CSERESZNYE GYURI EMLÉKNAP - 2021. JÚLIUS 17. - DEBRECEN 17:00-kor, Megemlékezés 16:30-tól találkozó a Debreceni köztemető bejáratánál ( Debrecen, Benczúr Gyula utca 6., 4028), ahonnan közösen vonulunk át a megemlekezés helyszínére, Gyuri végső nyughelyéhez. Index - Mindeközben - Az ott a képen egy debreceni villamos! Látja?. Kérjük hogy egy szál virágot vagy mécsest mindenki hozzon magával! 19:00 - tól, Bajtársi találkozó és ballada est Fellép: Dixie Freedom Fighters Támogatás: 500 - Ft Helyszín: Információ csak a helyszínen! Megjegyzések
Az adatkezelő az alábbiakban ismerteti adatkezelési gyakorlatát. Adatkezelő neve: A. Városgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 4031 Debrecen, István út 136. Cégjegyzékszám: 09-09-001259 Adószám: 10678750-2-09 E-mail: Honlap: Adatvédelmi tisztviselő: Neve: Telefonszáma: A kezelt személyes adatok köre, jogalapja, célja: Az életrajzban és a megadott egyéb dokumentumokban szereplő adatok alkotják a kezelt adatok körét. Az adatkezelő tevékenységének adatkezelései az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. Kedden nem lesz ügyfélfogadás a Debreceni Köztemető ügyfélszolgálati irodájában. § (6) bekezdés biztosítja az adatkezeléshez jogunkat. Az engedéllyel rendelkező virágkereskedők és a kistermelők a Köztemetőn kívül, a Benczúr Gyula utca kiépített parkolójában árusíthatják virágaikat. A tükörtónál történő árusítás megszüntetésre került. Egyéb információk A hálózati víz akkor lesz biztosított a temető területén, ha nem lesz talaj menti fagy, ami indokolná a víz elzárását. A szemetet minden esetben a kihelyezett hulladéktároló edényekbe tegyék, az edényeket gyakrabban ürítik.
Keresés a könyvtárban Helyi katalógus UDiscover Weboldal Keresés elektronikus tartalmak között, beleértve a tudományos cikkeket, e-dokumentumokat és adatbázisokat. Keresés a könyvtári katalógusban. Nem használható cikkek keresésére.
14. | Olvasónapló A jó palócok című novelláskötet több remek elbeszélést tartalmaz. Vannak benne vidám, szomorú és irónikus történetek is, íme néhány a teljesség igénye nélkül: A néhai bárány Bodokon a hatalmas felhőszakadás miatt mindent elöntött a víz. A falu lakói megfeszített... Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak – olvasónapló Szerző: orsi | 2010. 8. | Olvasónapló A Tót atyafiak című novelláskötet négy hosszabb elbeszélésből áll. 1. Az arany kisasszony Selmecbánya bemutatása, az író a pokolhoz hasonlítja a várost. Szereplők: Csemez úr Csutkás tanár úr Luppán Demeter Krisztina – Csemez úr lánya Bohuska – Krisztina... Madách Imre: Az ember tragédiája – olvasónapló Szerző: orsi | 2010. | Olvasónapló 1. szín: A Menny Isten megteremti a világot és az angyalok kara dicsőíti ezért. Ám egy közülük, Lucifer, megtámadja őt, szembefordul vele. Kiválik az angyalok közül és mindenhol ellentétet akar szítani. Isten neki adja a tudás és halhatatlanság fáját az Édenben....
