2. a Találkozás Sátrának bejáratához – A későbbiekben, a letelepedés után, a bíróság már nem a találkozás sátra előtt, hanem az egyes városok kapujában ülésezett. 3. ő nem volt Korách társaságában – Úgy tűnik, az a lányok feltevése, hogy ha apjuk részt vett volna a szervezett lázadásban, akkor elvesztette volna a földbirtokhoz való jogát is. Pinchász | Dáf | Hetiszakasz oldalak. A saját vétke miatt halt meg – Talán arra a vétekre utal, amelyet az egész sivatagi nemzedék elkövetett: nem bíztak benne, hogy el tudják foglalni Izrael országát. Maga a kifejezés mindenképpen nehezen érthető, hiszen a lázadásban résztvevők is értelemszerűen saját vétkük, és nem másoké miatt haltak meg. és nem voltak fiai – A szöveg legvalószínűbb értelmezése az, hogy ha lettek volna fiai, akkor a lányainak nem lehetne örökösödési igénye. Mivel azonban az ókori Keleten az örökösödési jog jóval komplexebb volt annál, minthogy mindent és mindenkor a férfiak örököltek volna, ezért elképzelhető, hogy bizonyos esetekben az alanyi jogú női örökösödés szintén létezett.
A nagy 12. századi kommentátor, Ibn Ezra idősebb kortársa, Judá Hálevi nevében idézi a vers egy másik lehetséges olvasatát: "A saját vétke miatt halt meg fiak nélkül". 4. Miért vesszen el apánk neve – Úgy tűnik, az volt a közvélekedés, hogy valakinek a neve csak addig marad fenn, ameddig egy földbirtokhoz kapcsolódik. A nevet az unokák vitték tovább. Adj nekünk birtokot – Héberül: אחוזה ( áchuzá). Adományozott és nem örökölt birtokra vonatkozik a szó, és nem teljesen szinonimája a következő versekben öröklődő földtulajdonnak fordított נחלה ( náchálá) szónak. 5. Mose az ügyüket az Örökkévaló elé vitte. - A magyarázók egy része (pl. Tárgum Jonátán) ebben pozitívumot lát: Mose arra tanítja a későbbi korok bíráit, hogy ne szégyelljenek tanácsot kérni, amikor nem tudnak valamit. Egy másik magyarázat szerint (Bemidbár rábá 21:12) viszont Mosének túlzott önbizalma (lásd: Dvárim 1:17) miatti büntetésként kellett szembesülnie azzal, hogy ő sem tud mindent. Művek mutatója | Irodalmi alakok lexikona | Kézikönyvtár. 7. adj nekik örökölhető birtokot – Héberül: אֲחֻזַּת נַחֲלָה ( áchuzát náchálá).
A Barnard's Crossing-i zsidók valósággal beleszerelmesednek az új rabbiba, aki gyönyörű férfi, szirupos beszédeket mond, és tökéletesen rabbis megjelenésű. A hitközösség fejesei hamar neki is állnak távollétében megfúrni Smallt, s próbálják pénzzel és szép szavakkal megvenni az öreg rabbit. Mindeközben Dávid rabbi Jeruzsálemben el van bűvölve az országtól, haza se akar menni, sőt már a rabbisághoz sem fűlik a foga. Míg az ember eljut idáig a sztoriban, négyszer alszik el, ennek megfelelően a könyvet is négyszer ejti bele a fürdővízbe. Kétszáz oldal után végre jön a bűneset, meggyilkolnak egy vén autókupecet, akit történetesen Small is ismer, éppen a merénylet napján találkoznak. Nyomoz a rendőrség, nyomoz a titkosszolgálat, nyomoz mindenki, éppen csak David nem nyomoz – viszont éppen ő az, aki száz oldallal később megfejti a rejtélyt. Egy magazinfotó nyomán éppoly hirtelen és megmagyarázhatatlanul ugrik ki elméjéből a megoldás, ahogy Pallasz Athéné pattant elő Zeusz fejéből. Se nem krimi, se nem jó, ha viszont a konyhaasztalunk egyik lábából éppen két és fél centi tört le, akkor ez a könyv remek szolgálatot fog tenni, garantáltan megszünteti a billegést.
