. A tájékoztatás szerint a látogatók hosszú sorokban várakoztak az állami ünnepen tartott megnyitón, a csaknem félórás tárlatvezetésre a tervezetteken felül is indítottak csoportokat. Budapest, 2021. augusztus 20. Látogatók várakoznak belépésre a megújult Szent István-terembe a Budavári Palotában 2021. augusztus 20-án. A Nemzeti Hauszmann Program keretében megújult Szent István-terem augusztus végéig regisztráció nélkül ingyenesen látható. MTI/Komka Péter A Szent István-termet és a hozzá tartozó kiállítást a szűk befogadóképesség ellenére egy nap alatt több mint ezren tekintették meg, de még ennél is többen lettek volna rá kíváncsiak – írták. Az előregisztrált és helyszínen várakozó látogatók között voltak a határon túlról érkező fiatalok is, akiknek a Rákóczi Szövetséggel együttműködve biztosított belépést a Várkapitányság, így Szent István ünnepén ők is az elsők között tekinthették meg a látványosságot – fogalmaztak a közleményben.
A Szent István-terem hez a látogatók egy kiállításon keresztül jutnak el, amely A Budavári Palota csodája címet kapta, és bevezetésként szolgál a terem megtekintése előtt. A kiállítás bemutatja a terem iparművészeti különlegességeit, a hajdani mesterek munkáinak hátterét, de betekintést nyújt Szent István király ma is aktuális örökségébe és annak kortárs művészeti értelmezésébe. Aba-Novák Vilmos 1936-ban készült festménye ezelőtt soha nem szerepelt kiállításon, éppen ezért különleges darabja a mostani kiállításnak. Az alkotás azt jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A festmény eredetileg a budapesti városmajori templom freskóterveként készült, és 1938-ban a Műcsarnok Szent István-kiállításán kiemelt első díjat kapott. Megcsodálható Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermája is, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten először látható.
A bombatalálat érte épületrészt nem állították helyre a II. Világháborút követően, sőt annyira átépítették, hogy a helyreállítást jelentős bontásoknak kellett megelőzniük. Az épületrész külső homlokzatát – érthetetlen módon – barokkos ornamentikával látták el, és a terem a kapcsolódó területekkel a Budapesti Történeti Múzeum metszettáraként, illetve múzeumi irodaként funkcionált évtizedeken át. A teremnek helyet adó épületrész 2019-ben kezdődő falkutatása során értékes tárgyi leleteket, korabeli épületrészleteket találtak, melyek segítették az eredeti állapotok pontosabb visszaállítását. Anjou-kori töredékek, Hauszmann-kori oszlopok és faldíszítések kerültek elő, ezek közül több ma az eredeti helyén látható. A régészeti feltárást követték a teremnek helyet adó déli összekötő szárny szerkezetépítési munkálatai, amelyek 2021 februárjára fejeződtek be. A 2021. márciustól augusztusig tartó időszakban a századforduló legjelentősebb történelmi termének belsőépítészeti kialakítása történt meg az eredeti tervek, archív felvételek és korabeli mintadarabok alapján.
Meghalt Puhl Sándor Meghalt Puhl Sándor, a világhírű magyar játékvezető – közölte hivatalos honlapján a Magyar Labdarúgó-szövetség. A híres futballbíró 65 éves volt. Bár továbbot intene! Hatvanöt éves korában elhunyt Puhl Sándor futballbíró, az 1994-es labdarúgó-világbajnokság döntőjének a játékvezetője. Sokkoló: a koronavírus okozta Puhl Sándor halálát A magyar játékvezető elvesztése sokkolta a játékosokat és a szurkolókat, Puhl Sándor betegsége már hetek óta tartott. Nehéz elhinni, felfogni: 65 éves korában elhunyt Puhl Sándor. Furcsán hangzik, de elmúlt évtizedeinek legnagyobb sztárját veszítette el a magyar labdarúgás. Miközben a focisták nem tudtak nemzetközi porondon sikereket aratni, … Gyász: elhunyt Puhl Sándor, a világ egykor volt legjobb focibírója! Hatvanöt éves korában elhunyt Puhl Sándor futballbíró, az 1994-es labdarúgó-világbajnokság döntőjének a játékvezetője. Négyszer volt a világ legjobb játékvezetője A magyar szövetség (MLSZ) csütörtöki tájékoztatása szerint a kiemelkedő tehetségű játékvezető már fiatalon, 1984-től működött a labdarúgó NB I.
A játékvezetőkben van egy bizonyos fokú szereplési vágy, viszont csak az menjen bírónak, aki a saját egyéniségét képes irányítani, le tud mondani a maga egójáról, amikor erre szükség van. " – mondta akkor a játékvezető. labdarúgás Puhl Sándor játékvezető
Megdöbbentette a futballvilágot, hogy 65 éves korában elhunyt Puhl Sándor, az 1994-es vb-döntő játékvezetője. Az MLSZ saját halottjának tekinti a világhírű szaktekintélyt. Az 1990-es években a magyar futball legismertebb alakja Puhl Sándor volt, aki pályafutása csúcsán, 1994-ben a Los Angelesben rendezett brazil-olasz világbajnoki döntőn (0-0), illetve az 1997-es müncheni Dortmund–Juventus Bajnokok Ligája-finálén (3-1) fújta sípot. A labdarúgás statisztikáival és történetével foglalkozó szervezet, az IFFHS négyszer választotta a világ legjobb játékvezetőjének 1994 és 1997 között. Az NB I-ben egy Vasas–Csepel meccsen mutatkozott be, tartalmas pályafutása alatt összesen 225 magyar élvonalbeli találkozót vezetett. Az 1994-es vb mellett két Eb-n (1992, 1996), egy U20-as vb-n (1991), a BL hat idényében (1992–1998), valamint az UEFA Kupa nyolc kiírásában (1991–2000) működött közre. A bíráskodást a 2000. november 15-én rendezett olasz–angol barátságos meccsen (1-0) fejezte be, ahol a lefújás után a vendégek világsztárja, David Beckham ment be az öltözőjébe, hogy méltassa és elköszönjön tőle.
Ráadásul le is tagadták hogy volt idő pontom. Erre ígérte a koleganonek hogy visza hív ami a mai napig se történt meg. Maga is olyan tisztességes mint Dr. Toth István. Tiszt: Pencsov Sándor. Jelentem Egyetértek 0 További értékelések Amennyiben nem szeretne a Há orvoskeresőjében szerepelni, akkor kérjük, jelezze ezt az e-mail címen!