A királynak nem volt senki mása, csak egy fia. De ez a fiú szerette ám a szép holmikat, szórta is az apja aranyát Continue reading Szepesi Dóra: Aranylevelek "A mesemondás tanulható, gyakorolható, ugyanúgy, mint egy hangszeren, meg lehet tanulni rajta játszani. " Sándor Ildikó Idén sem feledkezünk meg Benedek Elek, a nagy mesemondó születésnapjáról, könyvtárunk 2017-ben is csatlakozik A népmese napja országos rendezvényeihez. 2017. szeptember 27-én, szerdán mesés napot tartunk a könyvtárban! Előzetes a programokból: Kiállítás az elsősök meseillusztrációiból Délelőtt a szünetekben vetítés A magyar népmesék c. rajzfilmsorozatból Népmesetotó papíron és a blogon! Mesedélután, benne A só mesedramatizálás, A méhkirálynő – papírszínház és egy meglepetés! Gyertek, várunk benneteket! Holnap, azaz 2016. október 4-én 8:45-től tartjuk a könyvtárban a Népmese napi kvíz és totó eredményhirdetését! Totót 44-en, kvízt összesen 55-en (49-en online, 6-an a nyomtatottat) töltöttetek ki. Vajon kiké lett hibátlan?
Vidám csapatversennyel leptük meg tanítványainkat A magyar népmese napján. Jókedv és öröm sugárzott a gyermekek szeméből, amikor végigjárták az ezüsterdőt, Csizmás Kandúr birodalmát, segítettek Hamupipőkének, megdézsmálták a mézeskalács házikót, rávették a kiskakast arra, hogy ürítse ki a török császár kincses kamráját és kiszabadították a királylányt a várból. Köszönjük Olgi néni munkáját!
A kiadványban helyet kapott egy 21 napos kihívás is, amely arra ösztönzi a felnőtteket, hogy három héten át változatos módokon vezessék be a gyerekeket a könyvek világába. Ezt a 21 napos kihívást igazították most a szakértők a szükséghelyzethez és ajánlanak 21 olyan könyves tevékenységet, amit a családok a négy fal között is meg tudnak tenni. Napi 15 perc mesélés, közös beszélgetés, könyves játék sokat segít abban, hogy olvasóvá váljon a gyermekünk, ráadásul mindez egy pillanatra elfeledteti a bezártságot is. Reméljük, minél többen belevágnak a kihívásba, mert olvasni mindig jó! Beküldte - 2020. március 31. 13:31
Már besötétedett, amikor Ferihegyen 44 évvel ezelőtt landolt az Amerikai Egyesült Államok különgépe, fedélzetén a Szent Koronával. Szent István királyunk koronája 33 évnyi távollét után hazatért. 1978. január 6-án adta vissza "az amerikai nép képviseletében" Cyrus Vance külügyminiszter az Országházban a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a magyar népnek. A Szent Korona legrégibb, hiteles ábrázolása. A kódex az 1570-es évek elején készült és a Fugger család könyvtárából került a müncheni bajor hercegi, majd később a Bajor Állami Könyvtárba: Fotó: Wikipedia A Szent Korona évezredes történelme bővelkedik kalandos fordulatokban, de mind közül talán a legizgalmasabbat a második világháború végóráiban élte át. Nemzeti ereklyénket ugyanis a Koronaőrség az előrenyomuló Vörös Hadsereg elől a nyilasok parancsára Budapestről előbb a veszprémi bombabiztos sziklabarlangba, majd az ország nyugati szegletében lévő Kőszegre vitte, hogy aztán az alakulat a határszéli Velem nevű falucskát érintve 1945. március 27-én elhagyja Magyarországot.
A hivatalosan elfogadott koronatörténet a következő: ezer évnél nem régebbi, eredetileg két különálló részből állt, az alsó, úgynevezett görög és a felső, latin koronából. Jelenlegi formáját csak a XII. században nyerte el, Dukász Mihály bizánci császár műhelyében készülhetett. Esetleg a felső része lehetett Szent Istváné. A másik elmélet hívői szerint a Szent Korona a szittya-avar-hun-magyar folytonosság egyik lehetséges bizonyítéka. Keletkezési helyének az egyik őshazát, a Kaukázus déli részét jelöli meg, a Kr. u. IV-V. században. Eredetileg is egy részből állónak tervezték. Vizsgálataik szerint a korona része volt a frank király által 795-796-ban elrabolt avar kincsnek, és 1000-ben Szent István nyomatékos kérésére szolgáltatta vissza a pápa. A közmegegyezés egészen a XVIII. századig Szent Istvánnak tulajdonította a koronát. Elgondolkodtató, hogy ugyanekkor vetődik fel a finnugor eredetelmélet is. A Szent Korona-tan nyomait a XIII. századig vezetik vissza bizonyosan, de egyes elemei már Szent István intelmeiben is szerepelnek.
Szent István népei közül a magyar rálépett a pogány útra azzal, hogy elutasítja a 21. századi modern európaiság alapvető kellékeit: csatlakozni az EU belső magjához és mindent megtenni az euro, mint közös pénznem bevezetése érdekében. De István királynak szerencsére van oka az örömre is: a szlovákok, a románok és a szerbek sem kérnek a pogányból, helyette az európai megoldásokat keresik. Európához tartozni, ez ma is történelmi alapvetés és kortárs kihívás lehetne a közép-európai ország számára, mint 25 évvel ezelőtt a szocialista gazdasági rendszer és a kommunista pártállam lebontása idején, vagy akár a 10. században Bajor Gizi férjének, Hungária-Uhorsko királyának. Magyarországon, úgy tűnik, napjaink politikai elitje megbukik, és nemcsak képtelen felismerni a kor szavát, egyenesen egy másik irányba (keletre) fordítja az országot. A szent istváni örökséget ma Szlovákia viszi tovább, függetlenül a pártszínektől (a napokban Matovič, az Egyszerű Emberek elnöke is egyértelműen az EU belső magjához való csatlakozás mellett tette le a voksát).
A fejedelem mindazonáltal egyedül a maga akaratából és önkényesen, kiváltképpen az egész magyar nemzet régi szabadságának ártalmára semmit sem rendelhet, hanem össze kell hívnia és meg kell kérdeznie a népet, vajon ennek az ilyen törvények tetszenek-e vagy sem? " Benda Kálmán 1984-ben publikált véleménye szerint a koronához fűződő tanok Magyarországot kivéve sehol se kapcsolódtak egy tényleges koronához, nálunk a koronázás csak akkor volt érvényes, ha a szent koronával történt. Eckhart Ferenc jogtörténészt idézve megállapítja, hogy eltérő vonás a korona iránti hűség gondolata. A XV. századtól a magyar alattvaló már nem az uralkodóhoz, hanem a Szent Koronához hű. Rendkívül fontosnak tartja azt a különbséget, hogy a Szent Korona nevében a király és a rendek csak együtt intézkedhetnek.