A Föld meséje Egyszer volt, hol nem volt, volt a Világűrben egy bolygó. Messziről úgy nézett ki, mint egy kék üveggolyó. Irigykedve nézett rá a többi égitest, mert olyan gyönyörű volt. A Nap nagyon- nagyon büszke volt rá, hiszen ő melengette fényével minden reggeltől estig. Ápolta, nevelgette, figyelte, hogyan fejlődik rajta az Élet… Gyönyörű kékségét a Földet borító tengerek, folyók, tavak adták. Smaragdszínben zöldelletek az erdők, mezők…, barnállottak a felszántott földek…, az állatok mozgalmassá tették. Az emberek pedig annyit használtak belőle, amennyire életükhöz szükségük volt. Mikor a Nap beküldte fénysugarait a felhők alá mélyen, azok vígan jelentették, hogy a Földön minden rendben! Színpompásan virítanak a virágok, a fák termései éretten kínálják magukat, a vizek lakói vígan lubickolnak a kristálytiszta tengerekben, majmocskák ugrándoznak a fákon, minden élőlény boldogan éli világát. Egyszer aztán megváltozott minden!!! Az Ember, aki nagyon régóta békességben élt a növényekkel, állatokkal, hirtelen önzővé vált.
A Nap nem csalódott. A gyerekek megértették, milyen nagy feladat vár rájuk. Azóta szorgalmasan gyűjtik a szemetet, az óvoda kertjébe növényeket ültetnek, magocskákat keltetnek, kis kezük munkáját figyelemmel kísérik, minden saját termésüknek örülnek. Enni adnak az állatoknak, ha fészekből kiesett madárkát találnak, segítenek visszatenni a helyére. A Nap megnyugodott. Gyors fényhírnököt küldött a Földhöz, biztató üzenettel: "Ne félj KINCSEM! Megmenekülsz! Elhasznált, szenvedő tested védi sok-sok gyermek! Okos felnőtté cseperednek majd, és nem felejtik el mennyi szép élményt kaptak tőled, amikor még kicsik voltak. Ha majd felnőttek lesznek, akkor sem fognak cserbenhagyni téged. Megtisztítanak, és megtanulnak úgy élni rajtad csodaszép KÉK BOLYGÓ, hogy ne fájjon neked! " Berta Katalin
2017. október 25. Szabadság-szobor – Köztérkép. 1956-ban megmentettük a nemzet becsületét – mondta Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án a Terror Háza Múzeum előtti díszünnepségen. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ugyanitt hangsúlyozta, 1956 kapcsán a legfontosabb feladat számunkra az, hogy miképp tudjuk a gyerekeinknek és unokáinknak a magyar szabadságért vívott szellemi, lelki küzdelmet és az érte folytatott fegyveres harcot átélhetővé, értelmezhetővé tenni. 2017. október 23.
Mindszenty József ennek a nemzeti, vallási szabadságharcnak a fontos szimbóluma, olyan értékeket jelenít meg, amelyek miatt érdemes magyarnak, hívőnek lenni – fűzte hozzá. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, a térség országgyűlési képviselője beszédében azt emelte ki, hogy Mindszenty József példát jelent hazaszeretetből és egyházszeretetből. Mindszenty bíboros olyan korban állt az egyház élén, amelyben meg kellett küzdeni az egyház jogaiért. Személyében is megszenvedte ezt a küzdelmet, mégis ki tudta jelenteni, hogy "senkivel szemben nincs gyűlölet a szívemben". Magyar szabadság szobor méretei. Ennek ma fontos üzenete van, hiszen azt tapasztaljuk, hogy a küzdelem, amit a nemzeti és keresztény értékekért vívni kell, az a másik oldalon sokszor gyűlöletet fakaszt – mondta a kormánypárti politikus. "Szükségünk van olyan helyekre, ahol fejet hajthatunk, ahol hálát adhatunk és ahol imádkozhatunk" – fogalmazott Beer Miklós váci megyés püspök, hozzátéve: ez a szobor alkalom a fejhajtásra, az imádságra, a hazáért, a nemzetért, az egyházért való fohászkodásra.
