3. § Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. Forduljon hozzánk bizalommal, ha érintésvédelmi, tűzvédelmi, villámvédelmi felülvizsgálatra van szüksége. Mind az új, mind az üzembe-helyezés előtti, közhasználatban "nullás" felülvizsgálat elvégeztetésében.
FMM rendelet módosításáról • 28/2005. 28. ) FMM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. 8. ) SzCsM-EüM együttes rendelet módosításáról • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény változásai • 7001/2005. (MK 170. ) FMM-PM együttes irányelv a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősí-tése során figyelembe veendő szempontokról. − 22/2005. ) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. ) FMM rendelet módosításáról (MK/2005/) 1. § A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. ) FMM rendelet (a továbbiakban: R. 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. ) 2. §-a a következő új i) és j) ponttal egészül ki: [2. § E rendelet alkalmazásában] "i) szerelői ellenőrzés: az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, különleges szak-képzettséget, méréseket, illetve azok kiértékelését nem igénylő ellenőrzés; j) szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes – a méréseket és azok számsze-rű eredményének kiértékelését is tartalmazó – ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimu-tassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi előírását. "
– kivonat – 28/2011. (IX. 6. ) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) 9/2008. (II. 22. ) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. MSZ EN 62305 villámvédelmi szabvány MSZ EN 62305-1: Villámvédelem. Általános alapelvek (IEC 62305-1:2006) MSZ EN 62305-2: Villámvédelem. Kockázatelemzés (IEC 62305-2:2006) MSZ EN 62305-3: Villámvédelem. A létesítmények fizikai károsodása és életveszély (IEC 62305-3:2006, módosítva) MSZ EN 62305-4: Villámvédelem. Villamos és elektronikus rendszerek létesítményekben (IEC 62305-4:2006) 22/2005. (XII. 21. ) FMM rendelettel módosított, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19. ) FMM rendelet a 2. §-ban meghatározza az eddigi gyakorlatnak megfelelően a szerelői ellenôrzés és a szabványossági felülvizsgálat fogalmát, majd a következőket mondja ki. 2/2002. (I. 23. ) BM rendelet -Tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról 35/1996. 29. )
A földgáz robbanóképes elegyet alkot, ha a levegővel 5-15% közötti arányban elegyedik. A földgázt biztonsági okokból merkaptánnal szagosítják, hogy esetleges szivárgása már a gyúlékony elegyet képző koncentráció alatt is érezhető legyen. A merkaptánt általában a nemzeti gázszállító-rendszeren adagolják a földgázhoz, így a kereskedőkhöz, szolgáltatókhoz már szagosított gáz érkezik. A földgáz nem mérgező, a levegőnél könnyebb (sűrűsége megközelítőleg 0, 68 kg/m 3 míg a levegőé 1, 293 kg/m 3). A fölgáz mennyiségét Magyarországon gáztechnikai normál köbméterben mérik (1 m 3 megfelel annak a gázmennyiségnek, melynek térfogata 1, 01325 bar nyomáson és 15°C fokon 1 m 3), de a fogyasztókkal az energia tartalma alapján, MJ-ban számolnak el. Az energiatartalom a gázösszetételtől függő fűtőérték (MJ/m 3) és a mennyiség (m 3) szorzata. Alapállapoton 1 m 3 földgáz 34 MJ energiaértékkel bír. Füst Gáz érzékelők - Biztonságtechnika - Műszakiwebbolt.hu w. A földgáz tipikus összetétele: Metán (CH 4) 97% Etán (C 2 H 6) 0, 919% Propán (C 3 H 8) 0, 363% Bután (C 4 H 10) 0, 162% Szén-dioxid (CO 2) 0, 527% Oxigén (O 2) 0-0, 08% Nitrogén (N 2) 0, 936% Nemesgázok (A, He, Ne, Xe) nyomelemként
Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 65. o. ISBN 963 8334 96 7 Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Homologous series című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ezek közül az alkének egy vagy több szén-szén kétszeres kötést tartalmaznak. A legegyszerűbb alkén az etilén vagy etén. Az alkének között is találhatók nyílt és zárt szénláncúak (gyűrűsek). Az egy kettős kötést tartalmazó nyílt láncú alkének, a monoolefinek általános összegképlete C n H 2n. Alkének például a butadién és a ciklohexén. Etilén Butadién Ciklohexén Az alkinek (vagy acetilének) egy vagy több háromszoros szén-szén kötést tartalmazó szénhidrogének. A legegyszerűbb képviselőjük az acetilén. Léteznek zárt szénláncú (gyűrűs) alkinek is. Az egy háromszoros kötést tartalmazó alkinek általános összegképlete C n H 2n-2. Alkin az acetilén mellett például a butadiin is. Acetilén Butadiin A telítetlen szénhidrogének közé tartoznak az aromás szénhidrogének is. Ezek a vegyületek mindig tartalmaznak legalább egy gyűrűt. Gyakran több gyűrű is található a molekulájukban. Jellegzetes aromás kötésrendszert tartalmaznak. Az aromás szénhidrogénekre példa a benzol és a naftalin. A nem aromás vegyületeket alifás vegyületeknek nevezik.