A konferencia során a személynévjog alapkérdéseinek áttekintését követően a hazai személynévadás és személynévhasználat főbb területeit vették sorra az előadók, egymás mellé téve nézőpontjaikat. A magyarországi keresztnévadásnak, a családnév-változtatásnak, a kisebbségi magyar névhasználatnak és a honosításnak, valamint a hazai nemzetiségek keresztnévadásának a témakörei kerültek a középpontba, páros előadások formájában: először a jogi és közigazgatási, majd nyelvészeti megvilágításban. A elhangzott előadások nyomtatott és online formában az ELTE és a Magyar Nyelvtudományi Társaság névtudományi folyóiratában, a Névtani Értesítő ( LINK) 2016. évi 38. számában fognak megjelenni. A konferenciához kapcsolódó háttérbeszélgetések a rádióban: 2015. jún. Belépő kossuth rádió radio gaucha. 9., 20:00: Belépő (Kossuth Rádió); 2015. 30., 09:30: Napközben (Kossuth Rádió).
A Laboratórium című könyv megjelenése kapcsán Adorján Viktor, a szerző interjút adott az MR1 Kossuth Rádió "Belépő" című kulturális műsorának. Az alábbiakban az interjú leiratát közöljük. A szerzővel Benkő Andrea beszélgetett, elsőként a Grotowski színházát körülvevő társadalmi, politikai helyzetről. AV: Akkor Lengyelország is a Varsói Szerződés és a KGST tagja volt, tehát a szocialista blokkhoz tartozott. Belépő kossuth radio station. Ideológiai, filozófiai tekintetben, művészeti vonatkozásban Lengyelország sokkal szabadabb ország volt, mint Magyarország. Talán a vallásosság is erőteljesebb volt, bár akkor abból vesztett ő is… AV: A lengyelek híres katolicizmusát nem tudta megtörni ez a marxi-lenini ideológia. Illetve, még azt is megkockáztatom – mert voltak ilyen beszélgetéseim odakint annak idején -, hogy ők bizonyos vonatkozásban Jézus tanításait összeegyeztethetőnek tartották, sőt szinte azonosnak tartották ennek az ideológiának bizonyos szegmenseivel. Ezért volt az, hogy a lengyel egyház, a katolikus egyház megőrizhette az iskoláit, a kolostorait, míg ez egyetlen más KGST-országban vagy Varsói Szerződés országában nem történhetett meg.
Kossuth Rádió, a Belépő c. műsor vendége Eifert János fotóművész, Budapest, 2013. július 3. Géra Eleonóra. 18:00, 20:10 Eifert János fotóművész a Belépő július 3-i adásának vendége, Emesz Lilla műsorvezetővel beszélget (Fotó: MTVA Új Média / Sete Vilmos) A Belépő július 3-i adásának vendégei Eifert János fotóművész, és Ungváry Zsolt író, tanár voltak. Az adásban szó esett a V4 (Visegrádi Négyek) fesztiválról, a muravidéki kortárs képzőművészek kiállításáról a Magyarság Házában. Valamint beszéltünk a 20. századi magyar történelemről másképpen – egy készülő könyv kapcsán. Szerkesztő: Csűrös Csilla Műsorvezető: Emesz Lilla
Nem véletlenül: napjaink egyik legjobbjáról van szó. A Rólunk szólnál kevés semmitmondóbb címet választhattak volna a magyar címadók. Egyszerűen annyira érdektelen a címválasztás, annyira neutrális és jellegtelen, hogy már ezzel nézők (tíz)ezreit veszíthetik el. Pedig adja magyar csatorna is a családtörténetet: korábban a Viasat3 dugta el este tíz környékére, míg most a Sony Maxon lehet belebotlani hétköznap éjszakánként tizenegy után... Vagyis Magyarországon valamiért úgy érezték a csatornák műsorstruktúrájáért felelősök, hogy egy amerikai középosztálybeli család története valószínűleg nem hoz lázba tömegeket. Kár. Mit tud a This Is Us? Első ránézésre semmivel sem különb a legtöbb amerikai heti epizódos kereskedelmi egyórás (kb. Rólunk szól netflix. 40-42 perces) családi drámánál. Patikamérlegen kicentizett karakterek adják a gerincet: van egy vietnami háborús veterán alkoholproblémákkal küzdő apuka (Milo Ventimiglia), korán özvegyülő wannabe énekesnő anyuka (Mandy Moore), borzasztó túlsúllyal küzdő kapuzárási pánikoló ikerlány (Chrissy Metz), fél Hollywoodot ágyba vivő, ám apja halálát feldolgozni képtelen közepesen sikeres színész ikerbáty (Justin Hartley), örökbefogadott stréber zseni fekete fivér (Sterling K. Brown), vagy éppen apa legjobb barátja szerepében egy mexikói bevándorló (Jon Huertas).