A Gellért-hegyi monumentális Szabadság-szobor magasan a Citadella fölé emelkedik, a belváros szinte minden pontjáról jól látható. A szoborcsoport a szovjet katonák tiszteletére épült, a rendszerváltás után viszont nagyobb változtatásokon esett át. Mára a főváros egyik legfontosabb jelképévé vált. A Gellért-hegy tetején, a Citadella délkeleti bástyájánál található Szabadság-szobor központi elhelyezkedésének köszönhetően az egész belvárosból jól látható. Szabadság-szobor • Emlékmű » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Bár az eredetileg a szovjet katonák tiszteletére állított szoborról megoszlanak a vélemények, a monumentális emlékmű felavatása óta tagadhatatlanul a főváros egyik legfontosabb jelképévé vált. Kisfaludi Strobl Zsigmond bronzszobra tizennégy méteres talpazatával együtt negyven méter magasan emelkedik a Citadella fölé. A női alak, felemelt kezében a győzelmet és a békét szimbolizáló pálmaágat tartva, a szabadságot jelképezi. Csupán a nőalak szobrának megalkotásához több mint kétszáz mázsa bronz felhasználására volt szükség: a több szoborból álló kompozíció létrehozásának költségét teljes egészében a magyar állam fizette.
Hírek 2017. április 28. A Helsinki úton, a Pesterzsébet és Soroksár határán álló egykori Juta-domb helyén avatták fel Vizsolyi János szobrászművész Memento Vivere! (Gondolj az Életre! ) című, '56-os forradalmároknak emléket állító alkotását. A Juta-domb az 1956-os fegyveres ellenállás egyik legfontosabb állomása volt: a Maléter Pál honvédelmi minisztert foglyul ejtő szovjetek itt sorakoztatták fel erőiket november 4-én hajnalban, hogy aztán támadást indítsanak Magyarország ellen. Bár a szovjet csapatok gyors előrenyomulásra számítottak, a pesterzsébeti és a soroksári nemzetőrök nem várt, kemény ellenállást tanúsítottak, és az idevezényelt esztergomi tüzérség segítségével több harckocsit, sorozatvetőt és tehergépkocsit is kilőttek. A budapesti Szabadság-szobor - Készülj fel a töriórára!. A Juta-domb ugyan nem tudta megállítani a Vörös Hadsereg Forgószél-hadműveletét, de napokig feltartóztatta azt. A megtorlás ehhez mérten véres és kegyetlen volt. A szoboravatón Szabados Ákos, Pesterzsébet polgármestere, a pesterzsébetiek és a soroksáriak közös emlékművének nevezte az alkotást.
Innen 2012-ben Sopronba került, ahol restaurálás után, a Gyógyközpont Rehabilitációs részlegében állítták fel. Hát bizony, nem könnyű szobornak lenni ebben az országban! A szoboravatáson készült filmriport: Egy friss összefoglaló a szobor történetéről: Sila műlapja Azonosító 13981 Látogatás Frissítve 2020. 12. 28. 14:22 Publikálva 2011. 02. 21. 18:21 Szerkesztések Archív fotók "Magyar Fájdalom szobra" c. alkotás fotói Budapest településről Kép az avatásról. Feltöltő Azonosító 108815 Forrás Uj Idők 38. évfolyam 42. szám 485. oldal Feltöltve 2012. 04. 14. 12:25 Képinfó Avatást látunk Archív fotó Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Sila 12. 12:25 Archív felvétel Kép az avatásról. "Magyar Fájdalom szobra" c. alkotás fotói Budapest településről Képeslap. Feltöltő Azonosító 78452 Feltöltve 2011. 18:10 Képinfó Archív fotó Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged?
Megmaradt a pálmaágat tartó nő, a fáklyás alak és a sárkányölő szobra. A szoborcsoport mögötti szovjet katonát ábrázoló három méteres kőszobrot, illetve egy másik, a Szabadság-szobor előterében álló, kezében gépfegyvert tartó szovjet katona hat méter magas szobrát az 1956-os forradalom idején ledöntötték. Utóbbit a forradalom leverése után visszaállították, azonban a rendszerváltás után, 1992-ben végleg eltávolították eredeti helyéről. Ma a XXII. kerületi Memento parkban található, ahol negyvenkét, a kommunista időszakban felállított, majd a rendszerváltást követően Budapest belvárosából eltávolított köztéri szobor áll. Egykor a Gellért-hegyen állt "A felszabadító szovjet katona" szobra, ma a Memento parkban található Fotó: Lévai Zsuzsa, funiQ Az emlékmű átalakítása 1993-ban fejeződött be. A domborműveket és a cirill betűs feliratokat levésték, az emlékműre felírt elesett szovjet katonák neveit eltávolították, illetve a szobor talpazatán lévő feliratot is megváltoztatták. Eredetileg "A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép" felirat állt a gépfegyveres szovjet katonát ábrázoló szobor alatt.