Augusztus 20-ához közeledve mind inkább előtérbe kerül az első magyar király, a később Szentté avatott István személye, akinek mumifikálódott jobbkeze, a Szent Jobb, fontos szerepet kap ezen a napon. Az ereklye kalandos története egyben országunk történelmének is hű tükrét mutatja. Ahhoz, hogy megértsük ennek jelentőségét, fontos ismerni a középkor ereklyekultuszát. Részben az ereklyék erejébe vetett hit, részben azok hatalmat és tiszteletet legitimizáló volta gyakorta vezetett hamis ereklyék feltűnéséhez. Egy cinikus, de nem minden realitást nélkülöző állítás szerint számos szentnek nyolc lába, 38 bordája és három feje lett volna, ha valóban minden nekik tulajdonított ereklye az övék lett volna egykoron. A felülvizsgálatok sokszor cáfolták az ereklyék hitelességét. Ez év elején például dán kutatók jutottak arra az eredményre, hogy az a sípcsont, amely a hagyomány szerint ifjabb Jakab apostolé, nem lehetett az övé, mert a tudományos vizsgálat ok szerint a maradványok későbbiek. Szent István egyetlen korabeli ábrázolása a koronázási paláston Forrás: Wikipedia Merkur voltaképp megmentette az ereklyét De mit tudunk Szent István jobbjá ról?
1684-ben elsőként I. Lipót (1657–1705) tett kísérletet a visszaszerzésére, de a török háborúk miatt, majd halálával mindez jó időre feledésbe merült. 1764-ben Pray György jezsuita történetíró jegyzetei között fellelt egy cédulát, amelynek révén ismét előtérbe került az ereklye. Brankovics Antal Raguzában működő jezsuita páter is felhívta Pray mellett Kollár Ádám Ferenc királyi tanácsos, jogtudós, a bécsi udvari könyvtár vezetőjének figyelmét a Szent Jobb fellelhetőségére. Pray végtelen szerénységét bizonyítandó Mária Terézia (1740–1780) tájékoztatását Szendrey Benedek tanácsos, levéltárvezetőre bízta, így a közvetlen dicsőség is az ő nevével maradt fenn. Pray és Kollár is részt vettek az ereklye Szent István jobbjával való azonosításában. Igyekeztek bizonyosságot szerezni a hagyománynak, hogy a tárgyalások jogi alapját is megteremtsék: Pray Szent Jobbról írott munkája (Dissertatio historico-critica de sacra dextera divi Stephani primi Hungariae regis – Történetkritikai tanulmány a megdicsőült István szent jobbjáról) 1771-ben Bécsben került ki a nyomdából, benne kutatásainak összegzését adta.
Már elég! szűnjön panaszod, magyar nép! Íme óhajtott örömed világa A magyar vértől nemesűlt hazádban Szent királyodnak keze messze földről Nagy Terézsának kegyelem-szavára Visszatér hozzád, Buda vára féltő Szent Jobb (A Magyar szentek I. c. diafilm részlete) Szent László király szorgalmatoson keresvén a Szent István király gyűrűjét, a püspökök keze által, kezdé kimeríttetni a testből lött megnevezett olajt ezüst edényekbe, de mivelhogy amennyit kimerítnek vala, magától annyi sokasodik vala a koporsóban, igen csudálkozván visszatölték, és mindazáltal az olaj sem több, sem kevesebb nem lőn. Erősen béfedvén a koporsót, egy gyönyörűséges gazdag kápolnába helyhezteték, egy Mercurius nevű szent életű pap egész éjszaka megmaradván a templomban, egy angyal megjelenék néki szép ifjú képében, és tiszta gyolcsban bétakart ajándékot ada, mondván: Mercuri, vedd kezedbe, amit oly igen kívántál, és némely napokig magadnál tartván, azután vidd László királyhoz. Nagy örömmel bételvén Mercurius, mindjárt kitűré a tiszta gyolcsot, és abban találá a jobbkezét és a gyűrűjét Szent István királynak, és mikor kedve tartá, e drága ajándékkal kedveskedék Szent László királynak, melyet nagy örömmel vévén, drága edénybe helyhezteté és nagy tisztelettel külön más kápolnába tévé.