A 4. versben említett két fogalom kombinációja, melynek jelentése: olyan földbirtokot adományoz nekik Isten, amelyet utána tovább örökíthetnek. 8-11. A konkrét, dramatizálva elmondott jogeset után az Örökkévaló kihirdette az öröklésre vonatkozó általános szabályt. A lányok örökösödésére a szöveg az itt a kontextus miatt "átruházni"-nak fordított להעביר ( leháávir) igét használja, míg a fiúk örökösödésére a לתת ( látet), "adni" igét. Reb Tevje a Tórában – miért nem szólt előre Isten? Eredeti kommentár: David Sedley Jönnek a lányok, és szólnak, hogy joghézag van. Elmondják, mi a hézag, és a Jóisten megalkotja a törvényt. De a lányok közbelépése nélkül ne látta volna Isten a problémát? Celofchád lányai tulajdonképpen egy szabályozatlan területre, joghézagra hívják fel a figyelmet. Viszonylag ritka, de előfordulhat, hogy az embernek öt lánya születik, fia viszont egy sem. Így járt Reb Tevje Anatevkában és a Biblia egyik fontos mellékszereplője, Celofchád is. Először akkor hallunk róla, amikor a halálhíréről értesülünk.
Jaakov Haber egy rabbi csaknem harminc éve tanítja a zsidókat a zsidó örökségről. Életrajz Ben szentelték Haber rabbit Jeruzsálem Rabbi írta Chaim Pinchas Scheinberg a Yeshivah Tóra-érc és Chacham Avrohom Ochana, a Yeshivah Ahavat Shalom. Évi felszentelése után Izrael, Haber rabbi visszatért szülővárosába Buffalo, New York 1979-ben családjával megalapította a Buffalo Tóra Központot. Tíz Buffalo-éve alatt spirituális vezetőként szolgált, először az Amherst zsinagógában, majd az Achei Tmimim (más néven Saranac zsinagógában) gyülekezetben. Onnan ment Melbourne, Ausztrália ahol a rabbi megalapította az ausztrál Tórai Intézetet, egy felnőttképzési programot. Haber rabbi ezután visszatért az Egyesült Államokba, hogy a zsidó oktatás nemzeti igazgatója legyen Ortodox Unió. Olyan tanulási programokat hozott létre, mint a Pardes projekt. Haber rabbi volt a Bais Tóra gyülekezet ravája Monsey, New York ahol a rabbit követte Berel Wein. Jelenleg Haber rabbi a TorahLab elnöke. Az angol és héber könyvek szerzője.
[2012. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 21. ) BarabásLab at Northeastern University's Center Complex Network Research (angol nyelven) (HTML). [2014. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 23. ) BarabásiLab. Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve; szerk. Alanna Stang; Open Books, Bp., 2021 Database of Members: Albert-Laszlo Barabasi. Academia Europaea. ) Hálózattudomány, és gazdasági alkalmazásai. Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Kutatási és Fejlesztési Központ, 2010. február 1. ) Barabási Albert-László adatlapja a Mindentudás Egyetem honlapján. augusztus 28. ) Balázs Géza: Új tudományos-ismeretterjesztő stílus – A hálózatkutatás alapművei., 2009. december 13. ) További információk [ szerkesztés] Magyar nyelvű előadásai videókon [ szerkesztés] A hálózatok csodálatos világa Mindentudás Egyeteme, 2005. október 10. Humán mozgások statisztikus fizikája, Barabási előadása a Műegyetemen, 2010. január 29.
(Amerikai egyetemistáknak köszönhetően az Internet Movie Database segítségével az is megállapítható, melyik hollywoodi színész mekkora távolságra van bármelyik kollégájától. Az átlagos arány ezúttal öt. ) Innen egyenes út vezet a hálózatok egyik alapvető jellemzőjéhez, a kis világokhoz. A kommunikációelmélet kedvelt tézise a világfalu elmélete. Az internet és a modern tömegkommunikáció eszközeinek köszönhetően a 20-21. század fordulójára bárki könnyedén elérhetővé vált, mindegy, hogy éppen hol tartózkodik és mit csinál. A gyorsuló világ egyben szűkült is. Mindez nem lenne lehetséges középpontok és összekötők nélkül, akik/amelyek arról gondoskodnak, hogy a kisebb hálózatok egy vagy több nagyobb hálóvá kapcsolódjanak össze - ez az internet működésének egyik alapelve. Az olyan szájtok, mint a Google vagy a Yahoo! ilyen középpontokként szolgálnak, ahonnan több millió más weboldalt érhetünk el egyetlen kattintással. Barabási Albert-László és kutatócsoportja a web "átmérőjét" is meghatároza: eszerint átlagosan 19 kattintásnyi távolságra vagyunk bármilyen más oldaltól.
