Az eredményhez vezető megoldást az a megfigyelés adta, hogy a rádiósugárzás polarizált, tehát nem véletlenszerű a rezgések iránya. A polarizált sugárzás az asztrofizikusok számára megbízható jelzés mágneses mező jelenlétének. A mágneses mezők fontos szerepet játszanak a nagy sebességű gázkilövellések, az úgynevezett jetek kialakulásában. "Ha képesek vagyunk leképezni a fekete lyuk közvetlen környezetét és megérthetjük a mágneses mezőket is, elkezdhetjük megérteni ezeknek a jeteknek a keletkezését is" - mondta Anton Zensus. A több milliárd naptömegű fekete lyukakban hatalmas tömeg szorul össze nagyon kicsi területen. Az óriási gravitáció miatt közvetlen környezetéből még a fény sem menekülhet. Kiderült, hogyan keletkezhet elképesztő mennyiségű arany. Fekete lyukak keletkezhetnek például akkor, amikor kiégett óriáscsillagok összeomlanak saját súlyuk alatt. Az M87-hez hasonló szupernagy tömegű fekete lyukak pontos keletkezése még nem ismert. MTI
A MIT asztrofizikusai szerint a neutroncsillag-fekete lyuk egyesülés során sokkal kisebb mennyiségű nehéz elem keletkezhet, mint a neutroncsillag-duók ütközése alkalmával, egyes esetekben csak az utóbbi mennyiségének a századrésze. A kutatók mindebből kiindulva azt gondolják, hogy a csillagközi por- és gázfelhőkben fellelhető nehéz elemek, benne az arany jelentős része is neutroncsillag-ütközésekből származhat. Felhasznált források: Emily Conover: Neutron star collisions probably make more gold than other cosmic smashups, Science News, November 3. 2021 H. -Y. Chen, S. Vitale and F. Foucart. The relative contribution to heavy metals production from binary neutron star mergers and neutron star–black hole mergers. Honnan jött a víz a Földre? – Meglepő feltevés ad új választ a kérdésre | csillagaszat.hu. Astrophysical Journal Letters. Published online October 25, 2021
Igyekeztem lehetőleg egyszerűen és közérthetően jellemezni, miről is van szó, bár őszintén szólva a dolog ennél sokkal bonyolultabb. Ezeknek a képződményeknek a létezését Albert Einstein 1915-ben közreadott általános relativitáselmélete is feltételezte. Érdekes ugyanakkor, hogy John Michell (1724–1793) angol geológus már 1783-ban a Royal Societynek küldött dolgozatában felvetette azt a lehetőséget, hogy egy Nap sűrűségű, de annál 500-szor nagyobb sugarú gömb felületén a szökési sebesség megegyezik a fénysebességgel, azaz a gravitáció hatására a fény maga is visszazuhanna a testre. 1796-ban Pierre Simon de Laplace (1749–1827) francia fizikus, matematikus és csillagász is hasonló véleményt fogalmazott meg, aztán később visszavonta, így a fekete lyuk kérdése vagy 100 évre lekerült a napirendről. A kozmikus hajnal 250-350 millió évvel az ősrobbanás után következett be - Körkép.sk. A Tejútrendszer magjáról készült fantáziarajz Einstein általános relativitáselmélete a fény elhajlását is tárgyalja erős gravitációs mezőben. A múlt század harmincas éveiben az indiai Subrahmanyan Chandrasekhar (1910–1995) a különböző csillagok fejlődésével kapcsolatosan fogalmazott meg törvényszerűségeket, rámutatva arra, hogy az égitest tömegétől függően alakul a "sorsa".
