Az április 3-ai népszavazással kapcsolatban fontos és elvitathatatlan jognak nevezte, hogy a szülők maguk dönthessenek a gyermekeik szexuális neveléséről. A májusban hivatalba lépő államfő kifejtette, a járvány és a háború mellett lehet, hogy most nem olyan nyilvánvalóan, de léteznek azok a veszélyek, amelyek gyermekeinket fenyegetik, "nem feltétlenül fizikai értelemben, hanem inkább szellemi, lelki biztonságuk vonatkozásában". Novák Katalin emlékeztetett, jövő hétvégén az országgyűlési választás mellett lesz egy nagyon fontos országos népszavazás is, amely lehetőséget ad mindenkinek arra, hogy állást foglaljon arról, hogy a gyermekek biztonságát a szülőknek kell-e elsősorban garantálniuk, illetve a gyermekek szexuális fejlődésénél a szülőknek a jogait kell-e megőrizni. "Édesanyaként számomra nagyon fontos az, hogy a gyermekeink hosszú távú szellemi, lelki, érzelmi biztonságát is garantálni tudjuk" – fogalmazott Novák Katalin. A megválasztott köztársasági elnök szerint a népszavazás lehetőséget ad arra, hogy szülők nyilatkozzanak arról, hogy gyermekeik hosszú távú fizikai, érzelmi, lelki, szellemi biztonságát mennyire tartják fontosnak, és hogyan tudják ezt megőrizni.
"Most ez került veszélybe, hiszen sokan elmenekültek, sokan maradtak, de a magyar óvodákat, iskolákat át kellett alakítani menekültszállásokká" - mondta Novák Katalin. Elmondta, a négy nap alatt azt tapasztalta, hogy "nekünk két hadseregünk van: vannak a fegyveres erőink és vannak a segítőkész magyar emberek". Novák Katalint kérdezték arról is, hogy az ellenzék szerint a kormány nem nyújt megfelelő segítséget a menekülteknek, magára hagyja a civil szervezeteket. "Rémhírterjesztésre most végképp nincs szükség" - mondta a megválasztott köztársasági elnök, hozzátéve, hogy a menekülteket segítő emberek megerősítésére van szükség. Közölte, tudomása szerint több mint 800 millió forint adomány érkezett eddig a 1357-es adományvonalra, az emberek tárgyi felajánlásai mellett pedig a kormány egyenként 500 millió forinttal támogatta a menekülteket segítő hat karitatív szervezetet. Novák Katalin elmondta, Áder János leköszönő köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita sok hasznos tanáccsal látta el.
(MTI) Címlapkép: Facebook/Novák Katalin
Identitáspolitikai és kulturális háború zajlik a hagyományos nyugati civilizációval szemben. " Nyitókép: Sebastian Kaulitzki / SCIENCE PHOT / SKX / AFP. Illusztráció.
2012. 16:35 Baleset Tűz volt a Csillag börtönben Tűz ütött ki a szegedi Csillag börtön 1-es blokkjának kazánházában pénteken kora délután - közölte a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. 2011. 10. 17:35 Szegő Iván Miklós Kult Egy brutális kéjgyilkosság utóélete Hogyan lehet egy ártatlan embert olyan helyzetbe hozni, hogy bevallja az általa el sem követett szörnyű gyilkosságot? Kirják Jánost – párnapos tárgyalás során – halálra ítélték, majd életfogytiglanra. Szegedi csillag börtön száma. Végül 11 évet ült ártatlanul a szegedi Csillag börtönben, mire kiderült, hogy más követte el a bűncselekményeket, amelyekkel őt vádolták. Október 10. a halálbüntetés elleni küzdelem világnapja. 2010. november. 14:20 Napi merítés Tíz éve hozták az első tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést Boi Gyula bűntörténelmi könyvben is említhető rabja a szegedi Csillag börtönnek. Ő ugyanis az első olyan elítélt, akit - családja kiirtása miatt - tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéltek. Ez tíz éve történt, és Boi jó egészségben, békés rabként tölti hétköznapjait a Csillag rácsai mögött - olvasható a oldalon.