Ebbe az izgalmas területbe enged betekintést Barabási Albert-László, a hálózatkutatás egyik kiemelkedő nemzetközi szereplőjének előadása a Pécsiközgáz szervezésében, 2015. november 23-án. Barabási Albert-László kutatásai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a hálózatelmélet számos tudományterületen alkalmazott elemzési eszközzé váljon. Az általa bevezetett skálafüggetlen hálózat fogalma arra a megfigyelésre épül, hogy a nagy, komplex hálózatok szerkezete nagyon hasonló, legyen szó akár egy közlekedési hálózatról, társadalmi hálózatról vagy fehérjék kapcsolatrendszeréről. Ez a speciális szerkezet azt jelenti, hogy ezekben a hálózatokban a kicsi, kevés kapcsolattal rendelkező szereplők mellett mindig jelen vannak a nagy, sok kapcsolattal rendelkező és így a hálózat gerincét alkotó szereplők, elemek. A szerkezeti hasonlóság mellett az is kiderült, hogy ezeket a komplex rendszereket hasonló dinamika vezeti: a fejlődés során a nagyobb szereplőknek nagyobb esélye van arra, hogy újabb kapcsolatokat halmozzanak fel, így alakulnak ki a nagy, központi szereplők, elemek.
Részletes leírás Minden könyv öregszik, de a Behálózva szemlátomást olyan, mint a jó bor. Miközben egyre nagyobb a zaj körülöttünk, ez a könyv olyan egyszerű tájékozódási szempontot kínál - a hálózati gondolkodást -, amely az idők folyamán egyre inkább kulcsfontosságúvá vált. - Barabási Albert-László "Amint megérted a fogalmakat, egy intellektuális detektívregényben találod magad. Barabási egy olyan nyelvet alkotott, amelynek segítségével érdemben beszélhetünk a hálózatok szerkezetéről. " - The New York Times "Izgalmas és provokatív, kiváltképp a könyv gondolatainak komplex jelentőségét, illetve a jövőre gyakorolt hatását illetően. " - Science KOKTÉLPARTI. TERRORISTA SEJT. BAKTÉRIUMTENYÉSZET. NEMZETKÖZI CSOPORTOSULÁS. Mindegyik hálózat. A 21. század elejének talán legfontosabb tudományos felfedezése annak realizálása, hogy minden hálózat azonos szervezőelv alapján jön létre, és egyszerű, de hatékony szabályok révén működik. Barabási Albert-László ezeknek a rendszereknek a működését vizsgálja a tudományokban, az üzleti és a mindennapi életben.
Barabási Albert-László: Behálózva - a hálózatok csodálatos világa - YouTube
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Kutatási területe [ szerkesztés] A komplex hálózatok elméletének területén elért eredményei meghatározóak. Az ő munkája nyomán vált fontos kutatási területté a skálafüggetlen hálózatok tanulmányozása. Ilyen, kiegyenlítetlen kapcsolat-eloszlású hálózatokat a természettudomány és szociológia legkülönbözőbb területein megfigyelhetünk. A skálafüggetlen hálózatok megjelenését Barabási a preferenciális kapcsolódás jelenségével magyarázta. Egy növekedésben lévő hálózatban akkor beszélünk preferenciális kapcsolódásról, ha egy csúcs kapcsolatgyűjtő képessége a már összegyűjtött kapcsolatainak számával arányosan növekszik. Az általa és tanítványa által kidolgozott modell a Barabási–Albert-modell szócikkben található. Ő és kutatócsoportja a web "átmérőjét" is meghatározta, e szerint átlagosan 19 kattintásra vagyunk a jelenleg fellelhető bármely internetes oldaltól. Kutatásai a hálózatokról a kommunikációelmélet egyik kedvelt tézisét, a világfalu -elméletet, illetve a hatlépésnyi távolság törvényét is megerősítik.