Bár valószínűleg nem minden tudós fog egyetérteni ezekkel a megállapításokkal – hiszen van olyan elmélet is, ami szerint a gamma-kitörések a mágneses mező összeomlásából származnak –, a GRB 190114C megfigyeléséből az elméletet nyilvánosságra hozó tudósok szerint erre lehetett következtetni. Címlapfotó: GRB 190114C művészi ábrázolása (Fotó: ESA)
A vasnál nehezebb elemek létrejöttének kozmikus körülményei meglehetősen rejtélyesek. A világegyetemben előforduló nehéz elemek, mint amilyen például az ezüst, az arany vagy a platina, rendkívül ritkának számítanak, ami arra utal, hogy keletkezési körülményeik is az univerzum kivételes jelenségei közé tartozhatnak. Egy különleges kozmikus "aranykeltető" nyomára bukkantak Az univerzumot felépítő természetes elemek keletkezése alapvetően kettős eredetre vezethető vissza. Az ősrobbanás utáni fiatal és forró világegyetemben jött létre az univerzum "alapanyaga", a hidrogén, a hélium, majd a lítium. A csillagfejlődés során a csillagmagokban zajló termonukleáris fúzió a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemeket is létrehozott ugyan, de a periódusos rendszer szerinti 26-os rendszámú vasnál nehezebb elemek kialakulásához már olyan fizikai feltételek szükségesek, amelyek csak rendkívüli körülmények között, szupernóva-robbanáskor jönnek létre. Szupernóva-robbanás művészi illusztrációja Forrás: Afp Az asztrofizikusoknak sokáig az volt az álláspontja, hogy a periódusos rendszer vasnál nehezebb elemei, egészen az uránig bezárólag, kizárólag szupernóva-robbanás eredményeként keletkezhettek, és szóródhattak szét a térben.
Erkel Ferenc: Meghalt a cselszövő 1848. március 15-én a pesti Nemzeti Színházban Katona József drámáját, a Bánk bánt játszották, de a nyugtalan közönség a Rákóczi-indulót, majd a Marseilles-t követelte, és a Hunyadi László fentebb hallható részletét, a "Meghalt a cselszövő... "-t. A Pesti Divatlap korabeli közlése szerint ezután Egressy Gábor színművész a Nemzeti dalt szavalta Petőfitől, majd népdalokat énekeltek. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Látható és láthatatlan március 15.. A dráma előadása után sem csillapodott a hazafias kedv: a közönség " Erkel zenéje szerint Kölcsey hymnuszát, Egressy Béni zenéje szerint Vörösmarty Szózatát " kérte, és a Rákóczi-induló hangjainak kíséretében hagyta el a színházat. (A Magyar Állami Operaház felvétele. ) Liszt Ferenc: Hungaria Liszt Ferenc keveset tudott magyarul (habár élete vége felé megértette a neki intézett egyszerűbb magyar beszédet), viszont számos hazafias művet alkotott. A Zeneakadémia – ahogy arról mi is hírt adtunk – ilyen kottákat vásárolt a napokban, illetve ilyen a monumentális Hungaria c. szimfonikus költemény is.
A szereplők között volt Egressy Béni is, aki afféle színházi mindenesként zeneszerző, betanító, színész, operaénekes, rendező is volt egyben. Íme, az aznapi plakát: Forrás: A falragasz e példányából aztán történelmi dokumentum lett, hi szen rávezették a tervezett műsorváltozást. Nemzeti színház 1848 e. Március 15-én a d éli órák ra nyilvánv alóvá vált, hogy a nap történései nem egy korabeli bulvárdarabot igényelnek esti műsorként. Így az igazgatóság, azaz személyesen Bajza József, a Nemzeti prózai részlegének igazgatója elrendelte, hogy Katona József Bánk bán -ját kell játszani (Erkel Bánk bán-ja akkor még éppen csak formát ölteni próbálkozó terv volt, bár Egressy Béni talán már megírta a librettót). Az aznapi plakát ra kézzel ráírták, előrelátóan, múlt időben, hogy helyette a Bánk bán került színre (a "Darabváltozás" bély e gz ő nyilván jóval később kerülhetett rá). Ám ez is csak terv maradt. Az előadás ugyan elkezdődött, viszont amikor megérkezett a színházba a Táncsics Mihályt kiszabadító tömeg, még a Bánk bánt is félbe kellett hagyni.
Március 15. alkalmából összegyűjtöttünk néhány zeneművet, amelyeket hallgatva méltóképpen emlékezhetsz az 1848-as forradalom hőseire. Liszt Ferenc: Szózat és Himnusz Kölcsey 1823-ban írta a Himnusz t, amely 1829-ben jelent meg az Aurorá ban, és tizenöt év is eltelt, míg a Pesti Nemzeti Színház pályázatot írt ki a megzenésítésére. Erkel Ferenc így emlékezett vissza a komponálásra: " eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz... Petőfi Sándor elmeséli, hogyan írta a Nemzeti dalt - Librarius.hu. " Még abban az évben, tehát 1844. júliusában bemutatják a Nemzetiben a művet, majd a következő években többször is játsszák hazafias alkalmakon. A szabadságharc ideje alatt már együtt énekelték a Szózattal, amelyet Egressy Béni zenésített meg. A szabadságharc leverését követően tiltólistára került, az enyhüléssel viszont elő lehetett már adni.
