Az előadás első szabadtéri verziója, amely a zsámbéki rakétabázison készült, még követte a Csehov által megírt kronológiát. A ma is látható verzióban a felvonások cseréje egy felismerésből született: míg Csehov tanúja volt a "tűzvész" előtti kornak és annak, ahogyan az a világ eltűnt, mi maiak már csak a "tűzvész" utáni korokból visszatekintve emlékezhetünk egy olyan világra, amely örökre megsemmisült. Így válik Csehov hajdani életérzése maivá. Tovább... A Három nővér 2006-ban a lengyelországi Kalisz nemzetközi fesztiválján szerepelt, és Vass Magdolna a legjobb női, Trill Zsolt a legjobb férfi alakítás díját kapta, Szűcs Nelli különdíjban részesült. Vidnyánszky Attila 2009-ben a Szarvassá változott fiú, a Halotti pompa, valamint a Három nővér című drámák megrendezéséért kapta meg Moszkvában a Mejerhold-díjat. A színházi nyelv megújítóinak járó rangos elismerést, korábban olyan európai hírű rendezőknek ítélték oda, mint Krzysztov Warlikowsky, Matthias Langhoff és Krystian Lupa. 14 2 óra 15 perc, szünet nélkül.
A szilveszteri adást két héttel később a korabeli szokások szerint teljes egészében újra leadta az MTV. "Január 15-én megismételték a szilveszteri programot, amit természetesen az egész ország megnézett. 17-én műsoron volt a Madáchban a Három nővér, Almási Éva felment a színpadra és azt mondta: »Tengerparton áll egy szikla…« A közönség fuldokolt! Persze, mindenki a paródiára gondolt. Aztán amikor behozták a szamovárt, szétesett a színház! majd megjelentem én, mint Kuligin… egy szót sem tudtam mondani, a közönség egyszerűen meg volt veszve. Esküszöm, nem számítottunk rá, hogy a darab láttán a paródiára asszociálnak a nézők. Egyszerűen le kellett venni a műsorról, mert képtelenség volt játszani" – emlékezett vissza Márkus a már említett életrajzi kötetben. Íme a teljes előadás: Kapcsolódó korábbi cikkeink:
Az 1901-ben a moszkvai Művész Színházban bemutatott Három nővér (Три сестры), Anton Pavlovics Csehov utolsó előtti színműve. A Prozorov lányokról szóló négyfelvonásos drámát Kosztolányi Dezső fordította le magyarra, s bár a színházi krónikák számos nagyszerű színpadra állítását feljegyezték Magyarországon, a legismertebb változat valószínűleg mégis az az 1979. december 31-én a Magyar Televízió szilveszteri műsorfolyamában bemutatott átírat, amely jó időre ellehetetlenítette a darab magyarországi színházi előadásait. Történt, hogy a Madách Színházban – Ádám Ottó rendezésben, Almási Éva, Bencze Ilona és Piros Ildikó címszereplésével – 1979 decemberének első napjaiban bemutatott verzióban az egyik nővér férjét Márkus László alakította. "Az egész előadás nagyon szép volt. Mégis megbuktattuk, és ebben én voltam a főludas. Kitaláltam, hogy mi volna, ha megcsinálnánk a Három nővér paródiáját a tévé szilveszteri műsorában" – mesélte a színészlegenda a róla szóló 1984-es monográfiában. Az alapötlet az volt, hogy a Prozorov lányokat férfiak alakítják.
Három nővér paródia - Anton Chekhov - YouTube
Markos József, művésznevén Alfonsó (későbbi írásváltozatban Alfonzó) (született Markstein József, Budapest, 1912. február 28. – 1987. május 31. ) magyar artista, színész, humorista. A paródia mestere, aki szívesen alkalmazta a pantomim elemeit is. Számait a legapróbb részletekig önmaga dolgozta ki. Sok emlékezetes alakítása közt az egyik Csehov-paródiája, "Ványadt bácsi" alakjának megelevenítése. "Hofi előtt úgy hat, mint Aiszkhülosz Szophoklész előtt" – írta művészetéről Kornis Mihály.
Inter Kht. –PRAE. HU. 37-44. Orsós Anna (Kálmán Lászlóval) (2009): Beás nyelvtan. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet. Tinta Könyvkiadó, Budapest Papp Gyula (1980) Segédanyag beás cigány gyermekek magyar nyelvi kommunikációs készségének fejlesztésére. /Tanulmányok a cigány gyerekek oktatásával-nevelésével foglalkozó munkacsoport vizsgálataiból. II. / Pécs: Pécsi Tanárképző Főiskola Papp Gyula (1982a) A beás cigányok román nyelvjárása. /Tanulmányok a cigány gyerekek oktatásával-nevelésével foglalkozó munkacsoport vizsgálataiból. V. / Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar, Pécs Papp Gyula (1982b) Beás-magyar szótár. VI. / Pécs:Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar, Pécs Papp Gyula (2000) A beás (teknővájó) cigányok újlatin nyelve. Egy nyelv útja a latintól a beásig. In: Forray R. Katalin (szerk. ), Ciganológia-Romológia. Beás cigány vezetéknevek angol. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 207-220. Pálmainé Orsós Anna - Varga Aranka (2001), A beás nyelv állapota. Iskolakultúra 11 (12): 58-64. Pálmainé Orsós Anna (2004) A beás nyelv helyzete.
(Apropó, a magyar-cigányokat hogy nevezi meg a beás nyelv? ) Az út tehát hosszú, és sáros, de nekünk kell kitaposni. Közös erővel, összefogással. Most pedig rajtatok a sor, hogy megosszátok velem a véleményeteket ebben a témában!
A narratív források közül csupán Kézai említi ezt az őst. Az Altmann név valószinűleg ismert volt Kézainak, mert István, Altmann (Olthmann) fia Serke településen, Gömör megyében, adományt kapott IV László királytól" (ÁMTF 2: 547). A Balog-Semjén nemzetség (Balog-Semjén, Bolok-Symian, Bolok Simián, Semyen) A Balog-Semjén nemzetség tagjainak birtokai a mai Kállósemjén (Kálló-Semjén) körül és a Szamos alsó folyásánál voltak találhatók, e nemzetségből származik a Semjéni, ill. Kállay, Biry és Domahidy család. A Balog-Semjén nem a honfoglaló nemzetségek egyike. Azon magyar nemzetségek egyike, amelyből a Semjéni, Kállay és Biry családok származnak. Oklevelekbol ismert első ősei a nemzetségnek: I. Ubul és I. Ezek gyakori cigány vezetéknevek?: Balogh, Varga, Burai, Orbán, Oláh? (2. oldal). Egyed, akik 1214-ben említtetnek. I. Ubul három fiától származik az említett három család, éspedig: I. Mihálytól a Semjéni, II. Egyedtől a Kállay és az 1250 előtt meghalt Gergelytől a Biry család. 1325-ben a nemzetségek tagjai megosztoznak birtokaikon, ekkor veszik fel I. Mihály utódai a Nagysemjérú nevet.