Én is rögtön saját magamban bizonytalanodtam el. Hogy én valamit rosszul látok. Sokan eszik ezeket a növényeket: nem is sejtik, valójában mérgezőek - HelloVidék Hogy valamit nem látok. Hogy béna voltam, mert észre kellett volna vennem. Meddig mérgező az ozone. Hogy Ő nem is olyan, mint amilyennek én látom… A mérgező szavak valójában mérgező, ha már a véredbe kerülnek, hatni kezdenek… Mert van a látszat, amit a világ és mások láttatnak. És igen: a látszat felszínességében talán valójában mérgező látok mindent. Talán nem láttam mindent. De nem a látszat és nem a felszín a lényeg. Ezt valahogy mindig zsigerileg tudtam.
Az ózon megbontja a baktrériumok sejthártyáját, a foszfolipidek és lipoproteinek oxidálása által. Megakadályozza a gombák sejtnövekedését – bizonyos stádiumokban, a vírusok sejtekhez kapcsolódásának akadályozásával pedig a vírusok szaporodása ellen hat. A sejteket gyenge enzim bevonatuk sérülékennyé teszi a vírusok betörése ellen, de így egyben az oxidációra is érzékenyek lesznek. Az ózon aktív oxigén molekulája így eloxidálja és megtisztítja a testet a vírusos sejtektől, amiket a szervezet egészségesekkel pótol. Az ózon oxidálja a rosszindulatú sejtek külső lipid falát is. Keringési betegségek esetén az összetapadt vörösvérsejtek gátolják a vérkeringést a kis hajszálerekben, és csökkentik az oxigén-felszívódást is. Az ózon megszűnteti az összetapadást, és helyreállítja az oxigén-szállító képességet. KillStinx :: Gyakori kérdések. A szövetek oxigén-ellátása nő, mivel egyrészt nő a nyomás az artériákban, másrészt csökken a vér viszkozitása. Az ózon oxidálja a felesleges lerakódásokat az erekben, kitisztítja a véredényeket.
Az általunk gyártott nagy teljesítményű berendezések ára 100 000 Ft környékén alakul, így már az otthoni védekezésben is használható. – Tehát akkor mit lehet vele fertőtleníteni? Tárgyakat, ruhát, eszközöket, kezünket? – Mindent, ami nem élőlény! Ugyanis élőlényekre veszélyes, hiszen sejtszinten roncsolja az élő organizmusokat! Ebben áll kivételes fertőtlenítő tulajdonsága Az ózonkezelés alatt tilos egy helyiségben tartózkodni a generátorral! A jelenlegi járványban használják orvosi rendelő, váróterem fertőtlenítésére, de például a nyugati határainkon ezzel fertőtlenítik a határőrök egyszer használatos maszkjait, hogy lehessen újra használni. Mert sajnos oda sem jut elég, így nem dobhatják el. Tehát a legkisebb tárgyaktól nagyobb helyiségekig bármire megfelelő. – Ezek szerint van kockázata. Karantén utáni fertőtlenítés! - Ózon Family. És káros mellékhatása? – Egészségügyi kockázata csak akkor van, ha a kezelés közben a gép mellett tartózkodunk. Összehasonlítva a klór vagy a hypó kockázatával, elmondhatjuk, hogy semmivel nem veszélyesebb.
