Ez speciális eszközök, például antennák vagy emitterek segítségével végezhető el. Ezenkívül az ok lehet az instabilitás előfordulása, mint erős szél esetén, ami miatt a hullámok a víz mentén futnak. A jelenség története Az előfordulás mechanizmusának vizsgálata éshullámterjedés különböző tudományágak, mint például oceanográfiai, szeizmológiai, mechanika, akusztika, az orvostudomány, és természetesen, a fizika, mint egész, valamint sokan mások, részt vettek számos jól ismert tudósok. Úgy gondoljuk, hogy a legfontosabb hozzájárulása a német felfedező Heinrich Hertz. Ő megállapított bizonyos minták és felfedezték korábban ismeretlen kapcsolatos jelenségek a kölcsönhatás az elektromágneses hullámok, mint például interferencia, diffrakció és polarizációs. Tanulmányait később arra használták, hogy építsenek a rádiót. Persze, voltak más tudósok, akik tanulmányozták ezt a jelenséget, és akik tettek a tudomány fejlődése jelentős mértékben hozzájárul a például Maxwell, de ez volt a neve halhatatlanná a Hertz hullám frekvenciájának egysége mérést.
A hullámok fajtái a következők: Rádióhullámok A rádióhullámok hossza sok méter lehet. Ilyen hosszú hullámokról a csillagászok csak úgy kaphatnak képet, ha óriási tányérantennás távcsövekkel gyűjtik össze és fókuszálják a sugarakat. Használhatnak egyetlen antennatányért vagy egy egész sort is. Új-Mexikóban a Nagyon Nagy Antennarendszer a világ legnagyobb antennasora. 27 tányérból áll, mindegyik 25 méter átmérőjű és Y alakú sínhálózaton mozog. Adataik kombinálásával egyetlen, részlet dús képet kapnak, mintha egy 27 km átmérőjű antennával mértek volna. Mikrohullámok A legtöbb mikrohullámot a Föld légköre elnyeli, ezért a mikrohullámú obszervatóriumokat a világűrben kell elhelyezni. 2001-ben bocsátották fel a Wilkinson Mikrohullámú Anizotrópia szondát (WMAP), a NASA űreszközét azzal a céllal, hogy térképezze fel az egész égboltról érkező kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást. A világegyetemben ez a legrégebbi elektromágneses sugárzás, amely közvetlen az ősrobbanás után indult útnak. A szondát 1, 5 millió kilométerre a Földtől állandó pályára állították a Nap körül.
William Herschel ( 1738 – 1822) német csillagász észrevette, hogy a kísérleteiben használt fényforrás hőmérséklet-változást idéz elő. Ezzel felfedezte az infravörös (angol rövidítéssel: IR, azaz "infrared") hősugarakat. (Egy villanykörte a sugárzásának 90%-át ebben a tartományban bocsátja ki. ) Johann Ritter ( 1776 – 1829) 1801 -ben kémiai vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a (látható) kék hullámhosszú fény frekvenciájánál létezik nagyobb frekvencia, amely atomi szinten hat; ezzel felfedezte az ultraibolya (UV = ultraviola) sugárzást. Az elektromágneses spektrum tartományaiból a földi légkör csak a látható fényt és a hozzá csatlakozó hullámhossznak kis részét, a közepes és termális infravörös 3-5 μm és a 8-15 μm hullámhossztartományaiba eső sugárzást, valamint az 1 mm – 20 m hullámhosszú rádiósugárzást engedi át. Ennek a tartománynak a kiaknázására született meg a rádiócsillagászat.
