Az Ön adatainak védelme fontos számunkra Mi, az a. s., azonosítószám: 27082440, sütiket használunk a weboldal működőképességének biztosításához, és az Ön beleegyezésével weboldalunk tartalmának személyre szabásához is. 22mm okosóra szíj hossz számítás. Az "Értem" gombra kattintva elfogadja a sütik használatát és a weboldal viselkedésével kapcsolatos adatok átadását a célzott hirdetések megjelenítésére a közösségi hálózatokon és más weboldalakon található hirdetési hálózatokon. További információ Kevesebb információ
Kérdése van erről a termékről? Ha szeretne többet tudni, kérdezni ezzel a mobiltokshop termékkel kapcsolatban, akkor kérjük az alábbi gombra kattintva vegye fel velünk a kapcsolatot: Kérdést teszek fel a termékről
Felhívjuk figyelmét, hogy az egyes kereskedelmi egységekben működő GLS csomagpontok esetében a nyitvatartási idő az aktuális kormányrendeletnek megfelelően módosult, módosulhat. Fizetési lehetőségek Csomagküldéssel: Utánvét / Készpénz Bankkártya Bankkártya Előre utalás
A korábbi aszályos évekhez viszonyítva az idei tavasz bőséges csapadékkal ajándékozta meg a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetet is, aminek köszönhetően újra megteltek a sarlólaposok, a nedves rétek tocsognak, így újra a haris kakasok (Crex crex) csábító "énekétől" hangosak a kesznyéteni éjszakák. Az idézőjel a faj jellegzetes, ám kellemesnek kevésbé nevezhető nászhangjának szól, ugyanis meglehetősen hangos és éles szólama leginkább recsegéshez hasonlít. A természetvédelmi szakemberek számára azonban mindig nagy öröm, amikor hangja felcsendül. Népies elnevezése, a "kétkés madár" is hangjára utal, mely olyan, mint amikor kést vagy kaszát fennek, de tudományos neve is hangutánzó szó. Éneklő haris (Forrás:) A haris a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó 22-25 cm hosszúságú madár. Ártéri és hegyi rétek rehabilitációja Uniós forrásból. Hátoldali tollazata barnás színezetű, melyet sötét foltok tarkítanak, nyaka és melle szürke, míg röptében vöröses szárnyfoltjai teszik felismerhetővé. Már ha nagy ritkán megpillanthatja az ember repülés közben. Szem elé csak ritkán kerül, ezért leginkább csupán hangja árulja el jelenlétét, olykor-olykor azonban az alacsonyabb növényzet közül az udvarló hímek feje is kilátszik, és ekkor vaskos, rövid, hússzínű csőre és szürkés-kékes szemöldöksávja is feltűnik.
1. ) KTM rendelet további 2013, 5 ha-ral bővített. Így a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet jelenlegi területe 6083, 9 ha. Védetté nyilvánításának célja a Taktaköz déli részén, a Tisza szabályozásának következtében kialakult ligeterdők, bokorfüzesek, nádasok, mocsárrétek, holtágak fajgazdag növény- és állatvilágának, tájképi értékeinek megőrzése volt. BOON - Gémfélék a Szinvában. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnyugatibb részén fekvő, Kesznyéten, Tiszalúc, Tiszaújváros és Tiszadob települések közigazgatási területére eső védett terület természetvédelmi kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Forrás: Bükki Nemzeti Park
A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területét az élőhelyek sokfélesége jellemzi. Az üde mocsárrétekhez, lápokhoz, nyílt vízterekhez és száraz gyepekhez kötődő változatos növény- és állatvilága jelentős értékekkel bír. A vízfolyásokat kísérő puhafás ligeterdők sűrűje és a vízszabályozás után fokozódó szikesedési folyamatok következtében kialakult szikes pusztaságok kontrasztja szemet gyönyörködtető. A jellegzetes felszíni formákban megnyilvánuló tájképi értékeit – a sarlólaposokat, az övzátonyokat, az egykori folyómedrekben visszamaradt morotvatavakat – elsődlegesen a környező vízfolyások munkájának, a későbbiekben pedig a Tisza szabályozásának köszönhetjük. A 19. század közepén a területet mezőgazdasági művelésbe vonták, ennek ellenére a természeti értékei máig fennmaradtak, ezért 1990-ben Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet néven, az 5/1990. (VI. 18. ) számú KÖM rendelettel és a 232/TK/90 törzskönyvi számon védetté nyilvánították. Debreceni torma Kesznyéten közelében | National Geographic. Ekkor területe 4070, 4 hektárra terjedt ki, amit a 22/1997. (VIII.
Így hát nagy pontossággal meg lehet határozni a revírek központját, melyeken belül a fészkek úgynevezett aggregációban helyezkednek el, azaz hozzávetőlegesen az éneklési ponthoz közel rendeződnek el. A védelem folyamatának következő lépcsője a védőzónák kialakítása, mely rendszerint a központi koordináták körül kialakított 100 méter sugarú kör, ami által egy 3, 14 ha területű védőzóna kerül kijelölésre. A védőterület – egy térinformatikai szoftver segítségével – kör alakban kerül kijelölésre, ami ugyan nagyban megkönnyíti a terepen GPS segítségével történő kialakítását, azonban a gazdálkodók a munkálatokra való tekintettel jobban preferálják a "szögletes" kijelölést. Ezért sok esetben a tervezetthez képest még nagyobb területek kerülnek védelem alá, mely területekhez hozzáadódnak az egyébként sem kaszálható vizes laposok is. A haris védelmére visszahagyott területrész (Fotó: Soós Gábor) Az Inér-háti revírek védőzónái drón felvételen (Fotó: Lenner Ádám) Ezeken a területrészeken belül tehát a gazdálkodók nem kaszálhatnak, ami viszont számukra bevételkiesést, illetve a takarmány minőségromlását eredményezi.
Ennek kompenzálására van lehetőségük részt venni a haris védelmére irányuló Agrár- Környezetgazdálkodási Programban (AKG), mely bizonyos fajvédelmi kritériumok betartása mellett, a támogatási rendszer segítségével kompenzálja a gazdálkodók effajta bevételkiesését. A programban kiemelt jelentősége van a haris élőhelyek kaszálására vonatkozó előírások betartásának. Ilyen előírások a madárbarát kaszálási mód, azaz a vadriasztó lánc használata, a kiszorító kaszálási mód alkalmazása, a terület 5-10%-nak kaszálatlanul hagyása, a napnyugtától napkeltéig történő munkavégzés tiltása, de mindenekelőtt a lassan, a természeti értékekre odafigyelve történő kaszálás, mely segít megvédeni a harist és minden más földön fészkelő madárfajt és egyéb élőlényt, mint pl. az őzgidákat. A haris fiókák általában július végével érik el azt a fejlettségi kort, amikor már nagy biztonsággal le lehet kaszálni az addig oltalmat biztosító védőzónát, természetesen a fentebbiekben taglalt odafigyeléssel. A haris védelme mindezek mellett az élőhelyek fejlesztésével és fenntartásával, illetve a táplálékforrás biztosításával lehetséges, így a szántó művelési ágú területeken található belvizes foltok fenntartásával, illetve a rovarirtó szerek mellőzésével.