lépés - Az időzítő lejárta után, várjon további 30 percet, és azt követően alaposan szellőztesse ki a kezelt teret. Helyiség Méret 5000 mg/óra 10 000mg/óra Gyakoriság Autó 5 perc Egyszer egy héten Fürdőszoba 10 m² 7 perc Kétszer egy héten Konyha 20 m² 15 perc 10 perc Hálószoba/Iroda 30 m² 30 perc Nappali 50 m² 45 perc Garázs 60 m² 60 perc 40 perc Ha a szóban forgó anyag látható helyen van a kezelendő térben, az ózongenerátor megsemmisíti a felületeken lévő penészt és a levegőben található spórákat. Meddig mérgező az ózon teljes film. Az ózonkezelés ismételt használata után a penész színe megváltozik (szürkéből fehérré), és ezt követően fehérítővel könnyedén eltávolítható. Ha a penész a falak mögött vagy a felületek alatt van, akkor az nem kerül kapcsolatban az ózonnal ahhoz, hogy megszüntesse azt. Tehát manuálisan kell, gépi segítség nélkül kell eltávolítania a nem látható penészt, hogy véglegesen eltünjön a helyiségben. Ha nem tudja könnyen eltávolítani a nem látható penészgombát, akkor rendszeresen ózongenerátoros kezelést kell használnia a levegőben lévő spórák elpusztításához, azok kialakulásának megelőzéséére.
Még egy dologra hívnám fel a figyelmet, érdemes megnézni, hogy az egyes készülékek milyen tanúsítványokkal rendelkeznek. Az AeraMax professzionális légtisztítókat például a Nemzeti Népegészségügyi Központ is bevizsgálta, amit tanúsítvány igazol" – részletezte a kiválasztás szempontjait Pataki Gábor. Forrás: EgészségKalauz
Foto: NASA National Aeronautics and Space Administration A repülés iránti érdeklődésemet egy Edelény mellett megrendezett honvédelmi repülőnap keltette fel már a felső tagozat idején, és fokozatosan váltottam a biológiáról a repülésre. Az érettségi idején a pályaválasztásnál így a repülőgép-vezető ágazatot választottam. Ki gépen száll fölébe annak térkép e táj. A sorkatonai szolgálat után– ahol rádiólokátor kezelőként szintén műszaki területen gyarapodtak az ismereteim – következett a szakszolgálati engedély megszerzése a repülőmérnöki képesítéssel. Rövid MALÉV-es típusmérnöki ténykedés után a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Gyűjteményének vezetőjeként vált "munkaköri kötelességgé", mindkét terület követésével hivatássá. Az űrhajózás-űrkutatás témában pedig újabb lökést jelentett, hogy megismerkedtem Dr. Horváth András csillagász barátommal, aki akkor a Planetárium igazgatójaként, elismert ismeretterjesztőként fogadott bizalmába, és évek során több, ezzel a területtel foglalkozó könyv, kiadvány (pl. Űrtan, Űrkorszak) társszerzőjeként dolgoztunk együtt.
Akkor még nem tudván úszni csak az ott lévő nagyobbaknak köszönhető, hogy ma ezeket elmondhatom. Ettől kezdve számos "tervrajzot" vetettem papírra különböző megoldású rakétákról. Ezek színvonalát jól mutatja, hogy kerékpár– (láb) – hajtás és vízsugárhajtás is szerepelt közöttük… Idővel persze komolyabbra fordult a dolog és nyilván a pár évvel később rongyosra olvasott Verne könyvek – főleg az Utazás a Holdba és a Hold körül – is tovább mélyítették az ifjonti műszaki érdeklődést. Még néhány sci-fi kiadvány és televíziós műsor – például az akkor közkedvelt Delta – és játékfilmek, valamint az akkori sajtóban (Pajtás, Népszabadság) közzétett képregények is segítettek fenntartani az érdeklődésemet a téma iránt. Ki gépen száll fölébe annak. Talán furcsa, de az akkor elég nagy számban megjelentetett űrhajózási-űrkutatási témájú bélyegek is hozzájárultak ehhez, mert mint az akkori fiúk nagy része, persze hogy én is gyűjtöttem bélyegeket. A NASA AS11-40-5886 jelzettel azonosított képe – az egyetlen felvétel, amelyen Armstrong a Hold felszínén életnagyságban látható.
