(A Gulag a Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej, azaz a "Javítómunka-táborok Főigazgatóságának" orosz rövidítése. A szovjet Belügyi Népbiztosság, a hírhedt NKVD 1934-ben hozta létre a cinikus módon javító-nevelő intézménynek nevezett kényszermunkatáborok és börtönök kiterjedt hálózatát, ahol milliók raboskodtak és haltak meg. ) Az utolsó cseppet a pohárban az jelentette, amikor Szolzsenyicin 1974 januárjában szamizdatban közzétette "egy honfitárs kéretlen, nem szolgálati úton előterjesztett... javaslatait a nemzeti katasztrófa elkerülésére". A Szovjetunió vezéreihez címzett manifesztum többpártrendszert, valódi választásokat, pluralizmust követelt. A "Szolzsenyicin-kérdést" már 1967-ben napirendjére tűzte a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az 1974-es manifesztum megjelenése után a viták a pártvezetésben már csak arról folytak, hogy a megzabolázhatatlan írót börtönbe vessék, száműzzék, kiutasítsák vagy "véletlen baleset" áldozata legyen. Végül Jurij Vlagyimirovics Andropov – a KB titkára, a PB tagja, a KGB vezetője – javaslatára a kiutasítás mellett döntöttek.
Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag Szigetvilág (Európa Könyvkiadó, 2009) - 1918-1956/ Szépirodalmi tanulmánykísérlet Szerkesztő Fordító Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2009 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 662 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 13 cm ISBN: 978-963-07-8832-8 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg 1973-ban jelent meg Nyugaton Szolzsenyicin gigantikus műve a sztálini munkatáborokról, mely végleg összezúzta a nyugati értelmiség minden addigi illúzióját a szovjet rendszerrel kapcsolatban. A szerző maga is megjárta a Gulagot - tizenegy esztendőt töltött a Szigeteken -, s beszámol saját élményeiről, ám emellett rabok ezreinek tanúságát gyűjtötte össze művében, mely részint történelmi és szociográfiai munka, részint a XX. század egyik legnagyobb gyalázatának szépirodalmi feldolgozása - tele szenvedélyes haraggal a kommunista diktatúrával, Sztálinnal s hóhéraival szemben, és együttérzéssel az áldozatok iránt.
És nem győz lelkesedni: jaj, milyen hősiesen építkeztünk! Nem felháborodni kellene inkább? Ki az, aki annyira szereti a népét, hogy ilyen körülmények közé küldi a fiatalokat dolgozni? De hát minek a felháborodás? Mi aztán tudjuk, miféle "komszomolisták" építették Komszomolszkot. Most azt írják, hogy Magadant is "komszomolisták" alapították. És vajon kit lehetett volna Dzsezkazganban napi tizenkét órára leküldeni az ércbányába száraz fejtésre? Felhőkben száll a meddő szilikátpora, maszk nincs, és négy hónap múltán gyógyíthatatlan szilikózissal küldik el a megrokkant embert meghalni. Kit lehetett volna lebocsátani az omlásveszély ellen meg nem erősített, vízbetörés ellen nem biztosított tárnákba, féksaru nélküli síneken? * Amikor a csatornán hajóznak, minden alkalommal jussanak eszükbe azok, akik a vízfenéken pihennek. 603–605. oldal, II. kötet, Harmadik rész – A megsemmisítő munkatábor, 22. Építünk (Helikon, 2018) Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetvilág → Morus Tamás: Utópia
A stáb olyan felszerelést vitt, ami egy antarktiszi expedícióra is jó lett volna, de egyszerre így is csak 30 percig voltak a szabadban. Ilyen napenergiával működő, telefonnal és videokamerákkal ellátott konténereket helyeztek ki Magadan környékére, hogy ha valakinek lefullad a kocsija, életben tudjon maradni abban a pár órában, amíg a mentőcsapat érte megy. 70-80 éve pedig a Gulagon robotolóknak sokszor csak egy nadrág, egy cipő, egy kabát és egy sapka jutott. A barakkokban nem mindig volt fűtés, volt, akinek éjszaka a haja odaragadt az ágyhoz, miután a hajáról leolvadt a jég egy része, majd odafagyott. A filmesek a végén még Jakutföldre, Ojmjakonba is elmentek, ahol már mínusz 71 fok is volt. Magadanban és környékén kb. 130 ezren élnek, de évente 5-8 ezer ember elköltözik Belgorodba, Krasznodarba vagy Szentpétervárra a rossz körülmények miatt, és mert a fizetések alacsonyak, miközben a magasabb költségek miatt sokkal drágább az élelmiszer és a megélhetés. Egy Magadan melletti, majdnem teljesen elnéptelenedett település.
