Mert egy monarchiában tökmindegy az uralkodó "nemzetisége" (a dinasztiáknak nincs nemzetiségük), mivel nem választás útján, hanem (nálunk egészen 1918-ig) Isten által rendelve uralkodik. Hatalmát nem a néptől, hanem Istentől eredeztették. Ezért a királyainknak is mindegy volt, hogy "nemzetiségileg" (jól írták, a fogalom a 19. SZABADSÁG MOZGALOM - G-Portál. századig nem létezett, a nemzet fogalom mást jelentett mint ma) ki hova tartozott, csak a rendje számított, illetve engedelmes vagy lázadozó alattvaló volt. A magyarok gyakran lázadozó alattvalók voltak, ezért királyaink gyakran is éltek az erőszak eszközével. Ebben nem volt különbség Szent István (aki ezreket vetett szolgaságra, mert nem az ő pártját fogták) Mátyás király ( aki kegyetlenül leverte az erdélyi parasztokat) és Ferenc József (aki megtorolta a 48-49-es szabadságharcot) között. Az uralkodó alkalmasságánál ezért sosem az számított (egészen rövid, pár éves, átmeneti időszakokat leszámítva), hogy milyen nyelven beszél, melyik országból jött, hanem a rendje, az alkalmassága, a dinasztia presztí A Habsburgok pl.
Ezt a garanciát a liberális demokrácia a hatalom eredetének magyarázatával oldotta meg. Addig, míg az ókorban a hatalom VALÓBAN ISTENTŐL származott (a papkirályok KÖZVETLEN kapcsolatban voltak Isteneikkel) addig a középkorban már csak hivatkoztak a Bibliára, hogy "hatalom egyedül Istentől származik". És mivel beszélő viszonyban nem voltak már az Istennel, hatalmukat egyre inkább az ERŐ-re alapozták, törvényeiket a katonai, gazdasági erejükkel biztosították. Ezt a hatalmat kérdőjelezte meg a liberalizmus, az új ideológia, ("az Erő nem szül jogot"), és megalkotta az ember emberi joga alapján a népszuverenitás elvét, a hatalom néptől való eredeztetését. (Szemben a szocialista demokráciával, mely azt vallotta, hogy a hatalom a nép TÖBBSÉGÉTŐL, a "dolgozó" néptől származik). A liberális demokráciában a hatalom DEKLARÁLTAN a területen élő emberek minden egyes tagját magában foglaló néptől származik. Miért kormányozhatta az országot külföldi uralkodó?. Csak hát a valóságban ez egyedül a Magyar Királyságban jött létre 1848-ban!!! Mindenütt máshol a hatalom továbbra is vagy az Istentől származik, vagy a nép TÖBBSÉGÉNEK a hatalma.
Demokrácia és/vagy Néphatalom 2012. szeptember 1., 11:00 Az Egységfront Mozgalom fő célkitűzése a(z) - 1848-ban egyszer már a magyar alkotmányos rend szerint alkotmányosan létrejött - NÉPHATALOM nép által alkotott alkotmánnyal való megerősítése, újbóli létrehozása. Mivel sokan nem értik, nem tudják, mit jelent a NÉPHATALOM, ezért gyakran keverik a demokráciával. Megpróbálok egy rövid írással rendet tenni ebben a káoszban, amit a hatalom tudatosan gerjeszt a néphülyítés jegyében, a tudatlanság fenntartása érdekében. Mert a diktatúráról csak a tudatlan emberekkel lehet elhitetni, hogy az demokrácia, meg azt, hogy a demokrácia az JÓ kormányzási forma…. A demokrácia ókori fogalom. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. Legpontosabban Arisztotelész fogalmazta meg, amikor a Politika című művében a demokráciát a ROSSZ kormányzási formák közé sorolta. Rossz kormányzási formák azok, ahol a hatalom gyakorlása nem a KÖZ-, hanem a MAGÁN érdekek alapján történik. 3 rossz kormányzási forma van. Az egyéni magánérdek alapján uralkodó türannosz (a rossz király), a kisebbség magánérdeke alapján hatalmat gyakorló oligarchia, és a demokrácia.
