Figyelt kérdés Gondolom, mem csak a 24 bitesnél van így. Ki találta ezt ki? Miért a zöld(a sárga és a kék keveréke) a harmadik szín? Tudom, hogy így is meg lehet minden színt jeleníteni, de miért nem a sárga? Úgy logikusabb lenne, nem? 1/7 anonim válasza: 65% Mert a fényszínek alapvetően úgy néztek ki a fénycsőn, hogy ergébé baszki:D 2020. nov. 18. 18:45 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 anonim válasza: 65% Van a CMYk kódolás is, a nyomtatók például azt használják. Abban van sárga. A monitoroknál, tévéknél az RGB lett a szabvány. 2020. 18:49 Hasznos számodra ez a válasz? 3/7 anonim válasza: 100% Piros, kék és zöld fény keveréke kb fehéret ad, piros, kék, sárga valami fakó barnás szutykot. Kettőt találhatsz miért az előbbit használjuk. 19:00 Hasznos számodra ez a válasz? 4/7 anonim válasza: 100% A TV-knél az additív színkeverési modelt használják, ahol a piros-kék-zöldből keverik a szineket. A nyomdánál a szubsztrakív színkeverést. HAON - A kék és zöld keveréke különleges látványt nyújt. Cián, magenta, sárga. Meg a biztonság kedvéért tesznek hozzá még feketét is, hogy a fekete tényleg fekete legyen, ne valami zöldesbarnás trutymó.
Pl. a Paint is RGB-ből kever ki minden színt. Temperával miért nem működnének? 4/22 anonim válasza: 100% azért mert van összeadó színkeverés, amikor fényt keversz, azaz a keverék "több" lesz és van a kivonó színkeverés, amikor (tulajdonképpen fényelnyelő) festékeket keversz és a keverék "kevesebb" lesz. az elsőnél a három alapszín (piros, zöld, kék) keveréke fehér, a másodiknál a három alapszín (piros, sárga, kék) keveréke fekete. 10:36 Hasznos számodra ez a válasz? 5/22 anonim válasza: 100% Három színből egyébként sem lehet kikeverni minden emberi szem által látható színt, csak a nagy többségüket. Se monitorral, se temperából. Sulinet Tudásbázis. Az emberi szem úgynevezett gamutja (azaz a színtartomány, amit látunk) egy speciális koordinátarendszerben ábrázolva patkó alakú, három szín additív keverésével (pl. monitor) viszont ebből csak egy háromszöget lehet lefedni: [link] Ha additívan keverünk pirosat, zöldet és kéket, akkor egy viszonylag nagy háromszöget lehet így lefedni, nagyobbat mint mondjuk piros, sárga és türkiz színekkel.
Ennek magyarázata, hogy a monokromatikus sugárzás maximálisan telített színű. A festékek véges színtelítettségűek, ezért nem állítható elő belőlük ideális komplementer színinger-együttes (additív színkeverésnél például nem fehér, hanem szürke jön létre). Az ábrán ugyanannak a sárga színnek eltérő komplementerei jönnek létre. Az egyik megvilágítás kb. 2800 K (izzólámpa), komplementere a 435 nm-es indigó, a másik a kb. Zöld Archives - Gubanc. 5000 K színhőmérsékletű hidegfehér, ennek komplementere a 480 nm-es kék. Az 575 nm-es sárga komplementere 3600 K színhőmérsékletű megvilágításban pedig már ibolyaszínű (kb. 380 nm, de a bíbor tartományba is eshet). Spektrálisan egyenlőtlen eloszlású színingerek keverése metamériát eredményez. Ezeket a különböző megfigyelők (például színtévesztők) különbözőnek érzékelik; tehát egyesek színtelennek, mások elszíneződöttnek látják ugyanazt a felületet. Fizikai tulajdonságok [ szerkesztés] Színingerek additív keverése azok eredeti világosságánál világosabb fényérzékletet hoz létre, így létrehozhat fehéret is.
Additív színkeverésben szürkét eredményeznek. A vörös és zöld keveréke a közhiedelem szerint komplementerei egymásnak, keverésük valójában barnát eredményez. Ennek magyarázata, hogy a magyar nyelvben nincs egyértelmű megfelelője az angol cyan szín-névnek (amely valójában zöldeskék). A háromdimenziós anaglif technikában vetített vörös–zöld képet az emberi érzékelés fekete–fehérként érzékeli, ám általános világítási környezetbe helyezve észrevehető, hogy a keverékszín barna. A színkör általában a telített színeket tartalmazza, és úgy tekinthető, mint a színtér egy síkmetszete. A színtér tehát nemcsak a telített színeket tartalmazza, hanem a telítetleneket is, valamint a sötét és világos színeket is. Ha a színkör két átellenes pontját összekötő átmérő komplementer színeket jelöl ki, ez kiterjeszthető a színtér bármely térbeli átmérőjére is. Philipp Otto Runge [5] például szabályos gömb alakú színteret határozott meg. Chevreul a síkban értelmezte a komplementer színeket [6] Technikai jelentősége [ szerkesztés] A színes televízió csak úgy állíthat elő fehér színű részleteket a képernyőn, ha a képcső világító pontjainak anyaga (ú. n. foszforok) additív komplementer hármast alkotnak.
