R eneszánsz • Kiegyensúlyozott harmónia • Egymás mellé rendelés • Szimmetria A barokk stílusjegyei • Erő, lendület, dinamizmus ábrázolása • Nyugtalan vonalak, formák • Bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet • Realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód • Túldíszítettség • Teatralitás • Pátosz, ünnepélyesség • Szenvedélyesség • Hősiesség-kultusz • Bizarr témák IRODALOM • A barokk irodalma a katolikus megújulás jegyében született.
A díszítés középpontba kerül, és egyre bonyolultabbá és bonyolultabbá válik, elérve bizonyos adagokat pazarlás és pazarlás. A Aranysárga kiterjesztik a művek szakrális és pazar jellegének kihangsúlyozásának egyik módjaként, a szobrászatban egyaránt figyelemre méltóak, belül és kívül egyaránt. A művek aranyozása kiterjed a szobrokra, domborművekre, oltárképekre, díszlécekre stb. Mindenféle építészeti és / vagy díszítő elemet használnak az érzés elérésére mozgás vagy dinamizmus. Így ívelt falakat, boltíves mennyezeteket, fülkéket, boltíveket, tekercseket, szobrokat, domborműveket, trompe l'oeil stb. A barokk építészet másik jellemzője a kettős lejtős lejtős mennyezet. Abban az esetben Spanyol barokk, A hívás Herreriano vagy Habsburg, Benne van El Escorial legnagyobb példája, mivel figyelemre méltó hatása van. Így zárt vagy súlyos külsőségeket szabnak ki, míg belül a pazarság szabadul fel. Ismétlődnek az olyan elemek, mint a homlokzatokon keresztező tornyok, a torony teteje és a palatetők.
Inkább az volt az ellenérzés oka, hogy az elfogadott akadémistákkal ellentétben Manet a színekre épít, a térhatást a kromatikus elemekkel hangsúlyozza. Mindkét mű nagy feltűnést keltett az akkor induló impresszionista festők között, bár a művész akkor még nem vállalt közösséget velük. Sohasem dolgozott az impresszionizmus munkamódszerével, és szívesen használt feketét. Utolsó éveiben születtek azok a festmények, amelyek az impresszionizmus hatását mutatják. Manet munkásságán túl megvolt még egy előfeltétele az új stílus kialakulásának: egy tehetséges művészekből álló festőcsoport megszületése. Tagjai péntekenként a párizsi Guerbois-kávéházban jöttek össze, itt volt többek között Manet, Monet, Pissarro, Degas, és a híres fényképész, Nadar. Ezek a művészek szinte mind elkötelezett hívei voltak a plein air törekvéseknek. A szabadban festés nem az ő gondolatuk volt, de az impresszionisták vitték végig a legnagyobb művészi eltökéltséggel. A 60-as évektől nem csak tájképeket festettek, hanem figurális plein air kompozíciókat is, szabadtéri jelenetekben ábrázolták a kortársak életét.
Kiállítás nyílt pénteken Erzsébet magyar királyné családjáról Wittelsbachok – Sisi családja címmel a Magyar Nemzeti Múzeumban. A látogatók betekintést nyerhetnek a fiatal Erzsébet bajorországi életébe, megjelenik a kiállításban a gyűlölt anyós, Zsófia főhercegné és egy kedves nagynéni, a magyarok által is nagyra becsült Karolina Auguszta királyné is – ismertette a kiállítás megnyitóján Tordai-Lejkó Gábor, Magyarország müncheni főkonzulja. A kiállítás azonban a XIX. századnál jóval hosszabb időt, több száz évet foglal magába, ugyanis a magyar–bajor kapcsolatok története Szent István bajor feleségétől, boldog Gizellától kezdve terjed Erzsébet királyné koráig. Zsigray Julianna: Erzsébet magyar királyné (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., 1939) - antikvarium.hu. Ezen belül mintegy hét évszázadon (731 éven) ível át a Bajorországot uraló Wittelsbach-család története, akik összesen két császárt, tizenhat királyt és harminchét választófejedelmet adtak Európának – mondta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. A miniszter azt is kiemelte, hogy Magyarország a náci Németország idején Sárváron menedéket adott a Wittelsbach-családnak.
Zsigray Julianna a kor alapos ismeretével és az asszonyi lélek mélyébe néző író megérző megértésével állítja elénk ennek a csodálatos, sokszor titokzatos, de minden magyar szívében benne élő királynénak lelkét. Amit ír, történelem, de mégis színes, izgalmas, igazi regény.