Csak az űrhajósoknak kell védekezni ellenük. UV-sugarak alkalmazásai: bankjegyek azonosítása, rovarcsapda, sterilizálás. Infravörös sugárzás Az infravörös sugárzásnak (Infrared, IR) a látható spektrum felőli oldalán elhelyezkedő (750 nm-1, 4 μm) tartomány az IR-A, ezt követi az IR-B (1, 4 μm-3 μm) és az IR-C (3 μm – 1000μm). Nagyjából ezt a három tartományt jelölik a közeli-infravörös (near-infrared, NIR), közép-infravörös (mid-infrared, MIR) és távoli infravörös (far-infrared, FIR) elnevezések, azonban ezek tényleges határai tudományterületenként változ(hat)nak. Infravörös sugarakat észlelnek a hőkamerák, éjjellátó berendezések. Infravörös sugárzás hőjét érzékelik járványos korunk érintés nélküli hőmérői. Az UV, látható és IR tartomány együttesen a 10 -3 m-től a 10 -8 m-ig terjedő hullámhossztartományt foglalja el, amelyet optikai tartománynak nevezünk. Az elektromágneses spektrum egyes tartományai között természetesen nincs éles átmenet, ennek megfelelően a tartományok határait más-más szakirodalmi források némileg eltérően jelölhetik.
Következő témakör: 8. Fényelektromos hatás
Szakdolgozat benyújtás május 15 – júniusi záróvizsga-időszak esetében október 31 – decemberi alapszakos záróvizsga-időszak esetében január 15 – februári záróvizsga-időszak esetében Vizsgajelentkezés Záróvizsga jelentkezés További információ a CooSpace -ben érhető el.
6720 Szeged, Somogyi u. 7. 10:00 SZAB Székház (, Somogyi u. 7. ) 103-104 előadóterem és online 17:00 - 18:00 SZAB Székház (Szeged, Somogyi u. 7) 110 előadóterem 18:00 - 19:00 SZTE GTK Navratil Ákos terem (6720. Szeged, Feketesas utca 28. IV. em) 16:00 - 17:00 16:00 - 17:00
A tanulmányi funkcionalitást megvalósító hallgatói webes felületre (HWEB) a felső menüsorban található 'Hallgatói web' menüpontra való kattintással juthat el. Szintén a felső menüsorban található 'Súgó' menüpont alatt a 'Neptun hallgatói web dokumentáció' pont segítségével érhető el a HWEB dokumentációja. Kérjük, hogy a Neptunba való belépés előtt tanulmányozza át! A felvételi határozatot bejelentkezés és a HWEB-re való átlépés után a Tanulmányok főmenü / Hivatalos bejegyzések menüpontja alatt találja meg. Személyes adatok A Saját Adatok menüben találja nyilvántartott adatait. Neptun sze hallgatói belépés. Gondoskodjon arról, hogy személyes adatai mindig naprakészek legyenek a rendszerben! Amennyiben adataiban változás áll be, akkor a változásokat a Neptunban is át kell vezetnie. Ön módosíthatja az értesítési címét, e-mail címét és bankszámlaszámát. Amennyiben olyan adatról van szó, amelyet okmányokkal kell igazolnia, akkor csak a Tanulmányi Hivatal vagy a Quaestura Hallgatói Ügyfélszolgálati Iroda tudja átírni a nyilvántartást.
Ilyen esetben az adatváltoztatáshoz, pótláshoz indítson a Q-téren adategyeztetést, az ott leírtak alapján. Bejelentés, regisztráció Minden félév elején nyilatkoznia kell arról, hogy folytat-e tanulmányokat az adott félévben – ezt nevezzük bejelentésnek. Amennyiben igen, azt a félév aktiválásával, azaz regisztrációval tudja jelezni, amennyiben nem, azt a félév passziválásával teheti meg. A bejelentést a Neptunban az Ügyintézés alatti Beiratkozás/Bejelentkezés menüpontban lehet elvégezni. Amikor először bejelentést tesz egy képzésen – azaz beiratkozik – akkor a beiratkozási lapot is ki kell nyomtatnia a Neptunból ( Információ / Általános nyomtatványok), amelyet vinnie kell a személyes beiratkozásra. A beiratkozási lapon, illetve a bejelentés során tett nyilatkozaton számos személyes adat szerepel. Ezek közt gólyaként sok hiányzó lehet (pl. adóazonosító jel, TAJ szám). A hiányzó adatok pótlására, elévült adatok javítására indítson a Q-téren adategyeztetést, az ott leírtak alapján. Hogyan tudok félévet aktiválni/passziválni? | Pécsi Tudományegyetem. Kérjük, hogy az adategyeztetést mihamarabb végezze el, hogy a személyes beiratkozáshoz szükséges Beiratkozási lapot már az egyeztetett adatokkal kinyomtatva tudja magával vinni.