A néhai bárány (Elbeszélői nézőpont: E/1 (Személyes kötődés az emberek és…
Nem lázadoznak ellene nyíltan, bár a háta mögött mégis őt gyanúsítják a lopással. A városban a faluról általánosított kép, a "pletykázó parasztok képe" ebben a műben is megjelenik. Az emberi kíváncsiság a gazdagság utáni vággyal párosulva olyan lehetetlen történeteket alkot, amelyet már az író is nyíltan elítél. A paraszti sors nehézségeit tükrözi a Baló család sorsa: az ár elvitte mindenüket, sőt még a házuk is összedőlt. A házassághoz kötött falusi szokások egyikébe is bepillantást nyerhetünk a tragédiával kapcsolatban: a lányok nem mehetnek férjhez nyoszolya nélkül. Az író csak egyetlen reménysugarat ad a szerencsétleneknek: "hátha visszahozzák". A lányok édesapja elment keresni lánya kincseit, Sós Pál urat is kikutatták, nem találták a ládát sem, Cukrit sem. Ágnes is útra kelt, de ő is hiába. A kincseiknek nyoma veszett, Ágnes pedig beteg lett. Érte kellett menni. Borcsát is magával vitte az apja. Ágnes nem igazán beteg. Furfangos: azt gondolja, megsajnálják, visszakapja jogos jussát.
A romantikára jellemző például a sejtetés, a balladai homály, a népmesei és a néprajzi elemek. Ezután tudjuk meg, pontosabban következtethetünk a történet szempontjából teljesen lényegtelen Csuri Jóska foglalkozására: ő a katolikus pap. Ugyanakkor egy példát is láthatunk Mikszáth sajátos írói stílusának egyik elemére: az előző mondatokkal teljesen ellentétes tartalmú megjegyzésekkel, csattanóval fejezi be a bekezdéseket (Pl. : "jó dolog keresztény katolikus papnak lenni – lutheranus vidéken"; "A gazdák barázdákban eresztették a folyóba az esővizet. Csak aztán vissza ne térjen többedmagával! ") Ezután már a láda és a bárány sorsa lesz érdekes! "Amott fordul ni, a Périék pajtájánál! Nosza, szaladj, hát utána, öreg láda! " Mikszáth közvetlen hangvétele azt érezteti velünk, hogy az író nem a "mindent tudó úr" (mint kortársai), hanem egy a novellában szereplő, bámészkodó parasztok közül. "Nem volt abban a ládában egy veszett garas sem, hanem (ma már tudjuk) benne volt a szép majornoki Baló Ágnes kelengyéje: három perkál szoknya, négy szélből az egyik, hat olajos kendő, nyakba való kettő, ezüstcsatos mellény, tíz patyolat ingváll s azonfelül a mente, meg egy rámás csizma, újdonatúj, még a patkó se volt ráverve.
Továbbolvasva a novellát, egy "csodának" lehetünk tanúi: a harangszó elfordította a vihart, megszüntette a veszedelmet. A szaladó búzamező képével leírt szélvihar is alábbhagyott, csak a Bágy vize emelkedik egyre nyugtalanítóbban. Ezután tudjuk meg, pontosabban következtethetünk a történet szempontjából teljesen lényegtelen Csuri Jóska foglalkozására: ő a katolikus pap. Ugyanakkor egy példát is láthatunk Mikszáth sajátos írói stílusának egyik elemére: az előző mondatokkal teljesen ellentétes tartalmú megjegyzésekkel, csattanóval fejezi be a bekezdéseket (Pl. : "jó dolog keresztény katolikus papnak lenni – lutheranus vidéken"; "A gazdák barázdákban eresztették a folyóba az esővizet. Csak azan vissza ne térjen többedmagával! ") A part megtelik nyüzsgéssel, az emberek megpróbálják levezetni a földekről a találkozunk az egyik főszereplővel, Sós Pállal: "még csáklyát is hozott". Az ember hajlamos elsiklani az ilyen kis apróság felett, de ha belegondolunk, hogy a csáklyát kik, és mire használják (általában hajósok, és arra, hogy a vízbeesett tárgyakat kiemljék) máris más szemmel nézhetjük az eseményeket.
Az emberek életének bemutatása, a falu bemutatása a realizmust igazolja. A mű híven tükrözi a 19. század eleji egyszerű emberek életét, érzéseit. Mikszáth azért tudott ilyen tökéletes képet alkotni a falu életéről, mert lelkileg tökéletesen tudott azonosulni szereplőivel, amire csak a legnagyobb írók képesek.