Tegnap volt a harminchetedik évfordulója, hogy Richter Richárd három embert ölt meg a szegedi Csillag Börtönben. Az elítélt saját készítésű késével, mindössze néhány perc alatt végzett három művezetővel. Akkoriban még volt halálbüntetés… SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ KÉSSEL ÖLT MEG HÁROM BÖRTÖNŐRT, HÁROM MÁSIK EMBERT PEDIG MEGSEBESÍTETT 1984. október 19-én az Alföldi Bútorgyárban Richter Richárd elítélt három művezetőt megölt, három másik személyt pedig súlyosan megsebesített a Szegedi Fegyház és Börtön fegyenceként – írja visszaemlékezésében a Híradó. Richter összeszólalkozott művezetőjével, majd magához vette a korábban általa készített kést, amivel rátámadt a személyzetre. Az ámokfutót az őrök és a rabok is próbálták megállítani, sikertelenül. A hírzárlat napokig tartott, csak a szirénázó mentőautók érkezéséből lehetett tudni: valami történt. HALÁLRA ÍTÉLTÉK, KIVÉGEZTÉK A tárgyalás 1985. január 2-án kezdődött meg. Csillagbörtön , Szeged. Richter Richárd védőügyvédje elmezavarra hivatkozva megpróbálta elkerülni a legsúlyosabb ítéletet, azonban az elmeszakértői vizsgálat kizárta, hogy a férfi ne lett volna tudatában tetteinek.
1921-ben a rabok foglalkoztatására létrehozták az újszegedi bérgazdaságot, 1938-ban pedig a nagyfai mezőgazdasági egységben is megkezdődött a munkáltatás. A második világháború végén hadifogolytábor működött az épületben. 1960 és 1970 között átfogó felújításon esett át a komplexum. 1962-ben alagút épült a börtön és az üzemcsarnok között. 1986-ban elkészült a "csillag toldalékszárny", és kiépült a zárt láncú biztonsági rendszer. Az átmeneti csoportba helyezettek részére a Dorozsmai úton felépült az úgynevezett "Átmeneti Intézet", amely 1996-ig üzemelt. Ennek helyén 2002-ben adták át a II. objektumot, más néven az "előzetes börtönt". Az utolsó kivégzés Habár a halálbüntetést csak 1990-ben törölték el, a Csillag börtönben végre hajtott utolsó kivégzésére három évvel korábban került sor. A két ember meggyilkolásáért halálraítélt K. ORIGO CÍMKÉK - Szegedi Csillag Börtön. Barnabás akasztása 1987. szeptember 3-án hajnali 4 óra 30 perckor zajlott le a Szegedi Fegyház és Börtön kivégző udvarán. Diktátorok a Csillagban A Csillagban sok híres és hírhedt személyiség raboskodott, köztük Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás is.
Felette van egy betekintő nyílás a "cirkli". Utunk vége felé megtekintettük még az olvasó szobát, a könyvtárat és egy videó szobát is (innen sugároznak egy képújság szerű műsort a börtön hétköznapjairól, például a kisbolt árairól). Mindenütt elítéltek dolgoznak. Elhaladtunk az ún. HSR körlet (hosszú idejű speciális rezsimű körlet) bejárata előtt is. Itt a rácsokon felül teljesen be volt lemezelve a folyosó szakasz is. Itt őrzik Magyarország legveszélyesebb bűnözőit, többek között például a balástyai rém et, a százhalombattai rém et, Magda Marinko t, vagy a hurkos gyilkos t. Erre a részre nem mehettünk be. Ezek a rabok annyira el vannak zárva a külvilágtól, hogy a börtönőrök nagy része sem láthatta még azt a részt. Minden nap ugyanazok az őrök mehetnek csak be és egy nagyjából 2x4m-es harmadik elmeleti zárt tetejű udvaron levegőzhetnek. Csillag börtön | Szeged Ma. Csak a kék eget látják és semmi mást. Utunk végeztével visszatértünk a szolgálati dolgozók épületébe és nekiláttunk az ebédnek. A pincérünk egy életfogytiglanos rab volt.