A magyar Szent Koronához hasonlóan a Szent Jobbnak is kalandos a története, elrabolták, külföldre vitték, több helyen is őrizték. A székesfehérvári bazilikából 1083-ban egy Merkur nevű kincstári őr lopta el és vitte bihari birtokára. Tőle Szent László király szerezte vissza 1084. május 30-án, és a Szent Jobb méltó elhelyezésére Nagyvárad közelében apátságot alapított. A Szentjobb nevű (románul Siniob) település ma is őrzi az apátság emlékét. Hova lett a gyűrű? Több legenda is mesél arról, hogy a Szent Jobb korabeli azonosító jele az a gyűrű volt, amelyet István király viselt, ennek a gyűrűnek azonban semmi nyoma. Az egyik legtekintélyesebb Szent István-kutató, Győrffy György szerint a mumifikálódott ujjakon nem látni gyűrű nyomát, ha volt, akkor ezt még Szent László idejében levehették. 1222-ben az Aranybulla törvénybe iktatta a Szent Jobb tiszteletét. Itt még nem csak a kézfejet jelentette a Jobb kifejezés, hanem az egész, könyökben meghajlított kart. Ennek rajza a szentjobbi apátság pecsétjén látható.
(Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob). Az Aranybulla (1222) a Szent Jobb tiszteletét törvénybe iktatta. A Jobb kifejezés itt még nemcsak a ma is látható kézfejet jelenti, hanem az egész kart, amelynek rajza (egy könyökben meghajlított kar) a szentjobbi apátság pecsétjén látható. A felső kart valószínűleg 1370-ben leválasztották és Lengyelországba vitték Nagy Lajos uralkodásának idején, a lengyel-magyar perszonálunió megkötésekor. Abban az időben nem volt ritka dolog, hogy a királyok ilyesféle ajándékokkal szerezték meg idegen uralkodók jóindulatát, vagy éppen a békekötést pecsételték meg ilyen gesztusokkal. A Szent Jobb kalandos vándorútja A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez. Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében.
Ehhez a süteményhez nincs szükség mérlegre, hiszen egy pohár a mérce és akár dobálós – gyümölcsös sütinek is nevezhetnénk, mert pár perc alatt össze lehet,, dobálni ", keverni és sütni. Hihetetlen puha és könnyed, piskótaszerű tésztát kapunk, nagyon jól lehet szeletelni, nem morzsálódik és bármilyen idénygyümölccsel, akár kombinálva is készíthetjük. A cukorréteggel a tetején és a szaftos gyümölccsel, nagyon finom süteményt kapunk. Próbáljátok ki, akár meggyel, barackkal, áfonyával, szederrel és még sorolhatnám. A bögre 2, 5 dl-es 1, 5 bögre cukor 2 db tojás 3 bögre liszt 1 csomag sütőpor 1 csomag vaníliás cukor csipet só 1/2 bögre étolaj 1, 5 bögre tej gyümölcs ( nálam eper és cseresznye) – kb fél kg Tetejére: 3 evőkanál olvasztott vaj gyümölcscukor A sütőt melegítsük elő 190 °C-ra, egy 35 x 25 cm-es tepsi aljába vágjunk sütőpapírt. Keverjük habosra a tojást a cukrokkal, adjuk hozzá az olajat, majd a sütőporral elkevert lisztet. Bögrés gyümölcsös suit gundam. Végül keverjük simára a tejjel. A tetejét rakjuk ki magozott cseresznyével és félbevágott eperszemekkel, majd süssük körülbelül 25-30 percig.