Valójában nem volt kirívóan sok feljelentés más országokhoz képest, sok embert az ún. NKVD-index alapján vitték el, vagyis a politikai rendőrség kb. 8 millió fős listája alapján, amire az 1930-as évek második felében a nem eléggé megbízhatónak tartott embereket tették rá. Az sem igaz, hogy sokan tanúskodtak volna ártatlanok ellen, a legtöbb esetben kínzással vették rá az embereket, hogy bűnösnek vallják magukat. Sőt, a többség valójában nem volt "teljesen ártatlan": tényleg törvényt sértettek, csak hát nem igazán tekinthető igazságosnak, hogy valakit, aki éhínség idején elemel egy falat ételt, több mint 10 évre bevarrják a szocialista tulajdon ellopásáért. A rabok kb. negyedét "ellenforradalmi" és "politikai" címkékkel vitték be, akár egy viccért. Egy ismert filmsztárt, Georgij Zsonovot egyszerűen azért ítélték 5 év kényszermunkára, mert egy forgatásra menet egy vonaton szóba állt egy külföldivel. (1955-ben rehabilitálták, nagy karriert futott be, 2005-ben 90 évesen halt meg. ) A Szovjetunió rakétafejlesztéseinek egyik fő irányítója, a Szputnyik–1 és Gagarin felbocsátását vezető Szergej Koroljov ukrán mérnök is megjárta a Gulagot a nagy terror idején azzal a váddal, hogy "trockista szabotőr", ami hozzájárult ahhoz, hogy csak 59 évet éljen.
2020. december 28. December 28. : megjelenik Szolzsenyicin Gulagjának első kötete (1973) A Gulag szigetvilág, Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin enciklopédikus szociográfiája megjelenésekor megrendítette a világot. Az iparszerű tömeggyilkosságok történeti topográfiájában "a Gulagot", a szovjet kényszermunkatáborok rendszerét oda helyezte, ahova tartozik: közvetlenül Auschwitz mellé. 2020. augusztus 14. Augusztus 12. : letartóztatják Papp Simont (1948) A szovjetek és magyar megbízottaik kezében lévő magyar állam szemet vetett az ország legerősebb olajvállalatára. Csakhogy a MAORT amerikai tulajdonban volt, így nem lehetett "szabályosan" államosítani. Konstruáltak hát egy kirakatpert. A vállalat vezetőit szabotázzsal vádolták meg. Közülük Papp Simon a legismertebb. Őt előbb halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték, de szaktudását nem nélkülözhették, és az állítólagos szabotőrt hét éven át "visszafoglalkoztatták" a fogságban. Augusztus 10. : emberevéssel vádolt cigányokat ítélnek el jogtipró eljárásban (1782) A cigányokat sújtó jogtipró, előítéletekre alapozott, véres per tette eltökéltté II.
(Borítókép: Ukrán katonák 2022. február 17-én Novoluganszk közelében. Fotó: Anatolij STEPANOV / AFP)
Számos frappáns és megmosolyogtató anekdota akad a magyar szinkronnal kapcsolatban. Az egyik leghíresebb (a több tucat közül) Romhányi Józsefhez, a Rímhányóhoz kapcsolódik, akit a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki rajzfilmsorozatban végzett munkájáért felkérték, hogy az eredeti, angol szövegkönyvet is ő jegyezze. A magyar szinkron hosszú múltra tekint vissza, mely esetében egyszerre tudunk hullámhegyekről és hullámvölgyekről is beszélni. Mégis annak ellenére, hogy személy szerint hogyan is viszonyulunk a magyarul beszélő filmekhez és sorozatokhoz, nem lehet letagadni azt a tényt, hogy a magyar szinkron igazi hungarikummá nőtte ki magát az elmúlt évtizedek során. Erre és még sok más dologra is szeretné felhívni a figyelmet a szinkront bemutató legújabb dokumentumfilm. A stílusosan mindössze Magyar hangja… címre keresztelt dokumentumfilm a magyar szinkron történetét, társadalmi szerepét és egyben leghíresebb arcait – pontosabban szólva hangjait – mutatja majd be. Mindez az alábbi egyperces ízelítőben tökéletesen meg is jelenik, amiben olyan ikonikus (szinkron)színészek szólalnak meg, mint Kálid Artúr, Csőre Gábor, Nagy Ervin, Epres Attila, Molnár Piroska vagy éppen Galambos Péter.
Főoldal Mikrofilm Nagy Ervin azt szeretné, hogy a magyar szinkron világszínvonalú maradjon, és hogy mindenkit megbecsüljenek. "Amit én szeretnék az az, hogy a fiatal generáció úgy nőjön fel, hogy a magyar szinkron még mindig világhírű és világszínvonalúnak számít és a munkájáért mindenki azt a megbecsülést kapja, ami igazságosan jár neki. Anyagilag is" – fogalmazott Nagy Ervin a Magyar Szinkron nak adott interjújában. A színész azt mondta, át akarják rendezni a piacot, ahol az elmúlt 30 évben "modern rabszolgaság" alakult ki, továbbá elegük van abból, hogy ugyanannyi pénzt kapnak most is, mint évtizedekkel ezelőtt. Éppen ezért Nagy Ervin a Szidosz Szinkron Alapszervezettel háborúra készül: nyugati mintára szeretnék szátválasztani a munkadíjat és a jogdíjat. "Egy lengyel kolléga például negyvenszer annyi pénzért dolgozik, mint mi! (…) A lengyelek négyszer annyian vannak, mint mi, tehát igazságos piaci viszonyok között nekünk akkor a jelenlegi gázsik tízszeresét kellene keresnünk" – fogalmazott.
