Ez a felhő általában szürkés színű, ködre emlékeztető felhő, mely viszonylag egyenletes, néha hullámos felhőalappal rendelkezik. Ha a Nap átsüt a felhőn, körvonalai felismerhetőek. Csapadéka szitáló eső, vagy szemcsés hó lehet, gyakran a felemelkedő köd hozza létre. Magyarországon ősszel és télen jellemző, hetekre képes konzerválni a medencében megülő hideg levegőt, míg a magasabb csúcsokon napos enyhe az idő. Alacsony szintű, alapja néha csak 50 m magasan van. 8. esőrétegfelhő – Nimbostratus (Ns) Akár 6 – 8 km magasságig is emelkedhet, de jellemzően 2 km körüli magasságban található a réteges szerkezetű, horizontálisan akár több száz kilométer kiterjedésű esőrétegfelhő, a Nimbostratus (Ns). Időkép tiszakécske 15 napos v. Neve a latin nimbus = eső és stratus = réteg szavak összevonásával. Melegfrontban előforduló jellegzetes, nagy nedvességtartalmú felhőfajta. Színe rendszerint sötétszürke. Függőleges kiterjedése jelentős, akár a magasfelhők szintjét is elérheti. Akár több napig tartó csendes esőzést is hozhat, télen pedig tartós havazást.
4. párnafelhő – Altocumulus (Ac) Középmagas (2 – 6 km) felhő a gomolyos szerkezetű párnafelhő az Altocumulus (Ac). Fehér, szürke, vagy fehéres és szürkés árnyalatokat mutató felhőpadok, felhőtakarók, vagy felhőrétegek általában már önárnyékkal rendelkeznek. Elemei lehetnek lemezek, párnák, hengerek, stb. Ezek egy része lehet rostos, vagy zilált, egymással összeolvadhatnak, de el is különülhetnek. Az Altocumulus felhők általában apró vízcseppekből állnak (ennek köszönhető rossz átlátszóságuk és az elkülönülő elemek éles körvonala). Igen alacsony hőmérsékleten jégkristályok is alkothatják. Ez esetben néha, a cseppek elpárolgása során a felhőt teljes egészében jég alkotja, és a felhő elveszti éles körvonalait. Az Altocumulus-ból nem hullik csapadék. 5. Időkép tiszakécske 15 napos lt. Lepelfelhő – Altostratus (As) A réteges szerkezetű lepelfelhő az Altostratus (As). A lepelfelhő szürkés, kékes felhőlepel, egyes esetekben csíkos, rostos réteg. Részben vagy egészen elborítja az eget. Általában 4000 és 8000 méter közötti magasságokban található, melegfront közeledését jelzi.
Tiszakécske 6 kedveli A megtekintések számát nap végén összesítjük Címkék: isten arca tiszakécske felett hmtimi 2019. július 31. 17:57 Hozzászólások pecztibor:)) 2019. augusztus 01. 17:45 kocka55 Nagyon klassz, még az árnyéka is látszik! 2019. 7:22 hmtimi -? :D 2019. 18:15 hmtimi Köszönöm!? esztee30 Klassz! :) 2019. 18:10
A magyar elnevezése a birka bundájához hasonló látványára utal. 5–12 kilométer közötti magasságokban képződik, jégkristályokból áll. A felhőn olykor szivárványszínű elszíneződés (irizáció) vagy a Nap körül udvar figyelhető meg. Fátyolszerű, amely szabályos elrendezésű vékony gomolyokból, bordákból tevődik össze. Formájuk kicsi fehér labdákhoz hasonló, melyek külön állnak, vagy hosszú sorokba rendeződnek magasan az égen. Mikor ezek a pamacsok sorokba rendeződnek, a felhőnek egy hullámzó megjelenést adnak, mely hasonlít egy halpikkelyhez. Tiszakécske - Időkép Képtár. 3. fátyolfelhő – Cirrostratus (Cs) A nagy kiterjedésű, réteges szerkezetű fátyolfelhő a Cirrostratus (Cs). A fátyolfelhő áttetsző, fehéres felhőfátyol, szerkezete rostos, fonalas vagy sima. Részben vagy egészben eltakarhatja az eget. 5000 és 12 000 méter közötti magasságokban képződik, jégkristályokból áll. Cirrostratus felhők olyan vékonyak, hogy a Nap és a Hold rajta keresztül tisztán látható. Mikor a Nap és a Hold fénye áthalad a cirrostratus jégkristályain, a fényt eltéríti, olyan módon, hogy Nap- vagy Holdudvar alakulhat ki, ez a halojelenség.
