Mert fél, hogy éri szégyen, Ha háta félre mégyen. Házad előtt ha tót jár, Már ohajt, mint a tatár, Csipkét, más egyebet, Tudja ördög, mi ebet. Parancsolja, hogy vegyél, Másként veled fölcserél. Ülő rokka unalmas, Az ujjának ártalmas. Pergőt kell hát venned, A kedvét igy tenned. Hogyha helyben nem találsz, Biz a vásárra sétálsz. Jaj! hát még a konyhára, Több kell, mint a szobára. Mert ha nincs, majd lesz per, Nem kettő, de ezer. Ha minden szerszámod nincs, Bár szemébe se tekints. A konyha légyen derék, Mellyen térjen tál, s fazék. A rántást és főzést, Mosogást és sütést, Hol kedvére tehesse, Ételét készíthesse. Családtag öngyilkossággal fenyeget a külföldre költözés belebegtetése miatt : hungary. Tűzhelyen ha nincs katlan, Az asszony irgalmatlan. Azon ha nincsen üst, Kedve múlik, mint a füst. Ha nincs lánczon a bogrács, Mindjárt azt mondják; niksz tájts. Bögréknek, fazekaknak, Tányéroknak, tálaknak Hely legyen, igen jó, Tűzhelyen vasfogó. Lapát, dézsa, meszelő, Sajtár, furó, reszelő. Tekenő, szita, rosta, Dagasztó láb, borosta, Sürű is szükséges, Legyen elégséges. Hordó, veder a kutra, Tyúkborító a sutra.
Az ágyban lesoványodott, sápadt férfi feküdt, mellette pedig egy másik férfi ült a széken. Menőben volt már, egyik kezében bot meg keztyü, a másikban a kalapja, a kihivó, kellemetlenkedő arcz azonban visszatartotta. A beteg gunyosan pislogott reá, szemei sürü pillantásán azonban látszott, hogy uj támadásra készül. Éppen csak összeszedi magát egy kicsit s ezalatt gyönyörködik abban, hogy a másik embert sikerült zavarba hozni. Magasabbra könyökölt a vánkoson s mosolyogva kezdett el beszélni. - Fura ambiczió, majdnem a józanságát is kétségbevonhatná az ember... A másik intett, hogy: lehet, lehet, minden lehet. Piac – Wikiszótár. Ez a lagymatag engedékenység egy pillanatra felingerelte a beteget. Lekicsinylést látott benne, azt, hogy mondhat akármit, ugy se veszik számba. Levegő után kapkodva, gorombáskodott tovább. - Egyszerüen ostoba ambiczió. A beteggel elhitetni mindenféle ostobaságot az állapotát illetőleg. Ha halálos a baja, hát mosolyogva állani az ágy mellett s bizonykodni, hogy: egészen nagyszerü stádiumban van.
A mama már künn az udvaron várja nagy aggódva a doktor bácsit, akármilyen sebesen jön is, ki van téve annak, hogy összeszidja gondolatban ezerszer: Hol késik? Mért nem jön? Igazán rossz ember. Nincs lelke annak az embernek! Ez már sok - ez már nem szép tőle - s több effélével. A doktor megérkezik végre. - Siessen, siessen kedves doktor, az isten szerelméért siessen... s mentse meg nekem. - Ki beteg? - Ő. - Miféle ő, asszonyom? - Hát ő, - a mókuska! Ah, istenem! - s fuldokló zokogásban tör ki az édesanya. A doktor egyszerre maga is komoly arcot vág, s ünnepélyes arccal és léptekkel siet be a szentélybe, hol ő van most. Megnézi, körültapogatja s azután édesdeden fölkacag. - Oh, oh, asszonyom! Hiszen csak a foga jön! Az első fogat fogja megkapni... - Micsoda! - kiált fel a kismama, egyszerre átcsapva repeső örömbe. - Foga lesz neki, igazi foga lesz? Halljátok - kiált fel gyermekesen -, a mókuskának foga lesz. Egy foga! Ugye, hogy csak egy foga lesz eleinte? Csengő kacajjal szalad oda s összevissza csókolja a kis bimbót: - Oh, te kis mamlasz... de furcsa leszesz... jaj, de csúnya leszesz... no, ne sírj, hát... jaj, de gyönyörű leszesz azzal az egy fogaddal!