Scherer Péter Ajkán látta meg a napvilágot 1961. november 16-án Scherer József 2021. november 16. Hírek Nagy Ervin 45 éves 45. születésnapját ünnepli Nagy Ervin, Jászai Mari-díjas színművész. Nagy Ervin Dunaújvárosban, 1976. szeptember 25-én született, szülei profi sportolók voltak. Édesanyja, 2021. szeptember 25. Hírek Csőre Gábor 50 éves Ma ünnepli 50. születésnapját a Jászai Mari-díjas Csőre Gábor színművész és szinkronizáló színész, az M5 csatorna műsorvezetője, a Minimax gyermekcsatorna 2021. augusztus 11. Interjúk "A vers az én gyengém" – interjú Kőszegi Ákossal Tavaly ünnepelte 60. születésnapját az ország egyik legismertebb és legkedveltebb orgánuma, aki nem csupán a szinkron területén alkotott maradandót, de 2021. március 28. Interjúk 10+1 kérdés: Rudolf Szonja 10+1 kérdéses sorozatunkban olyan kulisszatitkokra derül fény hétről hétre, amelyeket mindig is tudni akartunk a színészekről, de soha nem kérdezte meg 2021. március 23. Interjúk "Amikor tudod, hogy neked a színház az otthonod, akkor kell mindent feltenni erre a lapra. "
Nagy Ervin akkor szívta fel magát, amikor ezt megtudta. Mégis azt kell mondanom, hogy hasznos volt számunkra ez az ügy, mert kiderült, hogy csoportosan sikerül eredményt elérni. A színész szerint azok számára, akik még értéknek tartják a szinkront, a mostani helyzet a határ. Azt mondja, ha ez az összefogás nem jön össze, nem fognak szinkronizálni. Lesznek majd ilyen-olyan hangok, akik megteszik helyettünk, de a nagy nevek, kvalitásos színészek mind eltűnnek, az iparág pedig megy a süllyesztőbe. Most jött el a legutolsó pillanat, amikor ezt rendbe lehet tenni. A színésztársadalom és az alkotók nagyon nincsenek tisztában az üzleti világgal. Rajkai úgy gondolja, muszáj összezárnia az egész szakmának, hogy megvédjék magunkat egymástól is és megállapodjanak a bérekben és a munkafeltételekben. Van egy tervünk arra, a-tól z-ig kidolgozva, hogyan lehetne rendbe tenni a szinkronipart. Ennek minden eleme megvan, de szükségünk van a kritikus tömegre, ami a szakma 70 százalékát jelenti. Magyarországon először történt meg, hogy szinkronügyben egyszerre jelentős színészek arccal-névvel kiálltak.
Nagy Ervin, még a törvénymódosítás felterjesztése előtt adott interjút a oldalnak a szinkronszakma helyzetéről, amelyben a törvénytervezettől függetlenül is botrányos állapotok uralkodnak. A szakma helyzete rendkívül nehéz, a Katona József Színház színésze, az interjúban egyenesen rabszolgatartást, és háborút emleget: "az elmúlt 30 évben, a szinkron berkein belül kialakult egy modern rabszolgaság, én pedig az ez ellen való tiltakozásnak egyértelműen élharcosa szeretnék lenni. Bátran üzenem a rabszolgatartóknak, hogy készüljenek, mert itt háború készül, nem harc. Amit itt most a Szidosz Szinkron Alapszervezet tel készülünk elindítani, az igencsak fel fogja bolygatni az állóvizet és reményeink szerint átrendezi majd a piaci viszonyokat. Elegünk van abból, hogy manapság is ugyanazokért az összegekért járunk be dolgozni, mint 30 évvel ezelőtt. De nem is ez a fő indíttatásom a dologban, amit én szeretnék, az az, hogy a fiatal generáció úgy nőjön fel, hogy a magyar szinkron még mindig világhírűnek és világszínvonalúnak számít és a munkájáért mindenki azt a megbecsülést kapja, ami igazságosan járna neki.
Abban van az igazi erő. Meg kell mutatnunk közösen, hogy ez tisztán szakmai ügy. Amikor színészházban laktam, sokszor gondoltam arra, micsoda fasza csaj volt ez a Gobbi Hilda. Meggyőződéses kommunistaként is igazi felelősséget érzett a szakmáért, és tett is érte. Én is ezt a felelősséget érzem. Évek múlva jobb lesz úgy belenézni a fiatalok szemébe, hogy én megtettem, amit tudtam, és talán majd azt mondják: ez az Ervin tényleg nem volt annyira hülye. "