De Magyarország sem felejti el mindazt a jót, amit történelmünk nehéz pillanataiban értünk tettek – tette hozzá, hangsúlyozva: Európa számára fontos, hogy ismerje azokat a kapcsolatokat, amelyek a nemzeteket egymáshoz fűzik, hiszen ha elengedjük a múltat, akkor valójában egymást engedjük el. Ez különösen fontos ma, amikor a jelenben választott út, a különböző társadalmi fejlődés és értékek melletti döntések nem közelítenek, hanem távolítanak bennünket – mondta Gulyás Gergely. L. 1898. szeptember 10. | Erzsébet királyné meggyilkolása. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója mindeközben azt mondta: a tárlat aktualitását az adja, hogy száz évvel ezelőtt Magyarországon halt meg Bajorország utolsó királya, III. Lajos. A kiállításon 88 eredeti műtárgyat – köztük festményeket, ötvöstárgyakat, porcelánokat, fotókat és viseletdarabok – mutatnak be. Az időszakos tárlaton Erzsébet királyné kalapja, főkötője, alsószoknyája, személyes rendi ékszere mellett korabeli fényképek is megtekinthetők lesznek. A Magyar Nemzeti Múzeum gazdag gyűjteményeiből kiválasztott tárgyakat úgy egészítették ki közgyűjtemények és magángyűjtők segítségével, hogy a látogatók látványos képet kaphassanak a bajor–magyar kapcsolatok ezeréves történelméről, kiemelten a Wittelsbach-családról.
Huszka Jenő – Szilágyi László: Sissi, a magyar királyné operett Gyönyörű dallamok, szellemes versek és remekül ábrázolt szereplők, Huszka Jenő humorral és szerelemmel átitatott darabja várja az operettrajongókat augusztus 08 -án a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A történet, mely gróf Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar monarchia későbbi külügyminisztere és Erzsébet királyné (Sissi) beteljesületlen, történelmileg nem igazolt szerelméről szól. Erzsébet királyné, köztudomásúan szerette a magyarokat, s a nép is benne látta megmentőjét. Sissi Zsófia főhercegnővel való szembenállása és szabadság iránti vágya szimpatizált a magyarok érzéseivel, ugyanakkor az osztrák udvar rosszallását is magával hozta. Erzsébet királyné és a magyarok - Barátság vagy szerelem?. Gróf Andrássy Gyula a magyarság számára próbál kiutat találni az elkeserítő, fegyveres forradalommal fenyegető helyzetből. A férfi heves rajongása és forró szerelme viszonzásra talál a császárnő részéről, azonban vágyaiknak a politika gátat szab, és egy meghitt csóknál jobban nem teljesülhet be szerelmük.
A kastély különlegessége az európai ritkaságnak számító kastélyszínház. Sissi hotel épül Dubajban Sissi - azaz Erzsébet királyné - emlékére luxushotelt építenek Dubajban, 4 kilométerre a tengerparttól, egy egzotikus környezetben létesülő mesterséges szigeten a "The World" (A világ) elnevezésű óriásprojekt részeként; e beruházás keretében 300 mesterséges szigeten, összesen 931 hektárnyi területen "újraépítik a Földet". Smaragdsziget a Jón-tengeren Korfu történelme olyan változatos és gazdag, hogy szinte alig követhető: harcoltak érte a rómaiak, bizánciak, velenceiek. Szemet vetettek rá a Gótok, Lombardok, Szaracénok, de uralkodott itt Napóleon, és II. Vilmos császár. Itt található Sissi királyné kastélya, és itt született Fülöp angol herceg is. A smaragdszigetként is ismert Korfun azonban nemcsak a történem olyan gazdag. A természet például olyannyira buja és gazdagon termő, hogy a narancsfák évente háromszor is beérlelik gyümölcseiket. Parádézott a VV3 csapata A három Való Világ szereplői közül többen is felbukkantak a Budapest Parádén.
A koronázás A kiegyezés után (1867) férjével együtt a budai Nagyboldogasszony- templomban (Mátyás-templom) koronázták meg. A nemzet ajándéka az uralkodópár számára a Gödöllői kastély volt, ami Sissi kedvenc tartózkodási helye lett. A százezer aranyforint koronázási ajándékot a királyné javaslatára a szabadságharc hadiözvegyei és hadiárvái kapták. A "magyarok királynéja" a budai várpalotában szülte meg kedvenc gyermekét, Mária Valériát 1868-ban. Rudolf trónörökös Életének második nagy tragédiája 1889-ben következett be. Mayerlingben, rejtélyes körülmények között meghalt a fia, Rudolf trónörökös. Szerelmével, Vetsera Máriával együtt valószínűleg öngyilkosságot követtek el, de voltak, akik gyilkosságra gyanakodtak. Ezt követően a királyné élete végéig feketében járt, és már csak nagyon kevés hivatalos megjelenést vállalt. Idejét utazgatással töltötte. Magyarországot utoljára a millenniumi ünnepségek alkalmával látogatta meg. 1898. szeptember 10-én hajókirándulásra indult kísérőjével, Sztáray Irma grófnővel Genfben.
1898. szeptember 10-én, a Sissinek becézett Erzsébet királyné gyilkos merénylet áldozata lett. Wittelsbachi Erzsébet a magyarok pártfogójából a nemzet védőszentjévé vált. Krúdy Gyula XIX. századi történelmünk valamennyi nagyságát megörökítő, négy évtizedet átívelő pályafutása során többször visszatért a királyné regényes alakjához. Múltidéző, beleélő készségével újra, meg újra megidézte, hogy szavaival életre varázsolja a kedves halottat.