Az Egységfront Mozgalom ezért akar néphatalmat. Mert CSAK ez a MEGOLDÁS és a kivezető út mind a 164 éves alkotmányos válságból, mind a liberális demokrácia gazdasági válságaiból. Ez az alapja a leendő Korszak-váltásnak, egy Új Demokráciának, egy Új Magyar Államnak és egy Új Társadalomnak, ami minden eddiginél jobb lehet. Rajtunk múlik, hogy mindenkit megelőzve, példát adva a világnak, elsőként valósítjuk meg, vagy nagy sokára, sok-sok diktatúra után, szegényen, kifosztva, a világ után kullogva…. :-(
Ez a csoport több száz vegyi anyagot tartalmaz, amelyek kémiai tulajdonságai ugyan eltérőek, de abban mindenképpen hasonlítanak, hogy mindegyik szén és fluoratomokat tartalmaz. A YouTube lopás miatt letiltotta a Fidesz gyurcsányozós, Márki-Zay Pétert támadó kampányvideóját - Ellenszél. Számos felhasználási lehetőségük miatt ezek a vegyületek az egész világon elterjedtek. Víz-, olaj-, zsír- és hőálló tulajdonságaik miatt számos termékben előfordulnak, ebbe a vegyületcsaládba tartozik például a serpenyők teflonbevonata, víztaszító tulajdonságai miatt a textilszöveteket impregnálják ezekkel a vegyületekkel, tartósan ellenálló anyagokat lehet előállítani, ezenkívül tűzoltókészülékek tölteteiben is gyakran alkalmazzák azokat. Sajnos azonban mára kiderült, hogy ezek a vegyületek környezeti és egészségügyi kockázatot is jelentenek: pajzsmirigy megbetegedést, koleszterinszint-növekedét, emlőrákot, májkárosítást, vesedaganatot, bélgyulladást, hererákot, illetve terhességi anomáliákat is okozhatnak. Korábban azért gondolták, hogy nincs káros hatásuk, mert azt feltételezték, hogy ezek az anyagok nem tudnak beleoldódni a környezet különböző rendszereibe.
Neked melyik házasságkötés utáni névváltozat a legszimpatikusabb? hirdetés
2022. március 9., 18:24 A szigetek ügye már hosszú ideje viszály forrása Oroszország és Japán közt. Fotó: Wikipédia A több mint félszáz vulkanikus szigetből és sok sziklazátonyból álló szigetív Kamcsatka és Hokkaidó szigete közt a Csendes óceánt és az Ohotszki-tenger választja el. A szigetek őslakói a rokontalan ainuk, akik halászattal, vadászattal és kereskedéssel foglalkoztak és mára már szinte teljesen asszimilálódtak. A japánok a XVII. század elején, az oroszok pedig egy évszázaddal később jelennek meg a vidéken. Youtube de miért 1. Egymás közt a határt először a simodai egyezményben, 1855-ben Iturup és Urup szigete közt állapították meg - az előzőtől délre eső kisebb rész a japánoké, az utóbbitól északra az oroszoké lettek a Kuril-szigetek. Az Ohotszki-tenger túlpartján nyugatra, már a szárazföld felé eső Szahalin szigetén az egyezmény alapján mindkét nép megtelepedhetett. Japán 20 évvel később lemondott Szahalinról a Kuril-szigetekért cserébe. A Kuril-szigeteket a második világháború végén, a két állam közti alig több, mint tíznapos háború után annektálta a Szovjetunió.
Erikának és Istvánnak két gyermekük van. A férfi tanár, ám Erika nem szeretne kitérni arra, milyen tanár. A férfi ugyanis fél. Nem mert sztrájkolni, mert fél, hogy elveszíti a munkáját. Erika viszont buzdítja. És gondolkodás nélkül tartja otthon a gyerekeit a hosszúhétvége után, úgy, hogy neki is dolgoznia kell (kéne), és neki is csínján kell bánni a szabadságokkal. Elmondja, hogy miért és azt is, hogy miért kéne mindenkinek így cselekednie. Jött az e-mail az oviból, jött az e-mail az iskolából. A hosszúhétvége után pedagógus sztrájk lesz. Lehet, hogy egy napos, de lehet, hogy három. Akinek szükséges az ügyelet, jelezze, de kérik a szülőket, hogy aki meg tudja oldani, az tartsa otthon a gyerekét. Gondolkodás nélkül mondtam le mindkét gyerekemnek az étkezését a jövő hétre. Youtube de miért nincs. Pedig biztos vagyok benne, hogy a hosszú hétvége utolsó napján ott lesz a gondolat, hogy azért jó lenne, ha másnap lehetne iskola és óvoda vinni őket, hogy kicsit "kipihenjem" a munkahelyemen a gyerekeket. De nem ilyen áron!!