Szubtraktív színingerek keverése azok eredeti világosságánál kisebb fényérzékletet kelt, szélsőséges esetben feketét (azaz, a fény hiányát). A komplementer színek fogalmát a színes fényekre vonatkoztatjuk. Ez származhat fényforrásból, de származhat valamely felületről származó reflexióból. A színelméletben értelmezett színtereket általában úgy fogalmazzák meg, hogy a színtér átellenes színei egyben komplementerei is legyenek egymásnak. Megfelel ennek a feltételnek a CIE színháromszög is. Ellentétes színek rendszere [ szerkesztés] Hering-féle színkör, amelynek átellenes színei komplementerei egymásnak (red–green, blue–yellow). Jelölések az NCS szerint Philipp Otto Runge -féle Színtér. Felül a világos és a sötét nézet, alul ezek síkmetszete Az ellentétes színek rendszerének első leírása Sigfrid A. Forsiustól származik (1611), [1] [ nincs a forrásban] amelyet Ewald Hering írt le tudományos igénnyel (1874), [2] majd Anders Hård vezetésével fejlesztették színminta atlasszá 1920-tól kezdődően.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Krémek mázak bevonatok Poharas krémek Almás Diós-, Mákos- Mogyorós-Mandulás Gesztenyés Hájastészták Kenyerek, keltkalácsok Kókuszos Kuglóf Lapsütéses Lepények Mézes Muffin készítés Édes muffin receptek Sós muffin receptek Piskóták Pogácsák Rétes, béles Rétestöltelékek Sajtos, sós Sütés nélkül Teasütemények Torták, Gyümölcstorták Túrós Ünnepi Különleges Vegyes Gesztenyerudak Hozzávalók: 15 dkg RÁMA margarin, 15 dkg cukor, 25 dkg gesztenye massza, 10 dkg darált keksz, 3 ek rum, kevés tej, (kakaó, vagy csokoládé). Gesztenyemassza készítése. Elkészítés: A margarint keverjük habosra a cukorral, adjuk hozzá a darált kekszet és a rumot. Dolgozzuk jól össze, ha túl száraz kevés tejet adunk hozzá. Formáljunk egy hosszú rudat belőle, amit 3 cm-es darabokra vágunk, majd ezekből kis rudacskákat készítünk. Érdekesebbé tehetjük, ha kakaóporba, vagy csokoládéba forgatjuk.
Bár tortakrémként vagy az ünnepi pulyka töltelékeként még valamelyest elsüthetjük, ha netán ilyen kerül a kezünk közé, de ilyenkor nyilván keveredik némi csalódottság is az ételbe, hiszen azt reméltük, hogy otthon már nem szorul korrigálásra az, amit a boltban veszünk. Azt, hogy jó minőségű gesztenyemasszával van-e dolgunk, az összetevők átolvasása mellett otthon, szemrevételezés után is megállapíthatjuk: minél világosabb a termék, annál jobb, ha feltűnően sötét árnyalatú vagy pöttyözött, az arra utalhat, hogy az előállítása során nem fordítottak kellő gondot a gesztenye puha, belső héjának eltávolítására. Mi a gesztenyemassza? Gesztenye massza keszitese - Receptkereső.com. A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a gyorsfagyasztott gesztenyemasszába csak gyorsfagyasztással tartósított, főtt, hámozott, egyneműsített gesztenye kerülhet, ami semmilyen egyéb anyagot nem tartalmaz. A gyorsfagyasztott gesztenyepüré nevet viselő termékek gyorsfagyasztással tartósított gesztenyemasszából, cukorból és a megengedett ízesítőanyagokból készülnek, de találkozhatunk a "gyorsfagyasztott gesztenyepüré édesítőszerrel" elnevezéssel is: ilyenkor gyorsfagyasztással tartósított gesztenyemasszával, édesítőszerrel és a megengedett ízesítőanyagok keverékével van dolgunk.
Héjas (száraz) termésű gyümölcsök A héjas termésűek fajai Gesztenye: Dél-Európából és a Kaukázusból származik. A többi héjas gyümölccsel ellentétben csak 5% körüli fehérjét, 1, 5% zsírt, ellenben több mint 33% szénhidrátot tartalmaz. Gyümölcse sütve, főzve (gesztenyemassza) egyaránt fogyasztható. Édesipari felhasználása is jelentős. Gesztenye termés Gesztenye készítmény
Ma már pucolt gesztenyét is lehet olykor vásárolni nagyobb üzletekben – igaz, nem olcsó, de ha nincs időd vesződni a pucolással, akkor egy kis adag pürét gyorsan el lehet belőle készíteni. Gesztenye Az ízesítéshez cukor vagy méz, vaj, tejszín, rumaroma vagy vanília Turmix, aprítógép vagy daráló, burgonyanyomó A tálaláshoz tejszínhab A gesztenyepürét csak jó minőségű, nagy szemű gesztenyéből érdemes készíteni, különben a pucolása több bosszúságot okoz, mint amennyi élvezetet a desszert elfogyasztása jelent. Gesztenye töltelék | Cicafark. A gesztenyéből sötét lé oldódik ki a főzés, sütés során, ezért az elkészítéséhez nem a legújabb edényeket érdemes használni. A tepsit megvédhetjük alufóliával vagy sütőpapírral, főzésnél azonban ez nem működik – számoljunk vele, hogy a lábos belseje elszíneződhet. Mosogatáskor az erősebb súrolószer mellett/helyett érdemes kipróbálni azt is, hogy tömény ecetet locsolunk a felületre. Gesztenyepüré recept Chili & Vanilia szerint Gesztenyepüré házilag Gesztenyepüré klasszikus receptje Gesztenyepüré pár hozzávalóból