Hazánkban először a szovjet SZ-4-es kombájnokkal jelent meg ez a megoldás, amit aztán a hazai gyártású AC kombájncsaládnál is alkalmaztak. Most az ötvenes években gyártott lengyel ZM-4 kombájn képeivel illusztrálom a vontatott szalmagyűjtő kocsit: A következő szovjet kombájn-generációk képviselői, az SZK3-asok, SZK-4-esek szinte kizárólag a rászerelt szalmagyűjtővel készültek, a későbbi típusokon pedig egyaránt megtalálható a rendrakós normál kivitelű szalmarázó és a szalmagyűjtős kivitel napjainkig is. A képeket egy SZK-5 prospektusból szkenneltem be: Előzmény: haflinger (4048) 4048 A kérdésed második fele pedig nyilván az SZK kombájnoknál nagyon elterjedten alkalmazott szalmagyűjtőre vonatkozik. Ezzel a szalmát kis petrencékbe gyűjtve rakják le, amit aztán többféleképpen lehet kezelni a továbbiakban. Egy régi történet: SZKD-5R lánctalpas kombájn. Lehetséges közvetlenül szállítóeszközre rakni, de a laza szalmával elég rosszul lehet kihasználni a szállító-járműveket, a rakodógép igény is nagyon jelentős. Hazánkban leginkább a Burján-féle csuklós szalmalehúzóval történő betakarítás terjedt el, amikor a petrencéket a tábla szélén rakott kazalhoz vontatta két traktor.
5. sz. 1. oldal [4] Komáromi Állami Gazdaság Híradója 1975. (4. ) 6. 3. oldal [5] Komáromi Állami Gazdaság Híradója 1974. (3. 5. oldal [6] Utolsó elérés [7] Komáromi Állami Gazdaság Híradója 1975. oldal [8] Komáromi Állami Gazdaság Híradója 1975. 2. oldal [9] Komáromi Állami Gazdaság Híradója 1976. (5. ) 4. oldal [10] Komáromi Állami Gazdaság Híradója 1978. (7. oldal [11] Utolsó elérés: 2021. 04. [12] Komáromi Híradó 1980. (9. ) 8. oldal [13] Komáromi Híradó 1981. (10. ) 7. oldal [14] Komáromi Híradó 1982. (12. ) 2. oldal [15] Komáromi Híradó 1983 (13. ) 1. oldal [16] Komáromi Híradó 1984. (14. Adok-Veszek Hirdetések - Kunadacs - Jófogás. ) 3. oldal. [17] Dolgozók Lapja (39. ) 1984. 20. oldal [18] Komáromi Híradó 1985 (15. 6. oldal [19] Komáromi Híradó 1985 (15. 1-2. oldal
A kombájn motorját egy 190 liter térfogatú üzemanyagtankból látták el hajtóanyaggal. Az osztott magtartályú betakarítógépen a vezetőfülkét elöl, szimmetrikusan, a két magtartály közé helyezték el. A fülke az SZK-5 típuson is alkalmazott, fényárnyékoló lemezeiről jellegzetes, hátsó bejáratú, trapéz alakú volt. Hazánkban, az SZK-6-II első bemutatkozása az 1973-as Agro+Mashexpo kiállításon történt, ahol egy világoskékre fényezett kivitellel találkozhattak a látogatók. Szk 4 kombájn e. Ugyanebben az évben történt meg a "Kolosz" kombájnok hazai mérővizsgálata is, ahol búzabetakarításban 7, 5 kg/s áteresztőképességet produkáltak, átlagosan 98, 4%-os szemtisztaság mellett. Betakarítási teljesítményük (8-10 t/h) így negyven százalékkal meghaladta kisebb testvérük ilyen paraméterét, illetve mintegy kétszerese volt a régi 4-es típusokénak. 1974-ben még csak 30 darab SZK-6-II kombájn érkezett hazánkba, annak ellenére, hogy a gyártónak nem voltak kapacitási gondjai, hisz ekkorra már 10 000 "Kolosz" arató-cséplőgép kibocsátásán is túl voltak.
Az 1929-ben alapított oroszországi, rosztovi kombájngyár 1970-ben mutatta be az új fejlesztésű "NIVA" SZK-5 típusú arató-cséplőgépet. Ez a modell az akkor már több mint egy évtizede gyártásban lévő SZK-4 betakarítógép továbbfejlesztette változata volt. Az SZK-4 hazánkban is legnagyobb darabszámban alkalmazott arató-cséplőgép volt. Hiába próbált feltörni hazai kombájngyártásunk, az állami vezetés, a politikai-nagyhatalmi nyomásnak engedve a rosztovi kombájnok nagy darabszámú beszerzése mellett döntött. Ennek következményeként 1969-ig szinte csak az SZK-3 és SZK-4 típusok uralták a hazai kombájnpark teljes egészét, és csak 1970-től, a különböző NDK és tőkés importból származó betakarító-gépek behozatalának megkezdésével tört meg a hazai arató-cséplőgép-állomány egyhangúsága. Vas Népe - 1963 - Kenyeri - Pillanatok egy falu életéből. Az új kombájnok messze felülmúlták az akkori rosztovi betakarítógépek műszaki színvonalát és kezelési kényelmét. Ezekre az eseményekre reagálva az orosz gépgyártó vállalat gyors fejlesztésbe kezdett, és 1970-es OMÉK-on már a magyar szakemberek is találkozhattak az új típusú "NIVA" SZK-5 arató-cséplőgéppel.