A konferencia szervezői a Szegedi Tudományegyetem Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszéke, a gmundeni Thomas Bernhard Magánalapítvány és a budapesti Osztrák Kulturális Fórum. A Grand Café vasárnapi programja: 19 óra: Megnyitó előadás: Manfred Mittermayer (Salzburg): Thomas Bernhard und die Salzburger Festspiele. Eine Erfolgsgeschichte – nicht ohne Schwierigkeiten. 21 óra: Benjamin Button különös élete (The Curious Case of Benjamin Button), feliratos amerikai filmdráma, rendező: David Fincher. A Belvárosi Mozi vasárnapi műsora: A Zsigmond Vilmos teremben: 10, 14 és 16 órától: Coraline és a titkos ajtó – színes, szinkronizált amerikai animációs film, rendező: Henry Selick. 18, 20 és 22 órától: Véres Valentin 3D – színes, feliratos amerikai horror. Nemzeti színház 1848 1. Rendező: Patrick Lussier. A Balázs Béla teremben: 16 órakor, és 20. 30-kor: Made in Hungaria – színes, magyar musicalfilm. Rendező: Fonyó Gergely. 18. 15-kor: Puskás Hungary – magyar dokumentumfilm. Rendező: Almási Tamás. A Csőke József teremben: 16.
15-kor és 20. 30-kor: A Baader Meinhof csoport – színes, feliratos német-francia-cseh dráma-thriller. Rendező: Uli Edel. 19 órakor: Marcela – színes, fekete-fehér, feliratos cseh dokumentumfilm. Rendező: Helena Trestikova.
A szabadságharc elbukása után a kávézó nevet váltott, majd később többször tulajdonost is, míg 1895-ben Schowanetz Antal vezetése alatt igazi emlékhellyé nem vált; a Pilvax megint Pilvax lett, a falon a forradalom kulcsfiguráiról készült freskók társaságában, bekeretezve ott csüngött a 12 pont. Mi már sajnos ezt nem láthatjuk, mivel a városvezetés 1911-ben lebontatta az épületet. Az új épületben csupán egy emléktábla tájékoztatja az arra járókat, milyen történelmi jelentőségű helyen, pontosabban annak hűlt helyén állnak éppen. Nemzeti színház 1848 map. Egyetemek A Pilvaxból, az előzetes megállapodásuk szerint, az egyetemeket vették célba az ifjak. A jogi kar, majd az Orvosi egyetem és végül a mérnöki és bölcseleti kar diákjait szerették volna mozgósítani. A forgatókönyv mindenhol hasonló volt: Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt, Jókai pedig felolvasta a 12 pontot. Nem kellett sokat sétálniuk, még annyit se, amennyit például ma kell az ELTE Egyetem téri Állam- és Jogtudományi Karától a Bölcsészettudományi Kar Múzeum körúti kampuszáig, ugyanis a három helyszín között csupán 1-2 saroknyi távolság volt.
A Helytartótanács volt a legfőbb kormányzati szerv, továbbá a cenzúráért is ők feleltek. Rottenbiller, valamint a tömeghez korábban csatlakozott Nyáry Pál, Pest vármegye másodispánja és Klauzál Gábor országgyűlési vezérszónok adta át a követeléseket. " …a Helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, és ötpercnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett " – írta Petőfi. A tanács épülete most is áll az Úri utca 53. szám alatt, kisebb-nagyobb átalakítások voltak ugyan az elmúlt másfél évszázadban, most az MTA Néprajzi, valamint Állam- és Jogtudományi Intézete működik itt, egyelőre. Táncsics börtöne innen pár sarokra, az azóta róla elnevezett Táncsics utca 9. szám alatt található. Raboskodásának, majd kiszabadításának történetét emléktábla őrzi a ház homlokzatán, a tábla melletti ablak mögött várta megmentőit. A Nemzeti Színház 1848. évi színlapjai (NDA@SZTAKI, Nemzeti Digitális Adattár, National Digital Data Archive). Táncsics kiszabadítása után bezárták a börtönt, arról azonban megfeledkeztek, hogy volt ott egy másik rab is, Eftimie Murgu román származású ügyvéd. Hetekig leveleken és füvön élt, a várfalról nem mert lemászni, kiáltásait nem hallották meg, egy hónappal később találtak rá.