Fotó: Asztma, gyakori megfázás, idült hörghurut esetén jelentős javulást ígér a Buteyko-módszer, amelynek hatására javul a szervezet vér- és oxigénellátása. Manapság népbetegséggé vált az asztma és allergia, sokaknál felnőtt korban alakul ki, gyakran az orvosok sem értik, hogy miért, gyógyítása hosszadalmas és nehézkes. Az asztma valószínűleg egyike a nyugati civilizáció leginkább túldiagnosztizált és túlgyógyszerezett betegségeinek. EgeszsegMagazin.hu - Hogyan állapítható meg az asztma diagnózisa?. Az asztma kezelésére mindössze kétféle gyógyszer van, a hörgőtágító spray-k és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek, illetve ezek kombinációi. Az asztmásoknak többnyire csökken a tüdő szén-dioxid szintje Konstantin Buteyko ukrán orvosprofesszor rájött egy jelentős összefüggésre, mely szerint a légzéskönnyítő hörgőtágítók folyamatos használata nemhogy segítene, de éppen, hogy árt az asztmának, az asztmásoknak, ráadásul egyik kiváltó tényezője lehet a szívbetegségeknek. Közismert tény, hogy az asztmások sokkal többet lélegeznek, mint mások. Többnyire szájon át veszik a levegőt és zihálnak, lihegnek, levegő után kapkodnak, amikor jön a roham.
A szénanátha kezelése kapcsán tudnia kell, hogy a betegség, bár nem gyógyítható, de a tünetei alapján egyszerűen diagnosztizálható és hatásosan kezelhető. A szénanátha kezelése történhet antihisztaminok, orrdugulás-csökkentők, kromoglikátot, valamint szteroidot tartalmazó gyulladáscsökkentők alkalmazásával. Az alábbiakban lesz szó a szénanátha kialakulásáról, illetve azokról a gyógyszerekről, készítményekről, amelyek segítségével enyhíthetők a tünetek. Hogyan hatnak a szénanátha kezelése során az antihisztaminok? Szénanátha kezelése |. Az allergiát kiváltó anyagok által okozott reakció következtében hisztamin szabadul fel a szervezetben, amely az orrtünetek kialakulásának többségét okozza. Az antihisztamint tartalmazó készítmények olyan gyógyszerek, amelyek nem engedik, hogy a hisztamin hozzáférjen receptorához, azaz meggátolják hatása kifejtésében. A folyamat eredményeként mérséklődik az orrviszketés, megszűnik az orrfolyás, kevesebb lesz a tüsszögés. Sajnálatos módon a nyálkahártya esetében fellépő duzzanat kialakulásában nincs jelentős hatása a hisztaminnak, emiatt az orrdugulást csak mérsékelten csökkenti.
Megújíthatja a családot, a munkánkat, a társadalmat és a nemzetet. Bárhol is éljünk a világban magyarként, szombathelyiként, Szent István öröksége képes új emberré változtatni minket. Nekünk, új embereknek viszont feladatunk és felelősségünk van abban, hogy mit és hogyan viszünk tovább ebből az ezeréves örökségből. Amikor a Kárpát-medence és Európa jövőjéről gondolkodunk vagy beszélünk, még ezer év múltán is hivatkozási alap mindannyiunk számára Szent István király öröksége és világlátása. Európaiságot, nyelvi gazdagságot és kulturális sokszínűséget hagyott ránk, és ezen értékek megőrzését nemcsak a fiának ajánlotta intelemként, hanem nekünk, a jövő generációjának; a magyar állam minden egyes polgárának. A mai nap nemcsak a főhajtásról, az ünneplésről, hanem az örökségünkről is szól. A múlt hagyományainak továbbviteléről és tiszteletéről – emelte ki dr. László Győző, aki később a közelmúltra is kitért beszédében. - Azt mindannyian láthattuk, tapasztaltuk, hogy még egy világjárvány sem képes felülírni és eltörölni a múlt hagyományait és tiszteletét.
Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
A királyi dinasztiák öröklési jogában fontos elv lett az alkalmasság, vagyis az, hogy a testvérek vagy fiúörökösök közül ki a legrátermettebb az uralom biztosítására. Magyarországon az elsőszülött fiú joga (primogenitúra) Szent István trónra léptével kezdődött, de a szeniorátussal szemben csak a 12. századtól érvényesült – a 11. századot súlyos trónharcok jellemezték. Az elsőszülött fiú trónutódlása biztosította a családi vagyon osztatlan öröklését, alkalmas volt továbbá arra, hogy a kijelölt utódot "királyi módon" készítsék fel az uralkodásra. István királynak egyetlen fia maradt életben, a szent életű Imre herceg, akinek nevelését Gellért püspök irányította. Imre herceg részére fogalmazta meg István Intelmeit, amelyben a bölcs kormányzás elveit foglalta össze. A trónörökös azonban egy tragikus vadászbalesetben meghalt. A "jogos örökös" ezután csak Géza testvérének (Mihálynak) a fia, Vazul lehetett. Csakhogy István féltette az újonnan szervezett keresztény államot az általa pogánynak tartott Vazultól, ezért inkább nővére és a velencei dózse fiát, Orseolo Pétert jelölte utódjául.
Az ünnep történetében gyökeres váltás a diktatúra kiépülésével, 1948-ban következett be. Mindez csak részben jelentet törést, mert a régi elemek közül többet is felhasználtak, mindössze a külsőségeket alakították át. Megmaradt a tisztavatás, de a Ludovika Akadémia helyett a Honvéd Kossuth Akadémia növendékeit avatták fel. Megtartották a tűzijátékot is, ezenkívül bábszínház, kultúrműsor, díszelőadás és hasonló mulatság szórakoztatta a népet. A körmenet viszont a kommunizmus berendezkedése után a Bach-korszakhoz hasonlóan ismét tiltólistára került, ezúttal 40 évre. Az ünnepnek természetesen új nevet adtak. Addig Szent István napnak hívták leggyakrabban augusztus 20-át. Először lekopott a szent kifejezés, majd 1948-ban megszületett az Új Kenyér ünnepe elnevezés, mint központilag előírt szóhasználat. A kifejezést azonban hamar felváltotta egy újabb, az Alkotmány ünnepe, az alaptörvény ugyanis 1949. augusztus 20-án lépett életbe. Az ötvenes évek elején a programok megrövidültek, szinte kizárólag csak termelési versenyekről és lelkes sztahanovistákról adott hírt a korabeli sajtó.
Így tehát fia, Vajk, a bajor hercegnőt, Gizellát vette feleségül, valamint ő is áttért a keresztény hitre, és felvette az István nevet az első keresztény vértanú után. Emlékszünk a történelem tankönyvből Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című festményére, ugye? István aztán apja halála után folytatta a megkezdett utat, bár ő inkább politikai szempontok miatt szorgalmazta (és akkor finoman fogalmazunk) a térítést, ez viszont nem tetszett az ország még pogány lakosságának. Mi több, az ő szokásuk – a szeniorátus – szerint a család legidősebb tagjának, Koppánynak kellett volna Géza után a trónra ülnie, azonban utóbbi a primogenitúra szerint elsőszülött fiának adta át a stafétát. Tanulmányainkból, na meg az István, a király rockoperából tudjuk, hogy ez mekkora viszályt szított köztük, melyből végül a keresztény uralkodó került ki győztesen és két évvel később, 999-ben elküldte Asztrik pannonhalmi apátot a római pápához. II. Szilvesztertől pedig megkapta az áhított koronát, ennek egyébként azért is volt nagy jelentősége, mert a szokással ellentétben István nem a német-római császártól kérte azt, hogy elkerülhesse a függést a birodalomtól.
Kell ennél több? " – fejtette ki köszönőbeszédében. Elmondta azt is, hogy nagyon szerencsésnek tartja magát, "mert egész életemben azt csinálhattam, amit imádok csinálni, emberekkel dolgozni, embereknek adni, segíteni, figyelni rájuk, elfogadni őket, szeretni őket". Huszár László Amint azt Hájos Zoltán beszédében is említette, a járvány a helyi közösség életére is rányomta bélyegét, ugyanis két jeles személyiség is a koronavírus-fertőzés szövődményei miatt hunyt el idén. Huszár László művelődésszervező, a szlovákiai magyar kultúraszervezés egyik legjelesebb alakja, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, a Gyurcsó István-díj és a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettje, illetve Kornfeld Tibor, a dunaszerdahelyi zsidó hitközség vezetője, a dunaszerdahelyi zsidóság, illetve a város krónikása, korábban a Dunaszerdahelyi Idősotthon vezetője in memoriam Pro Urbe-díjban részesült. "Pályája és életútja is városunk jeles személyiségeinek pantheonjába emeli" – említették Huszár László méltatásában.