A HÉV-vonalakon is egész éjszaka járnak a szerelvények. Az éjszakai buszok vonalán sűrűbben induló vagy nagyobb befogadóképességű járművek közlekednek, több járat pedig meghosszabbított üzemidővel közlekedik. A belváros felől a metrókat érdemes igénybe venni, mivel Újpest-központtól, a Móricz Zsigmond körtértől, az Örs vezér terétől, illetve a Nagyvárad térről a metróhoz csatlakozó éjszakai járatok sűrűbben indulnak. Káposztásmegyer felé a Nyugati pályaudvartól, Rákospalota felé Újpest-központtól, míg Kispest és Pestszentlőrinc felé a Nagyvárad térről indul a 914-es és a 950-es járat. Bkk szilveszteri menetrend hotel. A metrók és a nagykörúti villamosok által érintett főbb átszállópontoktól a megszokott éjszakai járatok sűrűbben indulnak a külső végállomások irányába. 2020. január 1-jén (szerdán) a közösségi közlekedési járatok az ünnepnapi/munkaszüneti menetrend szerint közlekednek. (BKK)
Logisztika Az adventi hétvégék és az ünnepek alatti közlekedési rendről hamarosan részletes tájékoztatást adnak majd. 2018. 11. 14 | Szerző: MTI 2018. 14 | Szerző: MTI Szilveszterkor egész éjjel járni fog a 2-es és a 4-es metró, valamint Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között a 3-as metró – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Hozzátették, az adventi hétvégék és az ünnepek alatti közlekedési rendről hamarosan részletes tájékoztatást adnak majd. Közleményükben kitértek arra is, hogy a felújítás alatt álló 3-as metró a december 1-jei és 15-ei áthelyezett szombati munkanapon, valamint december 9-én (bronzvasárnap) és 16-án (ezüstvasárnap) a hétköznap megszokott rend szerint, fél 9-ig Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között közlekedik. Fotó: AFP Addig a Lehel tér és Újpest között, azután a teljes vonalon metrópótló busz jár. Bkk szilveszteri menetrend map. December 22-től, szombattól január 1-jéig, keddig – az ünnepek alatt – a 3-as metró egész nap jár Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között. A Lehel tér és Újpest között ebben az időszakban is metrópótló busz viszi az utasokat – írta a BKK.
A MÁV közlése szerint az ünnepek alatt várható utasforgalmi igényekhez igazodva és a helyfoglalások figyelembevételével a lehetőségekhez képest az InterCity vonatokhoz pluszkocsikat is kapcsolnak. December 31-én, szilveszterkor az ünnepnapi, január 1-jén a vasárnapi ütem szerint közlekednek a vonatok. Január 2-án, kedden már a munkanapokon megszokott módon indulnak a vonatok.
Ártéri japánkeserűfű Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Core eudicots Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales) Család: Keserűfűfélék (Polygonaceae) Nemzetség: Fallopia Faj: F. japonica Tudományos név Fallopia japonica Houtt. ( Ronse Decr. ) Szinonimák Polygonum cuspidatum Reynoutria japonica Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Ártéri japánkeserűfű témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ártéri japánkeserűfű témájú médiaállományokat és Ártéri japánkeserűfű témájú kategóriát. Az ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica), néha egyszerűen japánkeserűfű a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó, nagyméretű, lágy szárú, évelő növényfaj. Kelet-Ázsiában őshonos (Japán, Kína, Korea területén), de az USA-ba és Európába is behurcolták, ahol igen sikeres inváziós faj. Fordítás 'japanintatar' – Szótár magyar-Finn | Glosbe. Az óriás japánkeserűfűvel (F. sachalinensis) alkotott hibridje, a cseh japánkeserűfű (F. x bohemica) igen agresszív özönnövény.
Tág pH-tűrésű faj, de a meszes talajokat részesíti előnyben. Jól tűri a nehézfém- és sószennyezést. Elviseli a nagy kén-dioxid-szennyezést. Elágazó gyöktörzsrendszerével rögzíti a mozgó törmeléket és elősegíti a talajképződést. Gyakori az utak mentén, és a művelt területek mellett. Az ember által létrehozott, gyakran kedvezőtlen adottságú élőhelyeken fordul elő. Vasúti töltések, meddőhányók, elhanyagolt kertek, sövények, útszélek adnak otthont számára. Megtalálható még a természetközeli, nedvesebb területeken is: erdőszegélyek, út menti árkok, patakok mente. Pionírtársulásokban, magaskórósokban gyakori. A szakirodalmak a félszáraz és üde erdei gyomvegetációba sorolják a fajt. Állandó kísérőfajok a nagy csalán "(Urtica dioica)", a podagrafű "(Aegopodium podagraria)" és a ragadós galaj "(Galium aparine)". Az ártéri japánkeserűfű agresszíven terjedő, tág tűrőképességű évelő faj. Sikeressége mégis vegetatív szaporodóképességének köszönheti. Kezelhetőségét és visszaszorítását fejlett rizómarendszere nehezíti.
A kézi kihúzás nehézkes, a kiásás több eredménnyel járhat. A szár levágása viszont a rizómák növekedését okozza. Főleg tavasszal, a kihajtási időszakban érdemes birkákkal, kecskékkel, szarvasmarhákkal legeltetni. Brit szakirodalmi források kéthetes gyakorisággal javasolják a kaszálást. Vízközeli előfordulása akadályozza a vegyszerrel való irtását. Egyedüli hatóanyag a diklobenil lehet, mivel ennek használatát a vízközeli gyomirtásra engedélyezték. Kihajtás előtti stádiumban, tavasz elején kell elvégezni a kezelést. Ha kisebb-nagyobb foltokban található a területen, akkor a pontpermetezéses és a kenéses kezelés között lehet választani. Pontpermetezésnél a dikamba, kenésnél pedig a glifozát hatóanyag vált be. Az elpusztult növényi részeket gondos odafigyeléssel kell megsemmisíteni. A vegyszeres kezeléseknél minden esetben be kell tartani a szabályokat és oda kell figyelni a környező élőlényekre is. Biológiai védekezési módszerként felvetődött Japánban a rozsdagombák és a levélfoltosodást okozó gombák használata is.