Rólunk szól - 2. évad (magyar beharangozó) - YouTube
Ha ez nem így van, akkor a Szentjánosbogár lányok joggal kerülhetne fel az "elbénázott befejezések" képzeletbeli ranglistájának dobogós helyére. Ami miatt viszont mégis megéri megnézni az első évadot: szépen felépítették a két karakter felnőtté válását, nem elfelejtve az őket fiatalkorukban ért traumákat, hatásokat. Ha csak a kétezres években játszódó történetet néznénk, nem lenne világos, mi alapján hozzák meg döntéseiket, így viszont a néző következtethet a múlt eseményeiből, és drukkolhat, hogy Tully és Kate le tudja győzni az őket kísértő démonokat. Így talán könnyebb észrevenni azt, hogy döntéseink mögött tapintható a múlt befolyásoló ereje. Tully, a kétezres évek egyik sztárriportere felnőttkorában is cipeli fiatalkori traumájának súlyát, folyton kötődési problémákkal küzd, hála drogfüggő édesanyjának, aki nem teremtette meg számára anno az érzelmi és anyagi stabilitást. Egy méltatlanul mellőzött sorozat: This Is Us (Rólunk szól). Kate pedig nem szeretne hazugságban élni, ahogyan azt szüleitől és testvérétől látta. De mintha kamaszt nevelő anyaként sem mindig lenne tisztában saját értékeivel és erősségeivel.
A karakterek fiatalkori énjét játszó színésznők szuper édesek, de Katherine Heigl és Sarah Chalke játéka még a leggyengébb idővonalon is zseniális. Kate és Tully tűz és jég, talán nem is különbözhetne jobban, és bár barátságuk néha nem tűnik reálisnak, mégis többször bizonyítják, hogy a köztük lévő szövetség erősebb bármi másnál. Egyfajta függésben élnek, ami visszavezethető arra, hogy fiatalként annyira magányosak és elveszettek voltak a hatalmas világban, hogy amikor egymásra találtak, kölcsönösen rátámaszkodtak a másikra. Ám ha valamelyikük kihátrálna ebből az egyensúlyból, a másik biztosan elesne, így mintha ez pecsételné meg sorsukat. Index - Kultúr - Csak pislákolnak a szentjánosbogarak, pedig világíthatnának is. A sorozatban a jelen 2003-at jelenti, egészen addig, amíg be nem dobnak egy villanást 2005-ből, belengetve egy tragikus eseményt. Természetesen az utolsó részig nem derül ki, hogy pontosan mi történik a jövőben, viszont az egész sztorinak ez a puzzle-darab adja a leggyengébb részét: nem tesz hozzá az élményhez, inkább elvesz belőle. A könyv itt eltéréseket mutat, amiből csak következtetni lehet arra, hogy a Netflix a regény végétől eltérő folytatást tervez.
Jack Pearson minden vágya, hogy egy csóró kertvárosi mindenesből indulva olyan életet teremtsen kezdetben álmai nőjének - később pedig a hármasikreknek is -, amiben nem kell nélkülöznie. Ez a teljesen önfeláldozó, családot mindenek elé helyező életfilozófia lesz a mozgatórugója az egész sorozatnak. Így lesz Jack gyerekei, özvegye és barátja első számú példaképe és mindenki azt az utat szeretné járni, amit az amúgy hatalmas Pittsburgh Steelers-rajongó apa taposott ki. Éppen ezért nincs is szükség ebben a sorozatban gonosz szereplőre. Rólunk szól netflix en france. Senki nem akar rossz szándékkal keresztbe tenni a másiknak, itt nincsenek szerelmi intrikák, rosszindulatú hazugságok, nem folynak bele politikába, földönkívüliek felbukkanására sem kell számítani, és a török/mexikói családi sorozatokból megszokott hatásvadász dobszólóval nyomatékosított fordulatok is teljes egészében hiányoznak: senkiről nem fog kiderülni, hogy az apja testvérének eltitkolt feleségének a nővérének a fia vagy hasonló badarságok. Ugyanis a This Is Us Teljesen hétköznapi Csak olyan problémákat vonultat fel a showrunner, amik tényleg bárkivel megtörténhetnek.