A daytoni látogatás alkalmával éppen egy szovjet vendégkiállítást fogadtak a Légierő Múzeumában – egy életnagyságú Lunohod makett Pontosan mit értesz ezeken a hatásokon? Például a nem, vagy csak szinte beláthatatlan idő alatt lebomló műanyagok kivezetését a természetből, a környezetszennyezések elkerülését, a vegyszerek használatának alapos átgondolását, a hulladék-szemét jóval nagyobb arányú visszaforgatását, hasznosítását, a fegyverzetek – főleg a tömegpusztító és nukleáris eszközök – felszámolását és még jó pár, már évtizedek óta ismert károsító tényező visszaszorítását, megszüntetését. Egyébként éppen az űrhajózás és űrkutatás esetében is kiemelten fontos lenne a kialakult űrszemét megfelelő kezelése – a meglévő törmelékek felszámolása, újabbak kialakulásának elkerülése. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj…. Vagyis először a házunk táján tegyünk rendet, és utána vessük a szemünket – pontosabban kiránduló, telepesítő vágyainkat – más világok felé. Northrop "Gee-Whizz" kísérleti rakétaszán, John P. Stapp orvos-ezredes kísérleteinek egyik eszköze (National Museum of the USAF) Az pedig egy "egész estés" kérdés lehet, hogy egyáltalán szükség volt-e és van-e akár a Hold, akár más égitestek emberes tanulmányozására.
Az 1992 és 1995 közötti boszniai háborúban, amely csaknem százezer halottat követelt, voltak bűncselekmények is (gyilkosság, deportálás, túszejtés, kitelepítés, nemi erőszak) – állapította meg a tényekre hagyatkozva a hágai törvényszék. És volt Srebrenica! És nincs magyarázat, hogy hogyan történhetett meg, függetlenül attól, hogy nevük van a bűnösöknek. A Kárász Kikötő wbeoldala. A tehetetlenség-érzet, hogy ezt képtelenség volt megakadályozni, megmarad. Egyéni felmentés lehet, hogy nem tudtuk a háborúról döntést hozókat befolyásolni, hogy hiába emeltünk szót a háborús ideológia, a kirekesztés, a gyűlölet, a hatalomvágy ellen, és hiába mondtuk, hogy minden konfliktusra van kompromisszumos, békés megoldás is, ez nem volt elég.. Nem volt elég például Ukrajna esetében sem, ahol már három éve háború van, ahol már tízezernyi ember odaveszett, és ahol legalább 2 millió ember kénytelen volt elmenekülni otthonából és máshol találni menedéket. A háborúért a fejlett Nyugat az USÁ-val, az EU-val és a NATO-val együtt Oroszországot hibáztatja, és gazdasági szankciókat vezetett be ellene (ugye, ilyen is volt Kis-Jugoszlávia esetében is), az áldozatok és menekültek pedig – statisztika.
Akik az ország másik felén vannak, még jobban félnek, mert ők saját szemükkel nem látják ezt, és tudjuk, attól félünk igazán, amit nem látunk. Féltik a nyugalmukat, az elmúlt tíz év alatt felépített, betonnak hitt álmaikat. Félnek, hogy visszajön a rém, a járvány. Szinte mindenkinek van valaki a családjában, akit gyászol. Minden beszélgetésben előkerül egy-egy szeretett rokon emléke. A híd közepén egy anya a járványban eltemetett fiáról beszél. Van még két fia. Minden napját átjárja azóta egy érzés. Sokan jöttek, mert a félelem hozza igazán össze az embereket. Keresni kezdik egymást barátok, rokonok, ismerősök. A békemenetet április 3-án folytatjuk. Még véget sem ért, még itt sem hagyott bennünket egy napi iszonyat, most jön a másik. A háború. Ez a szó kibújik a történelemtankönyvekből, és újra értelmet nyer. Vuhanban először azt mondták, piaci baleset valami denevérrel. Világjárvány lett belőle. Most azt mondják, védett atomerőművek, tárgyalások, csak bosszú, csak jogos-jogtalan követelés. És fogalmunk sincs, mi lehet, mi lesz belőle.