0 látogató az elmúlt 5 percben, 13 a mai nap
A felhőtípus és a felhőforma alkotja a felhőfajtát, amihez további változatok, járulékos képződmények, kísérő felhők is kapcsolódhatnak. 1. pehelyfelhők – Cirrus (Ci) A felhőtípusok közül 7–9 km magasan találhatók a pehelyfelhők, latinul a Cirrus (Ci) felhők. Széttagolt felhők, fehér, finom rostokból, vagy fehér, vagy túlnyomóan fehér foltokból, vagy keskeny szalagokból állnak. Ezek a felhők rostos, vagy selymes külsőt mutatnak, áttetszők. Majdnem kizárólag jégkristályokból állnak. E kristályok elég aprók és viszonylag ritkásan helyezkednek el, ezért a legtöbb Cirrus felhő átlátszó. A nagyobb jégkristályok nagyobb vertikális sebességet érhetnek el, ezáltal hullósávokat alkothatnak. A jégkristályok halo-jelenséget hozhatnak létre. Ebből a felhőtípusból nem hullik csapadék. Tiszakécske felhőképe. 2. Bárányfelhő – Cirrocumulus (Cc) Magasszintű felhő a gomolyos bárányfelhő, a Cirrocumulus (Cc). A bárányfelhő vékony, fehér, önárnyék nélküli felhő. Olyan felhőréteg, amely kis szemcsés fodorszerű elemekből áll. Ezek egybeolvadhatnak, vagy elkülönülhetnek egymástól és többé-kevésbé szabályos elrendeződést vehetnek fel.
A nimbostratus csapadékzónája több száz kilométer kiterjedésű is lehet. Nem okoz különösebb időjárás-változást, gyenge vagy mérsékelt esőzést hoz, kivéve, ha erős melegfronttal érkezik, ekkor szakadó esőt is hozhat, erős szél kíséretében. 9. gomolyfelhő – Cumulus (Cu) Néhány, illetve néhányszor tíz kilométer átmérőjű gomolyfelhő a Cumulus (Cu). Ez a leggyakoribb felhőformák egyike. A világon szinte mindenhol előfordul. Felfelé áramló légmozgás, konvekció hozza létre, 600-3000 méter közötti magasságban. Általában a nyári félévben alakul ki, instabil légkörben hamar feltornyosodik, ha eléri a tornyos gomolyfelhő fázist zápot, hózáport, graupelt, nyáron esetleg jégesőt adhat. Továbbfejlődve eléri a zivatarfelhő (cumulonimbus) fázist, mikor heves záport, villámlást, jégesőt, szélrohamot hozhat. Tartalmaz túlhűlt vizet, esőcseppeket, jégkristályokat, télen hókristályokat és hópelyheket tartalmaz. Időkép tiszakécske 15 napos w. Teteje vakítóan fehér, míg alapja sötét és vízszintes. 10. zivatarfelhő – Cumulonimbus (Cb) Végül pedig a zivatarfelhő a Cumulonimbus (Cb).
A beszakadás egyedi, szurdokerdőhöz hasonlító klímája a falakat benövő buja vegetációnak ad otthont. Hóban gazdag telek után itt még tavasz végén is találni összefagyott havat, és a hőmérséklet nyáron is kellemesen enyhe marad, mert a mélyedésben megül a hűs levegő. Bámulatos, kicsit hátborzongató látvány, amilyenhez fogható nincs még egy a hegységben. Segítségével képet kaphatunk arról, mi rejtőzik a talpunk alatt egy ilyen karsztjelenségekben gazdag mészkőterületen. Nyitvatartás Ma nyitva Egész évben szabadon látogatható. Miskolc (Bükkszentlászló) Turista Park - Szentlélek szállás, szálláshely, kemping - BelföldiSzállások.hu. Tömegközlekedéssel A Lillafüredi Állami Erdei Vasútról a Közép-Garadna megállóhelyen érdemes leszállni. A Miskolcról induló 15-ös busszal a Pisztrángkeltető megállóig utazzunk! A Dante pokla a Kis-fennsík belső területén, nagyjából mindentől távol helyezkedik el. A kisvasút megállójából északi irányba keljünk át a patakon, majd a műúton térjünk jobbra a K+ jelzésen! 450 m után váltsunk balra a P+ jelzésre, ami a barlangig vezet (összesen 2, 9 km). A buszmegállóból az útra merőlegesen, északi irányba induló P+ jelzéseket kövessük a barlangig (2, 4 km)!