Az UE-50 sorozatban csak v. zöld szinben készült belföldre, exportra pedig ugyancsak vörösben. Dutra-Steyr 110 is ugyancsak világoszöld színű volt itthon, míg nyugati export csak vörösben pompázott. A Dutra-1000 itthon világoskék és vörös színben egyaránt értékesítésre került, bár a v. kékek voltak túlsúlyban. Belőlük exportra nem ment. Hangsúlyozom hogy a fentebb leírt infók kiállítási példányokra és a nullszériákra nem vonatkoznak. Csak a sorozatban gyártott széria gyári fényezéséről írtam. Előzmény: Törölt nick (4033) Kolosz 4044 Csak úgy kapkodom a fejemet, sok kép láttán, nemigazán tudom eldönteni hogy melyiket is nézzem, mert egyik jobb mint a másik. :-) Ha valamelyikőtöket érdekli, nagyon szivesen utánna járok az Szk-4-esnek, szerintem még meglehetne menteni, vagy alkatrésznek felhasználni. Szk 4 kombájn kombajn new holland. Talán csak volt annyi sütnivalója a tulajnak hogy letakargatta. 4041 Jól emlékszel, ezt a kombájnt valóban kukorica roppantásra alakították át. Az előtte láthatókat pedig zöldborsó rendrevágásra használták, többnyire csak szezonálisan és mellette arattak is, de az egyiket már kizárólag csak erre használták, az van olyan sportosan rövidre vágva:-) Előzmény: Kolosz (4024) bobekTLF 2008.
A levelek alapvetően három funkciót töltenek be: Fotoszintetizálnak, hogy kémiai energiát nyerjenek a napsugarakból. Lehetővé teszik a növények lélegzését és gázcserét az éjszaka folyamán. Izzadnak, így a felesleges víz átfolyik rajtuk. Virágok Sok növény esetében a virág a legvonzóbb része az ember számára, és ez felelős a növény szaporodásáért. A virágok gyakran azért ilyen élénk színűek, mert vonzzák a beporzó rovarokat. Mindazonáltal, minden növény virágon keresztül szaporodik. Számos virágfajta létezik, amelyek mérete, színe, alakja és illata különbözik. A virágok csésze, corolla, porzó, fonal és bibe. A pollen a porzókban (a növények hím nemi szerveiben) van jelen, és az új növények keletkezésének folyamata akkor megy végbe, amikor a virágpor a női szervek bibéibe kerül. Nem minden növény hoz gyümölcsöt, de azok, amelyek magvakkal ivarosan szaporodnak, hajlamosak gyümölcsöt teremni. Amikor a virágot megtermékenyítik, magokat termel, amelyek körülötte gyümölcsöt képeznek. A levelekhez és a virágokhoz hasonlóan sokféle gyümölcs és zöldség létezik.
Gyökérzet A gyümölcsöknek testalkatuktól függetlenül két fő részük van: a föld alatti és a föld feletti részek. A föld alatti rész a gyökér. A gyökérzet feladata a növény rögzítése, a víz- és a tápanyag felvétele, a növény ellátása. A lágyszárú és a fásszárú növényeknek a termesztésben eltérő gyökérzetük van. A szamóca, mint az egyetlen lágyszárú gyümölcs, főgyökérzettel rendelkezik. Gyökértörzséből évről-évre a gyökerek nagy része újra képződik. Járulékos gyökérképzésre is képes, amit az elágazásokon és az indanövényeken fejleszt. A fásszárú gyümölcsök szaporítása vegetatív vagy reproduktív úton történik. Az alanyvesszőkön a legyökereztetésekor járulékos gyökerek képződnek, amelyekből az oldalgyökérzet kialakul. A reproduktív úton szaporított magoncoknak főgyökérrendszerük van. A gyökérrendszer a gyökértörzsből, az oldalgyökerekből és a hajszálgyökerekből áll, amelyeken a gyökérszőrök találhatók. A gyümölcsök többsége nagy területet átszövő gyökérrendszerrel rendelkezik. A gyökerek elhelyezkedése a gyümölcsfajra jellemző.
Ennek a szerkezetnek a fő funkciói az anyagok mechanikai támogatása és szállítása. Mechanikai támogatás A szár legnyilvánvalóbb funkciója, hogy támogatást nyújtson a növény többi légi szerkezetéhez (levelek, virágok, gyümölcsök). Ennek a funkciónak a hatékony teljesítése érdekében a szárnak van egy sor mechanikus szövete. Kétféle szövet létezik, amelyek teljesítik ezt a funkciót: a kollenchyma és a sclerenchyma. A Collenchyma olyan élő szövet, amely képes tovább növekedni. A sclerenchyma maga a halott sejtekből álló szövet. Sokkal merevebb, mint a korábbi szövetek, és ez általában a fák törzsében található. Anyagok szállítása A száron keresztül az anyagokat a gyökérről a levelekre szállítják, és fordítva. A növény vezető szövetei lehetővé teszik ezt a funkciót. A Xylem és a phemem a két vezetőképes szövet, amely a magasabb növényekben jelen van. A xilem felelős a nyers só (víz és ásványi anyagok) vezetéséért a gyökérről a levelekre). A halott szövet alkotja és fás. A fólia felelős a feldolgozott csokoládé szállításáért (a fotoszintézis során feldolgozott anyag).