Hasonló rendszerek egyébként több országban működnek, itt a nagy területet befedő hálózaton van a lényeg. Ágyúval felhőre A jégeső megakadályozására másik módszert is használnak, az úgynevezett belga viharágyút, amely acetiléngáz és levegő keverékével működik. Ezt az elegyet hét másodpercenként gyújtógyertyák robbantják be, lökéshullámot hozva létre, ezért hallanak a környéken élők pukkanásokat szabályos időközönként. Hogyan akadályozzák meg ezek az apró robbanások a jégesőt? A jégszemek több kilométeres magasságban keletkeznek, ahol nagyjából -50 Celsius-fok van. A vízcseppek a zivatarfelhő belsejében különböző hőmérsékletű és elektromos töltésű légrétegek között cirkulálnak. A megfagyott vízcseppekből kialakult jégszemek emiatt egyre nagyobbak lesznek, majd lezúdulnak a földre. A szabályos időközönként kibocsátott lökéshullám ebbe a folyamatba szólna bele és akadályozná a jégszemek kialakulását, mivel a lökéshullámok összekeverik a negatív és pozitív töltésű rétegeket. A semleges töltésű zónában pedig nem tudnak kialakulni jégszemek.
A külső bolygók holdjai jelentős részben e jegekből állnak, melyek között a vízjég a legfontosabb, de az ammóniajég és a metánjég is számottevő mennyiségű. Jégtakaró [ szerkesztés] A jég jelenleg a földfelszín mintegy 3-3, 2%-át, azaz körülbelül 16 millió km²-nyi területét borítja be. Földtörténeti időszakban elhelyezve nagyjából 2 millió évvel ezelőtt keletkezett, a Negyedidőszak elején. Ekkor általános lehűlés volt, a mindennapokban is ismert Jégkorszak (=Pleisztolén kor). Oka: csillagászati okok, a Föld pályaelemeinek változásának hatására az éghajlat is megváltozott-> enyhébb telek és hűvösebb nyarak az egész Földön. A télen esett hó nem olvadt el nyáron, felhalmozódott, jég lett belőle. A Föld jégsapkáinak kiterjedése: Déli félgömb: csak az Antarktisz területén Északi félgömb: Észak-Európa -> déli határa: London–Köln–Krakkó–Kijev vonal (kb. északi szélesség 50°) Észak-Amerika -> déli határa: New York––Denver vonal (kb. északi szélesség 40°) Ázsiában a száraz éghajlat miatt nem volt jelentős mennyiségű hó -> kevés jég A jégsapka határának eltérésének oka: Észak-Amerika É-D irányban nyitottabb, nincs jelentős hegyvonulat, ami meggátolja a jég lejutását -> Délebbre jutott a jég Európa nem nyitott -> Az Alpok, Kárpátok K-Ny irányba húzódó vonulatai megállították a jeget.
Amikor a tengervíz megfagy, az így létrejövő kristályrácsszerkezet miatt egyetlen molekula és ion sem kötődhet a jégbe a jégbe, és két fázisra válik szétválás. A szilárd jég kristályrácsa szinte teljes egészében vízmolekulákból áll. A tengervízben lévő só nem építhető be a jég kristályrácsába, hanem folyékony, sós sóoldat formájában kis csatornákban és kamrákban koncentrálódik a tengeri jégben. Az olyan gázok, mint az oxigén és a szén-dioxid, amelyek nem épülhetnek be a jég kristályrácsába, szintén kis csatornákba vannak zárva. Mivel ez a folyamat nem abszolút, a víz sótartalma nem csökken 0-ra, hanem körülbelül 10 ezrelékre, amikor a jég szilárd állapotát felveszi. [1] Az eredetileg nem kapcsolódó jégkristályok megszilárdulva mátrixot képeznek, amelynek összekapcsolt tereiben a sóban gazdag sóoldat befogódik. A következõk érvényesek: minél hidegebb a jég, annál több só ürül ki a jégbõl, és annál töményebb a sóoldat a csatornákban. [2] A gravitációs vízelvezetés egy sótalanítási folyamat, amelynek során a sóoldat gravitáció hatására a jégből az alatta lévő tengervízbe ereszkedik.
A mezőgazdaság számára kifejezett áldás lehetne egy ilyen szerkentyű. Sőt, az időjárás manipulálása fegyvernek sem lenne utolsó, legalábbis a hidegháború idején ezt gondolta a két szemben álló szuperhatalom. Az első mesterséges hóesést 1946. november 16-án hozták létre a General Electrics kutatólaboratóriumában. Szárazjeget szórtak szét a felhőkben, annak a szemcséin a felhőben lévő apró vízcseppek összeálltak és hullani kezdtek. Azóta nem sokat változott a módszer, ma is így próbálnak idő előtt esőt fakasztani a felhőkből. Annyi a legfontosabb különbség, hogy már nem csak szárazjeget, hanem más kémiai anyagokat is használnak. A sikeres kísérlet után a GE mérnökei komolyan azt gondolhatták, hogy elérkezett az az idő, amikor az emberiség képes lehet befolyásolni a világ időjárását. Nagyszabású tervekből nem is volt hiány, az amerikaiak a jégsapkák felolvasztásáról, fegyverként bevethető, pusztító árvizekről álmodoztak. Csakhogy az időjárás nagyon összetett folyamatok eredménye, amit némi szárazjéggel nem lehet globálisan befolyásolni.