Mit is mondjak furcsa érzés volt ránézni, tudva ezt róla. Ha viszont a civil életben lettünk volna egy étteremben, és ugyanez az ember szolgál fel, egészen biztos, hogy soha meg nem mondtam volna róla. Fehér ing, fekete nadrág, nagydarab szorgos ember. A homlokáról patakokban folyt a víz, hiszen egyedül volt mint felszolgáló és egyfolytában ki-be rohant a konyhába. A menü zöldségleves és vadas hús tésztával vagy tetszés szerint lehetett még választani rizses húst (csirkehúsból). Kiadós adag volt, én nagyon jól laktam belőle. Egyetlen dolog ami a börtönre emlékeztetett az az evőeszközökön a gravírozás volt: "BV" (Büntetés Végrehajtás). Ilyen kanalat viszont nem lehetett szuvenírnek hazalop... khm hazavinni, mert kifelé menet várt ránk egy újabb fémdetektoros vizsgálat. Végül a hősi halottak falánál megemlékeztünk a hősi halált halt fegyőrökről. Egyedül ebben a börtönben van illetve volt ilyen Magyarországon. Szegedi csillag börtön telefonszam. 1964-ben szökni próbáltak a rabok és egy fegyőrt megöltek, miközben a kulcsokat akarták elvenni tőle.
Szegedi Fegyház és Börtön Alapítás éve 1884 Ország Magyarország Hely Szeged, Mars tér 13, 6724 Elhelyezkedése Szegedi Fegyház és Börtön Pozíció Szeged térképén é. sz. 46° 15′ 26″, k. h. 20° 08′ 14″ Koordináták: é. 20° 08′ 14″ A Szegedi Fegyház és Börtön weboldala A Szegedi Fegyház és Börtön (közismert néven "Csillagbörtön", vagy "Csillag") büntetés-végrehajtási intézet Csongrád-Csanád megye székhelyén, Szegeden. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben: az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével, a férfi elítéltek életfogytig tartó szabadságvesztésével, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Története [ szerkesztés] 1785 -ben II. József császár a szenci fenyítőházat Szegedre költöztette át, a vár kazamatáiba. Szegedi csillag boston.com. A várbörtön 1874 -ig működött, a máig létező büntetés-végrehajtási intézet létrehozásáról 1881 -ben döntöttek.
"Átmeneti Intézet", amely 1996 -ig üzemelt. Ugyanitt 2002 -ben adták át a II. objektumot, az ún. "előzetes börtönt". A Vasasszentpéter utcában 1890 -ben államfogház létesült, amely 1945 -ig működött, majd az épületében szolgálati lakásokat alakítottak ki. Az előzetes letartóztatottakat 1952 -ig a Széchenyi téri törvényszéki "fiókfogházban" őrizték. A második világháború alatt a Béke utcában internálótábor, majd a börtön kezelésében álló "külső katonai fogház " működött 1953 -ig. Az elítéltek foglalkoztatását az intézet mellett működő Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. (jogelődje az Alföldi Bútorgyártó Kft. ) szolgálja. Híres fogvatartottak [ szerkesztés] A "Csillagban" és az államfogházban egyaránt sok híres és hírhedt személy raboskodott: Szálasi Ferenc Rákosi Mátyás Kun Béla Kádár János Boi Gyula [1] Bene László Ember Zoltán Balogh Lajos Szabó Zoltán Magda Marinkó Irodalom [ szerkesztés] Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. Budapest: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.