Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
"basszus, csak egy sima vereség kellett volna, hogy a válságban rákenjünk mindent az ellenzékre, erre megnyertük. A francba.... "
Gyerekünk nem csak anyas, hanem apás is, így -féleségem el tud járni barátaival, és én is másik napon az enyemeimmel. Win win, bébiszitter szoktatunk, így már 1x randizni is el tudtunk menni. De ha csak a kérdésre szorítkozok, teljesen megváltozott a napok dinamikája. Gyerek az autóban szabályok ausztriába. Egyszerűen többen vagyunk, több a feladat, és probaljuk ezeket optimalizálni. Első hozzászólok egyike írta, hogy egy egy mosoly bearanyozza a napot, és elfelejted amikor nem épp tudnerien viselkedik a kicsi. (Nem pont így fogalmazta meg). Lényeg, hogy ehhez is lehet adaptálódni. Fontos a kölcsönös támogatás, mert különben nem értik meg egymást a felek, nem lesz idővel miről beszélgetni. Nem ment rövidebben na.
Ezt a kérdést puszta kíváncsiságból teszem fel, nem voltam még ilyen helyzetben. Tehát, tegyük fel hogy egy muszlim gyerek Magyarországon állami iskolába jár, és aktívan gyakorolja vallását. Mi változott az életedben, amikor családot alapítottál? (házasságot kötöttél, gyereked született) : hungary. Ha az egyik kötelező ima pont egy tanóra idejére esik, milyen szabályok vonatkoznak arra, hogy a tanár kienhedheti-e a gyereket imádkozni? Közelessége kiengedni, eldönthei, hogy kiengedi-e vagy esetleg tilos kiengednie? Tudom, nem szokványos kérdés, de tanárokat is megkérdeztem, és ők sem tudták a választ. (A kérdés ugyan úgy vonatkozhatna a Magyarországon dolgozó muszlimokra, de ugye ott ez inkább az illető főnökétől, a munka típusától, helytől, stb. függ, szóval azt nem lehetne egyben megválaszolni)
Nem hiszem, hogy megveti a waldorf, montessori vonalat, már régebben is tett fel videót ahogy kisebb korában gyümit vág a kislány. Montessoriék korán javasolják a kés bevezetését kicsiknek (hozzáteszem, hogy korának megfelelő eszközzel, ujjakat védő sapkákkal pl. ) szóval megtanulhatta ügyesen kezelni. Ettől függetlenül azért szájba ne.
Emiatt a valósághű írásai miatt a realizmushoz és a naturalizmushoz sorolja az irodalomtörténeti írás. Móricznak gyakori témája a vidéki szegénység, a parasztság életének bemutatása. Móricz Zsigmond utolsó éveinek szívbemarkoló, nagyhatású remekműve az Árvácska. A történet a 20-as évek Magyarországán, a Kecskemét környéki tanyavilágban játszódik. Egy 7 éves lelenckislány kegyetlen sorsának néhány évét választja témaként. Az emberi kegyetlenség, lelki elvadultság, gonoszság megdöbbentő tényei jelennek meg az epizódokban, a természetes erkölcsöket nem ismerő elaljasodás – szadista és értelmetlen kínzások, elvetemült gyilkosságok sora. Történelem - Tankönyv, iskolai segédkönyv. Műfaja kisregény, 7 darab zsoltárból áll. A mű mögött az örökbefogadott lelencleány, Csibe gyermekkori élményei húzódnak meg. Őt is az állam nevelte fel, tanyán, falun, iskola nélkül. Littkey Erzsébet, már nem tudta elviselni kegyetlenséggel és megaláztatásokkal zsúfolt sorsát, ezért halálba meneküléssel szeretett volna megszabadulni problémáitól. Az író öngyilkosságra készülésekor találkozott vele, ugyanis egy hídról akart leugrani.
Kis Jánost nyomorúsága, szegénysége szinte érzelmek nélkülivé teszi, aki minden normális emberi kapcsolattól elidegenedett. Élete legfőbb hiányának, az evésnek a betöltése és a bosszú az urak ellen egyaránt a lakodalmi nagyevésre ösztönzi – ez vezet halálához, hiszen agyoneszi magát, a végén "belefullad" az ételbe. A novella a realizmus és a meseszerűség között ingadozik: realista, ahogy a szegény ember érzéseit, gondolatait, sorsát, életét bemutatja az elbeszélő; alig hihető azonban a halála és a bosszúállás módja egy józan ember részéről. Az evés a mű vezérmotívuma: ez a cselekmény mozgatórugója, a főszereplő vágyainak középpontja, és az evés hiánya a legfőbb tragédia az életében. A novellában lelassul az idő a lakodalombeli evés leírásakor: az elbeszélő részletesen, képszerűen tárgyalja, hogy mit és hogyan eszik Kis János, és hogy közben milyen gondolatai, érzelmei támadnak: ezzel drámaivá teszi a jelenetsort, és hatásosan készíti elő a végkifejletet: a halált, amely egyszerre komikus-groteszk és tragikus is.
A mű utolsó mondata is a főszereplő szegény és kirekesztett sorsát erősíti meg. Móricz Zsigmond elbeszélő művészete áttörte azokat az egyre áttörhetetlenebb határokat, melyek az elitet az átlagolvasótól elválasztják. Neki sikerült, hogy egy személyben legjobb és legolvasottabb prózaírónk legyen.