Az akkori hírek szerint 30 repülőgép, több mint 7000 légvédelmi gépágyú és közel 5000 rakétakilövő juttatta a megfelelő kemikáliákat a felhőkbe, ezzel biztosítva, hogy a Pekingtől távol eső helyeken essen le a csapadék, és a város fölött ne indulhasson el a cseppképződés. Nem tudni, hogy az ezüst-jodidnak, a szárazjégnek, és a szerencsének milyen arányban köszönhető, de az olimpia alatt tényleg alig esett az eső. Néhány évvel később már nem az eső elhárítása volt a cél, hanem az ellenkezője, az esőcsinálás. 2011-ben Abu Dhabiban mesterséges viharokat akartak támasztani. Nem meglepő, hogy a gazdag öböl-menti államok esőt szeretnének varázsolni a sivatagba, nagyon sok problémát oldana meg, ha mesterségesen tudnának vizet fakasztani az égből. Állítólag 52 alkalommal sikerült esőt csinálniuk már, de azt nem sikerült meggyőzően bizonyítani, hogy tényleg az emberi beavatkozásnak volt köszönhető a csapadék. Az utóbbi években nincsenek hírek erről a projektről, valószínűleg túl drágának találták a kísérleteket, amik összesen 11 millió dollárba kerültek.
Ha nappal fokozott aluszékonyság jelentkezik, ami munka, tévézés, vagy vezetés közbeni elalváshoz vezet. Előzze meg! Van megoldás! A horkolás az alvás alatti légzészavarok egyik legenyhébb formája. Az alvási apnoe egy potenciálisan súlyos légzéskimaradásokkal és oxigénhiánnyal járó betegség. Az éjszaka folyamán a légzés időről-időre abbamarad, majd újra elindul. A betegség diagnosztizálását és a kezelés beállítását alváslaborokban végzik. Kihez forduljak? Az alvászavarok vizsgálata és kezelése az alvásmedicinában jártas szakemberek, alvásszakértők feladata. Magyarországon is egyre nagyobb számban alakulnak magánrendelők, ahol főként alvás alatti légzészavarok (horkolás, alvási apnoe) vizsgálatát és megoldását ígérik. Alvászavarok A felnőtt népesség jelentős részét érintik az alvás alatt jelentkező légzészavarok, melyek bizonyos esetekben akár a betegségben szenvedők élettartamát is befolyásolhatják. Alvási apnoé (légzéskimaradás) vizsgálat - Istenhegyi Géndiagnosztika. Az alvás alatti légzészavarok leggyakoribb tünete a horkolás. A horkolás oka a felső légutak területén kialakult szűkület, melynek hatására a beáramló levegő a szűkület helyén turbulenssé válik, a légutak bizonyos részeit megrezegteti.
A respiratórikus pulzoximetria egy speciális alvásdiagnosztikai vizsgálat. Jellemzően az alvásfüggő légzészavarok -mint az alvási apnoé syndroma – kimutatására irányuló első szűrővizsgálat. A respiratórikus pulzoximéter egy kisméretű, csuklóra erősíthető, karórához hasonló, két csatlakozóval ellátott eszköz. Az egyik csatlakozón keresztül, az ujjra fájdalommentesen elhelyezett kis csipeszhez hasonló készülék folyamatosan monitorozza a véroxigén szintet és a pulzusszámot. A másik csatlakozóhoz illesztett orrszondán keresztül szintén fájdalommentesen történik a légzésesemények rögzítése. A vizsgálat mindenkinek saját otthonában, alvás alatt történik. Alvási apnoé - milyen egészségügyi problémáink lehetnek a horkolás miatt? - Istenhegyi Géndiagnosztika. Az egyik leggyakoribb alvászavar a hangos horkolással kísért alvásfüggő légzéskimaradás, más néven alvási apnoé. A légvételek közti hosszabb szünetben a vér oxigénszintje gyorsan csökken, ami ellen úgy védekezik a szervezet, hogy felébreszti az alvót, ha kell több százszor is az éjszaka folyamán. Szervezetünk sem pihenni, sem regenerálódni nem képes a felületes, rossz minőségű alvás miatt.
További információk Orvosaink A rendelést és a műtéteket Dr. Makó Ádám Ph. D. fül-orr-gége és audiológus szakorvos végzi. Rendelési idő: hétfő 9:00 - 12:00 óráig Bejelentkezés: Minden nap, munkaszüneti és ünnepnapokon is 0-24 óráig Telefon: On-line foglalás A rendelést és a műtéteket Dr. Molnár Viktória fül-orr-gége szakorvos végzi. 14:00 - 19:00 óráig A rendelést és a műtéteket Dr. Prekopp Péter fül-orr-gége szakorvos végzi. szerda Bejelentkezés On-line foglalás