/ Az Udvar-kő-barlang (Dante-pokla) egy beszakadt barlangi terem maradványa Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség Kijárat a szakadék mélyéről (Udvar-kő-barlang) Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség Az Udvar-kő tekintélyes karsztformája barlangi eredetére emlékeztet A hely Megközelítés A környéken Megdöbbentő méretű, beszakadt sziklaüreg sötétlik a Kis-fennsík bükkösében, mely a hegység egyik legérdekesebb karsztformája - különlegességét annak köszönheti, hogy felszíni és felszín alatti jelenség is egyben. A mohos sziklákkal körbevett, tölcsérszerű mélyedés egy gigászi torokban tűnik el, melyet a helyi természetjárók "Dante poklának" neveznek. Találó a név: a párkányokkal lépcsőzetes sziklatorok ugyanis egy sziklaboltív alatt fatörzsekkel és kőzetblokkokkal teli, csarnokszerű teremben végződik. Hogy miért menj a Bükkbe? Hát ezért! - Mit Miskolc adhatott. Az Udvar-kő valójában egy beszakadt barlangi terem; a sziklafalakat barlangi képződmények: kalcitkiválások és borsókövek borítják. A legalsó terembe is egy sziklaboltív alatt jutunk, ahol sekély üregek nyílnak a falban.
A Galya-kapu-nyergen keresztül megérkezünk a Keskeny-lyuk-rétre, ahol megpihenünk és gyönyörködünk a kilátásban, majd a zöld jelzés segítségével vissza érkezünk kiindulópontunkhoz. ÚTVONALADATOK Hermann Ottó Emlékpark – Szinva-tanösvény – Forrás-völgyi Erdei Tanösvény – Király-kút – Király-kúti-sziklaüreg – Kecske-lyuk – Bödös-pest – Felső-forrás – Felső-forrási-barlang – Bronzika-barlang – Udvar-kői-barlang – Csókás – Csókás-forrás – Csókási-barlang – Csókás-réti-víznyelőbarlang – Galya-kapu-nyereg – Keskeny-lyuk-rét – Hársas-bérc – Hermann Ottó Emlékpark A túra körtúra, azaz a kiindulási és érkezési pont ugyanaz. Táv: 16 km Szint: 490 m Túraidő: 5-6 óra TMR: 34 pont Túra időpontja: 2021. március 07. Dante pokla Lillafüreden – Csámborgó. vasárnap 9:00 óra Indulópont: Miskolc, Hermann Ottó Emlékpark (Majális-park, 1-es busz végállomás, parkoló) Akinek nincs autója javasoljuk a telekocsi lehetőséget! Részvételi díj: 2000 Ft/fő, ami a helyszínen fizetendő. 10 éven aluli gyermekek számára a túra ingyenes! Az ár tartalmazza: – túraszervezést – technikai túravezetést Túravezető: Szőlősi József túra tréner, túravezető ELÉRHETŐSÉG, INFORMÁCIÓ Tel.
Elhelyezés: Turista Park Szentlélek 6 és 15 ágyas szobákban esetleg saját sátorban Minimális létszám 15 fõ, csoportoknál 1 fõ ingyenes Ellátás: napi 3 szori étkezés Ára: 27900 Ft A programokat vizsgázott hegymászók, barlangi vezetõk irányítják Információ: Katona Ferenc tel: 30 3824490 E-mail Petõ János tel 30 53804490 E-mail Reméljük az ajánlatunk elnyerte a tetszését, legyen a vendégünk pihenjen aktivan a Bükkben! Hasznos tippek! További Miskolc (Bükkszentlászló)-i szállások Megközelítés Útvonal tervezõ - nem gond az utazás! Tervezze meg most! Információ, szállásfoglalás: Cím: H-3510 Miskolc (Bükkszentlászló), Pf. 541 Tel: 06-46-401-259, 06-30-382-4490
A védettsége ellenére szabadon látogatható, triász időszaki mészkőben kialakult Udvar-kő egyébként egykoron víznyelőtöbör volt, amely az alatta lévő barlangterem beszakadásával alakult ki. A töbör fenekéről feljőve folytassuk utunkat tovább a piros kereszt jelzésen. Úton a piros kereszten – Fotó: Barna Béla Ám azt még meg kell említeni, hogy a Dante poklán (Udvar-kő) kívül a Kőlyuk-galya több barlangjáról is nevezetes. Ilyen a Kaszás-réti-visszafolyó, melyről azt írja Hevesi Attila, hogy egy "olyan, víznyelőben végződő búvó patakos vakvölgy, amely az innen nyugatra fekvő agyagpala felszínén összeszedődő, száraz nyarakon rövid időre elapadó csermelyt vezeti vissza a hegybe. Hóolvadás, későtavasz-nyáreleji esőzés után nyelőtölcsérében örvénylik alá a víz…". A Kaszás-réti-visszafolyó korábbi, ma már nem működő víznyelője a különleges cseppkőgazdagsága miatt lezárt, triász időszaki mészkőben (Kisfennsíki Mészkő Formáció) kialakult Lilla-barlang. A Dolka-hegytől északra fekvő, 374 m magasságban nyíló barlangot 1978-ban tárta fel a miskolci Bányász Barlangkutató Csoport.