Hozzávalók: fehér tészta: fél bögre olaj 2 tojás fél bögre kristálycukor 1 csipet só fél bögre citromos joghurt 1 ek vanília aroma (Dr Oetker) 3/4 bögre búzafinomliszt fél bögre rétesliszt fél csomag sütőpor barna tésztához: fél bögre zsíros tej 1 ek rum aroma (Dr Oetker) fél bögre búzafinomliszt 2 púpozott ek kakaópor (22-24%-os) tetejére: 2 maréknyi fagyasztott erdei gyümölcs keverék (nem, nem olvasztottam ki, fagyosan szórtam rá) Elkészítés: Először a fehér tésztát készítjük el: egész egyszerűen összekavarjuk csomómentesre a hozzávalókat, és egy teflonos tepsibe öntjük. (Kicsi, magas pereműbe. ) Következőleg – ugyanabban a tálban is lehet – a kakaós tésztát készítjük el, és csíkozva, össze-vissza ráöntjük a fehér tésztára. Bögrés gyümölcsös siti internet. A tetejére szórjuk a gyümölcsöket, és 175 fokon kb. 35 perc alatt alsó sütéssel megsütjük. Tűpróba szükséges!
Hozzávalók: 2, 5 dl-s bögre a mérce nagy gáztepsihez. 1, 5 b. kristálycukor (24 dkg) 1 csipet só 2 tojás 1, 5 ( 3, 75 dl) 1/2 b. olaj (1, 25 dl) 1 cs sütőpor 3 b. finom liszt eper, meggy, sárgabarack, ribizli... bármilyen gyümölcs A tetejére olvasztott va és porcukor a szóráshoz Elkészítés: A tojások sárgájával kikeverem a cukrot habosra. Belekeverem a tejet. Felverem habnak a tojásfehérjéket. A lisztet összekeverem a sütőporral, sóval. Kanalanként a tejes masszához keverem a lisztet A hab 1/3 részét belekeverem a masszába. Nem gond, ha összetörik a hab. A hab maradék 2/3 részét már óvatosan forgatom a masszába. Nem szükséges nagyon összekeverni, mert összetörik a hab. Sütőpapíros tepsibe öntöm, rászórom a gyümölcsöt ( a meggyet magozva! Bögrés gyümölcsös süti kiszúró. ). 170 fokon 40 percig sütöm. Tűpróba! ha nagyon pirul a teteje, letakarom alufóliával. Amikor kisült, rögtön megkenem olvasztott vajjal. Tálalás előtt porculorral szórom meg. Kockákra vágva tálalom Kinek a kedvence ez a recept? favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Bögrés sütemények, Kevert tésztás sütemények, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése
– 10 perc múlva: – Hát, anya, túl jól sikerült ez a süti, nem lehet abbahagyni (az evését). Legközelebb rontsd el valamivel! No comment… 🙂 Tehát ilyen párbeszédek közepette nem hagytam fel a sütigyártással. Én, a makacs, konok, hisztis, aki mindig mindent elront. 🙂 Az alapötlet tényleg csak annyi volt, hogy legyen benne erdei gyümölcs. Majd eszembe jutott, hogy előzőleg csak a tepsi feléig volt ez a tészta, hát most legyen már magasabb, ne csak egy vékony izé, amit felszeletelünk, hatfele lehet hajtogatni, annyira vékony és puha, majd beburkoljuk (a szánkba) és kalap-kabát! Ezért ment bele kakaó is, rum is… és mit mondjak, nem rontotta el. Meg merem kockáztatni, hogy ez olcsóbb fajta, mint a múltkori. 🙂 Ez olajos ugyanis, nem vajas, nem margarinos, és nem kell megégetni magunkat a zsiradék olvasztásával. De ennyi bevezető után jöjjön a recept! Csíkos-bogyós bögrés süti | bopciblog. 🙂 1 bögre = 250 ml Ilyen volt felvágáskor. Óvatosan fel lehet fedezni a tetején a gyümölcsöket, de tényleg csak elvétve. 🙂 A háttérben az a lila izé a méricskélőm lenne, meg a liszt, amit használtam hozzá.