Hamarosan vasúti megállóhely is létesült Rákoskeresztúr-Kavicsbánya néven, de 1913. május 1-jétől a vasúti menetrendben már Rákoshegy volt a neve. Rákoshegy 1921-ben (1922. január 1-jei hatállyal) különvált Rákoskeresztúrtól és önálló nagyközséggé alakult. Lakóinak száma /2001-ben/: 9799 fő. Rákoskeresztúr Budapest főváros XVII. Első írásos nyoma Pousarakusa (Pósarákosa) néven egy 1265-ben kelt oklevélben található, nevét első birtokosáról kapta. Területéből váltak ki és lettek önálló nagykösséggé 1907-ben Rákosliget és 1922-ben Rákoshegy, majd 1950. után kialakult kerületrészek a mai Akadémiaújtelep, illetve az 1990-es években született Madárdomb. Lakóinak száma /2001-ben/: 26 843 fő. Lapisi Erdész emlékmű. Rákosliget Budapest főváros XVII. 1907–1949 között önálló nagyközség volt, azt megelőzően Rákoskeresztúr határához tartozott. Külvárosi-kisvárosi jellegű városrész; szinte kizárólag kertes családi házakból áll. Lakóinak száma /2001-ben/: 3538 fő. Rákospalota Budapest városrésze a XV. kerületben. Egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.
Köszönjük a kedves és szakmailag precíz hozzáállást... Tovább Vélemény: Tisztelt Olvasók! Én ma voltam a fogászaton, a problémámat megszüntették, panaszra semmi orsan adnak időpontot, Doktornő mindenkivel kedves. Kürtgyarmat new települések. Már évek óta ide járunk hozzájuk, szinte az összes családtagom, kivéve anyóst:))). Azelőtt Pesten mászkáltunk egyiktől a másikig, de mint kiderült, csak a pénzre mentek, semmi nem úgy készült el a szánkba ahogy szerettük teljesen más, meg nagyon jólesik, hogy mindenkit a Doktornő emberszámba vesz, mindenki fontos neki, látszik rajta, hogy tényleg segíteni szerintem szívvel-lélekkel teszi a dolgát! Nagy pörgés van náluk, szinte meg se állnak. Tovább
Rovat Rovatok – 0 db találat
1315 és 1326 években is oklevelek említik, de 1334-ben a szerzetesek rablók zaklatásai miatt elhagyták, és a hegy lábához, Patacsra távoztak. 1369-től újra megjelenik oklevelekben a Szent Jakab-kolostor. Visszaköltöztek, de a patacsi, Szűz Máriának szentelt rendházuk is fennmaradt. 1500 körül a kis templom apszisa mögé új, poligonális záródású, támpilléres szentélyt emeltek, és a román kori apszist lebontották. Az új szentély diadalívét a román kori templom közepén helyezték el. Innen indították a kereszt- és csillagboltozati szakaszokból álló bordás boltozatot. A szentélyzáradék falában mérműves ablakokat helyeztek el, de egy reneszánsz nyíláskeret töredék is ehhez az építkezéshez köthető. A szentéllyel együtt felépítették a déli oldalon álló sekrestyét, amit egy kis torony köthetett össze a szentéllyel. A középkori kolostorépületről keveset tudunk. A barokk-kori kolostor nyugati szárnya alatt előkerült egy feltehetően középkori falcsonk, és a déli szárny alatt is vannak csekély épületmaradványok, ezeknek azonban a pontosabb korát és építészeti összefüggéseit nem ismerjük.
Nyitvatartás Egész évben szabadon látogatható. Árak: Szabadon látogatható Tömegközlekedéssel A helyközi autóbuszokról a Vászoly, autóbusz-váróterem megállónál szálljunk le. Megközelítés A buszmegállóból az András utcán sétáljunk el az önkormányzat épületéig. Itt mehetünk egyenesen tovább, a Z jelzésen, de talán érdemesebb jobbra, a Szent Jakab-zarándokút jelzését követve a Séd patakkal párhuzamos Kossuth utcán elsétálni a kőhídig. A híd után balra fordulva érkezünk a tóhoz (550 m). A parkolóból a kőhídon keresztül, majd balra fordulva jutunk el a tóhoz (130 m). Parkolás Ha autóval érkezünk, a Kossuth utca és a Petőfi utca találkozásánál, a kőhíd előtt tudunk parkolni. Koordináták DD 46. 943147, 17. 758206 DMS 46°56'35. 3"N 17°45'29. 5"E UTM 33T 709911 5202539 w3w ///fürdőória Navigáció Google Térképpel Környékbeli ajánlatok ajánlott túra Nehézség közepes Hossz 11, 8 km Időtartam 1:25 óra Szintemelkedés 257 m Szintcsökkenés Szőlőhegyek, présházak, templomromok, középkori híd, sziklafal, vulkán, kilátó és panorámák - mindez a Balaton-felvidék kellős közepén.
A kolostor története A mecseki pálos kolostor története érdekes módon egy francia pappal kezdődött. II. András (Endre) magyar király második felesége, Courtenay Jolán nagyszámú kíséretének tagjaként érkezett hazánkba a művelt udvari káplán, Bertalan. A király hamarosan nyugat-európai diplomáciai utakra küldte, ekkor járt Santiago de Compostelában is, ahol nagy hatással volt rá Szent Jakab kultusza. Amikor a király 1218-ban kinevezte pécsi püspökké, a Patacs nevű hegyen álló, ekkor már elhagyatott falu román stílusú temploma köré összegyűjtött szerzetesekből kialakult közösséget Szent Jakab oltalma alá ajánlotta - innen ered a hegy neve is. Egy kicsivel később az ország másik szegletében Özséb esztergomi kanonok a Pilis barlangjaiban élő remetékkel tartotta a kapcsolatot, majd 1250-ben megalapította a mai Klastrompusztán a Szent Kereszt kolostort és az egyetlen magyar eredetű szerzetesrendet. A pálos rend számos remeteközösséget fogott össze, a mecseki közösség is csatlakozott hozzájuk, innentől lehet őket pálosoknak nevezni.
A szentéllyel együtt építették fel az annak déli szomszédságában álló sekrestyét, amit valószínűleg egy kis torony kötött össze a szentéllyel. A középkori kolostorépületről alig tudunk valamit. A barokk kori kolostor nyugati szárnya alatt előkerült ugyan egy, feltehetően középkori falcsonk, és a déli szárny alatt is vannak csekély épületmaradványok, ezeknek azonban sem a pontosabb korát, sem építészeti összefüggéseit nem ismerjük. Lehetséges, hogy középkori eredetű a kerengő délnyugati sarkának közelében lévő falazott kút is. Az mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy a középkorban soha sem épült ki a templom mellett szabályos kolostornégyszög. Barokk remeteház [ szerkesztés] A szerzetesek a 16. században – legkésőbb 1543 -ban – minden bizonnyal a törökök elől menekülve hagyták el rendházukat, amely a következő két évszázadban elhagyatottan romosodott: a sekrestye és a torony úgy tűnik alapjáig elpusztult, a templom nyugati bővítésének falai ledőltek, mindössze az északi fal és az északnyugati sarok egy kis csonkja állhattak még.