A legnagyobb német városok listája áttekintést nyújt azokról a legnépesebb városokról, amelyek az egyes statisztikák idején a mai német területen helyezkedtek el. Az iparosítás a 19. században, különösen a Gründerzeit és a Német Birodalom 1871 -es megalapítása óta, fokozta az urbanizációt Németországban, ami nagyrészt urbanizált társadalmat eredményezett. Az alábbi táblázatok a német városok történelmi lakossági adatait mutatják be a területi állapot szerint. Felsorolták azt a felsőbbségi közigazgatási egységet is (állam, ország, királyság, tartomány, kerület), amelyhez a város a megfelelő évben tartozott. A következő történelmi és jelenlegi német állami szervezeteket vették figyelembe: Szent Római Birodalom (962–1806) Német Szövetség (1815–1866) Német Birodalom (1871–1949) Német Demokratikus Köztársaság (1949–1990) Németországi Szövetségi Köztársaság (1949 óta) Az aktuális információk megtalálhatók a németországi városok népesség szerinti listájában. Antikvitás Trier modellje a 4. században Az ókori Róma i. E. 200 -tól fejlődött ki, és a következő időszakban Olaszországból Észak -Olaszországba, Észak -Afrikába (Tunézia) és Közép -Európába terjedt el.
1, 122, 330 289, 859 272. 912 230. 023 220, 818 149. 081 144, 772 140. 909 136. 819 Hannover 122, 843 117, 303 Württemberg 112, 453 108, 551 104, 471 Elzász-Lorraine 99, 519 97, 539 Barmen 95, 941 Düsseldorf 95, 458 Chemnitz 95. 123 Elberfeld 93, 538 A legnagyobb német városok 1910-ben A népesség és a terület alapja az 1910. december 1-jei népszámlálás. 2 071 257 931. 035 596, 467 589, 850 548. 308 516, 527 512. 105 414, 576 358, 728 333. 142 Charlottenburg 305. 978 302, 375 eszik 294, 653 287, 807 286. 218 279, 629 247, 437 245. 994 Rixdorf 237, 289 Szczecin 236. 113 A legnagyobb német városok 1919-ben Német Birodalom 1919–1937 A lakosok és területek száma az 1919. október 8-i népszámlálásra utal. ország 1, 902, 509 985, 779 633. 904 630. 711 604. 380 529. 326 528. 260 439, 257 433. 002 407, 338 352, 675 322, 766 310. 431 309. 197 303, 775 Dortmund 295. 026 285, 856 Neukölln 262. 127 260, 895 257. 923 A legnagyobb német városok 1939-ben A lakosság és a terület alapja az 1939. május 17-i népszámlálás.
Köln, a középkori Németország legnagyobb városa. ("Chronica van der hilligen stat van Cöllen. 1499") A legnagyobb német városok ezen felsorolása áttekintést nyújt azokról a legnépesebb városokról, amelyek a kortárs német területen voltak az egyedi statisztikák idején. A 19. század iparosodása, különösen a kezdetektől és az 1871-es egyesülés óta, Németországban az urbanizációt a nagyrészt urbanizált társadalomba hozta. Az alábbi táblázatok a német városok 1700–2000 közötti történelmi népesedési adatait mutatják be az adott terület szerint. Ugyancsak felsorolásra kerül az a magasabb szintű közigazgatási egység (állam, ország, királyság, tartomány, körzet), amelyhez a város az adott évben tartozott. A következő történelmi és jelenlegi német állami struktúrákat vették figyelembe: Szent Római Birodalom (962–1806) Német Szövetség (1815–1866) Német Birodalom (1871-1949) Német Demokratikus Köztársaság (1949–1990) Németországi Szövetségi Köztársaság (1949-től) Németország nagyobb városainak listája aktuális információkat tartalmaz.
609 600. 421 Baden-Württemberg 591, 635 572, 969 566. 630 552. 955 Alsó-Szászország 509, 331 499. 060 414, 842 405. 369 322, 584 Bielefeld 316. 058 Mannheim 314. 086 1: Kelet-Berlin (1 098 174 lakos) és Nyugat-Berlin (1 984 837 lakos) A legnagyobb német városok 2000-ben A népességi adatok és a területi állapot 2000. december 31-re vonatkoznak (az állami statisztikai hivatalok frissítései szerint a fő lakóhely lakossága). 3 382 169 1, 715, 392 1. 210. 223 962, 884 646, 550 595. 243 588. 994 583, 874 569. 364 539. 403 515. 001 514. 915 493. 208 488, 400 477, 807 391. 147 366. 434 321, 758 306. 729 302. 247 A legnagyobb német városok 2015-ben A népességi adatok és a területi állapot 2015. december 31-re vonatkoznak (a Szövetségi Statisztikai Hivatal és az Állami Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálása szerint a fő lakóhely szerinti népesség). 3, 520, 031 1, 787, 408 1, 450, 381 1, 060, 582 732. 688 623. 738 612. 178 586. 181 582, 624 560. 472 557. 464 543, 825 532. 163 509. 975 491. 231 364, 742 350.
Atlas zur Geschichte der deutschen Ostsiedlung. Velhagen és Klasing. Bielefeld. 1958. Magocsi, Paul Robert. Közép -Európa történelmi atlasza: átdolgozott és bővített kiadás. University of Washington Press. Seattle. 2002. ISBN 0-295-98193-8
Használd fantáziád és alkoss a mágneses rajztábla felületére a kreatív játék során! Vásárlás: Rajztábla, rajzasztal - Árak összehasonlítása, Rajztábla, rajzasztal boltok, olcsó ár, akciós Rajztáblák, rajzasztalok. Akár a meséből is meríthetnek ihletet a gyerekek, így aztán könnyen megrajzolhatják Thomast vagy bármelyik másik gőzmozdonyt a meséből. A táblához tartozó tollal vagy a három forma egyikével könnyedén alkothatnak a gyerekek, majd ha újra üres felületet szeretnének a táblán, egyszerűen csak el kell húzniuk az alsó kart. Fejleszd kézügyességed Thomas társaságában! Jellemzők: - Thomas a gőzmozdony dizájn - Tartalmazza a tollat és 3 mintát - Mágneses rajzfelület - Egyetlen mozdulattal letörölhető - Kreativitást fejlesztő játék - Mérete: 35x27x3cm
Megjelenés éve cop. 2022 Kiadó Móra Alcím mágneses könyv 10 mágnessel! Cikkszám 3001070708 Méret Lapozó 8 o. Szolgáltatásaink minőségének folyamatos, magas szinten tartása érdekében a weboldalon cookie-kat használunk, annak érdekében, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Az átvevőhelyek korlátozott kapacitása miatt csak kisebb csomagot tudunk oda küldeni – a megrendelés végén, a Szállítási oldalon tájékoztatunk, hogy feladható-e így a megrendelt csomag. Szintén a Szállítási oldalon tudod kiválasztani az átvételi pontot, amelynek során pontos címet, nyitva tartást is találsz.
Köszönöm. Összes oldalmegjelenítés