(Egy alkalommal ugyanis "dux Ruizorumként", azaz a ruszok hercegeként említik, akik a korabeli Európában a kiemelt katonai alakulatok között harcoltak). Imre herceg temetése és Vazul megvakíttatása a Képes Krónikában (Wikipédia) A középkori magyar állam története alighanem kicsit másképpen alakul, ha az öröklés nem Vazul ágán folytatódik, hanem Imre és lehetséges örököseinek az ágán. A középkori magyar történelem számos nagy alakját "veszítenénk el" így, például Szent Lászlót vagy Könyves Kálmánt is. I. (Szent) Lászlónak fia születik A középkori magyar állam megszilárdításának munkája kétségkívül I. (Szent) László és Könyves Kálmán nevéhez fűződik. Törvényeikkel megszilárdították a királyság rendjét és a Magyar Királyság immár hódító hadjáratokat is vezetett a szomszédjai ellen. I. (Szent) Lászlónak két lánya született, az ismertebb közülük Komnénosz János bizánci császár felesége, az utóbb szentté avatott Piroska (Eiréné). Ő meglehetősen későn látta meg a napvilágot, Szent László utolsó éveiben született 1088 körül.
A magyar történelem írásos emlékei A magyar történelem, a régészet és az írásos, korabeli források alapján eleveníti meg a régmúlt időket. Az idézett krónikák, kódexek, leírások, korabeli régészeti tárgyak együtt hiteles képet adnak vándorló, állandó hazát kereső őseinkről, eredetükről, társadalmi életükről, kultúrájukról. Az írásos forrásokban először a X. században tűnnek fel a magyarok. Ekkor figyeltek fel rájuk, önálló népként a görög és az arab történetírók, híres utazók. Az első görök feljegyzések az 830-as évek eseményeinél ungroi (ungrok), unnoi (hunok)és turkoi (türkök) néven említik a magyarokat, majd általánossá vált a türk név használata. Még a XI. században is Magyarország neve így látható a Szent Koronán görög írással:"Geiza Turkia hívő királya. " A 870-es évekre vonatkozó, első arab feljegyzés is ilyen elnevezést használ:... "a magyar pedig a turkok egyik fajtája. " Bíborban született Konstantin római (bizánci) császár a nála járt magyar főemberektől értesült arról, hogy a magyarok egyik csoportja, mely a Kaukázus vidékére költözött"rendíthetetlen szabíroknak" nevezték.
századi háztartási edények 82 A budavári Mátyás-templom 83 A csütörtökhelyi Zápolya-kápolna 84 Bakócz Tamás bíbornoki pecsétje 85 Az esztergomi Bakócz-kápolna 86 Bakócz Tamás miseruhája 87 Estei Hippolit esztergomi érsek dísznyerge 88 A Forgách-család címere 89 Magyar tárcsapajzs 90 II. Ulászló király imája 91 Zebedeus és felesége (kassai szoborcsoport) 92 Miksa császár családja körében 93 II. Lajos király arcképe 94 Corvin János horoszkópja 95 Gritti Alajos 96 Verancsics Antal arcképe 97 Werbőczi István iktatói jegye 98 Tábori élet a XVI. század elején 99 Egykorú röplap Buda elfoglalásáról 100 Izabella királyné 101 Keresztény foglyok török rabságba hurcolása 102 Martinuzzi György 103 Ajtókeret Martinuzzi kolozsvári palotájából 104 Thurzó Elek epitáfiuma Lőcsén 105 Szolimán szultán aláírása 106 Janicsár 107 Serédy György márványsíremléke 108 Szigetvár 109 Zrínyi Miklós sisakja 110 Báthory István páncélja 111 XVI. századi szablyák 112 Reformátusok úrvacsoravétele a XVI. században 113 A betlhenfalvi Thurzó-kastély 114 Oláh Miklós síremléke 115 Gyula vára 116 Balassa Bálint arcképe 117 Lőcsei ház a XVI.
A megfelelő magyar szó a tizenkilencedik századból származik, megalkotója Döbrentei Gábor. Az emberi történelem felosztása [ szerkesztés] A következő szócikkek a Wikipédiában fellelhető nagy mennyiségű adatban a feldolgozást és a keresést segítik.